Találati lista:
61. cikk / 175 Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékok és a távolléti díj
Kérdés: Egy több műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónak túlórát rendelnek el, erre az időre megilleti műszakpótlék is. Beletartozik-e a távolléti díj számításába ez a műszakpótlék? Ha a rendkívüli munkaidőre a munkavállalót olyan pótlék is megilletné, amelyet nem a törvény, hanem a kollektív szerződés alapján fizet a munkáltató (melegüzemi pótlék), akkor az beszámít-e a távolléti díjba?
62. cikk / 175 Kollégiumi nevelő éjszakai pótléka
Kérdés: Kollégiumi nevelő éjszakai pótlékának mértékét mi határozza meg?
63. cikk / 175 Éjszakai műszak munkaszüneti napon
Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgoznak munkatársaink, az éjszakai műszak 22-06 óráig tart. Milyen pótlékokat kell fizetnünk, ha a héten az utolsó éjszakai műszak november 1-jén vasárnap veszi fel a munkát? Ilyenkor a 22 óra és éjfél közötti két órára kell-e fizetnünk az alapbéren és a műszakpótlékon felül egyéb díjazást is?
64. cikk / 175 Pótlékok alapbéresítése a munkaszerződésben
Kérdés: Új munkahelyemen a munkáltatóval 125 000 Ft összegű alapbérben állapodtunk meg. A munkaszerződésbe szeretné beletenni, hogy az alapbérben benne vannak a pótlékok is, ezért pótlékra nem lennék jogosult. Megteheti ezt a munkáltató? Ha igen, nem kellene magasabb bért fizetnie?
65. cikk / 175 Műszakpótlékra jogosultság feltételeinek értelmezése
Kérdés: A műszakpótlékra jogosultság esetében hogyan kell értelmezni a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés kitételt? A munkanapok legalább egyharmada esetén meg kell valósulnia, hogy a kezdő időpontok között legalább 4-4 óra különbség van – azaz például olyan váltott műszakban járó munkavállaló, aki a 21 munkanapos hónapban 14 napon reggel 6.00-kor, és 7 napon este 18.00-kor kezdi a munkáját? Vagy elegendő mindössze egy olyan alkalom, amikor a legkorábbi és legkésőbbi kezdő időpont között legalább 4 óra különbség van?
66. cikk / 175 Bérfizetés készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: Cégünk a fegyveres biztonsági őr munkakört készenléti jellegűvé kívánja minősíteni. Egy műszakban egyszerre többen is bent vannak, így nem jelent akadályt az a rendelkezés, hogy a munkaidejük 1/3-ában ne legyen munkavégzés. A beosztás szerinti napi munkaidejük 24 óra lesz, így havonta átlagosan 240 órát töltenének a munkahelyükön, bár nem végeznek folyamatosan munkát. Milyen díjazásra lesznek jogosultak a munkatársak ebben a munkarendben? Havonta az átlag 174 óra után kell órabért számfejteni? A napi 24 órából annak 1/3-ára milyen juttatás jár az őröknek? Mivel a munkaidejük mindig ugyanakkor kezdődik, jogosultak műszakpótlékra? Hogyan kell a 24 órán belül azt az időszakot ütemezni és dokumentálni, amikor nem végeznek munkát? Ez a 24 órán belül több részletre is felbontható?
67. cikk / 175 Műszakpótlékra jogosultság
Kérdés: A műszakpótlékkal kapcsolatban kérem segítségüket. 21 munkanapja volt a dolgozónak az adott hónapban. Háromféle időpontban kezdte meg a munkát: 07.00-kor 9 napon, 09.30-kor 5 napon és 14.00-kor 7 napon. Ebben az esetben jár a 30%-os műszakpótlék vagy sem? Mi a helyzet azokkal a kollégákkal, akik nyári idénymunkában, egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgoznak ugyanebben a munkarendben?
68. cikk / 175 Fizetés nélküli szabadság – külföldi munkavállalás céljából
Kérdés: Néhány hétre lehetőségem lenne külföldön jól fizető idénymunkát végezni, ezért fizetés nélküli szabadságot szeretnék kérni az itteni főnökömtől. Az erre irányuló kérelmemet köteles vagyok-e indokolni, ha pedig nem teszem, akkor megteheti-e, hogy nem enged el? Ha elenged, akkor azt milyen módon közölje, kell-e valamilyen megállapodást kötnünk, vagy elég, ha szóban hozzájárul? Jár-e nekem bármilyen juttatás erre az időre a törvény szerint?
69. cikk / 175 Bérpótlékátalány szociális intézményekben
Kérdés: Idősek otthonában, munkaviszonyban dolgoznak nővérek és segédápolók, többnyire 12 órás munkanapokban, éjszakás és nappalos is, vasárnap és ünnepnapon is, kéthavi munkaidőkeretben. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy bérminimum körüli alapbérüket és bérpótlékokat kaptak az Mt. 139-144. §-ok alapján. 2015-től a pótlékokat az Mt. 145. §-a alapján kapnák a munkavállalók. Esetükben az (1) bekezdés alapján egy fix alapbért kéne megállapítani a részükre, vagy a (2) bekezdés a) pontja alapján a bérpótlék helyett havi átalányt? Illetve mennyivel kellene megnövelni az alapbért, vagy hogyan kéne az átalányt meghatározni – például tételesen: éjszakai pótlék, vasárnapi pótlék?
70. cikk / 175 Készenlét alatti munkavégzés
Kérdés: A munkavállalónkat normál munkaidő-beosztásban hétfőtől péntekig 6-14 óráig foglalkoztatjuk, a 20 perc munkaközi szünet része a munkaidőnek. Készenlétet rendelünk el a munkavállalónak. Ha a készenlét alatt munkát végez, az Mt. 99. §-ában meghatározott napi 12 órás, heti 48 órás munkaidő-maximumot be kell tartani? A készenlét idejét az éves rendkívüli munkaidő 250 órás keretébe bele kell számítani? Munkavégzés esetén megkapja a ledolgozott időre járó munkabérét és a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot. A munkavégzés időtartamára csak a 20%, vagy a munkavégzés időpontjától függő bérpótlék is jár? Például éjszakai pótlék esetén 20+15% bérpótlékot kell fizetni? Ha egy hétközi napon 18-21 óráig munkát végez, akkor a 30% bérpótlék nem jár, mert az Mt. 141. §-ában foglaltaknak nem felel meg?
