Műszakpótlék és munkaközi szünet osztott munkaidőben

Kérdés: Osztott munkaidő esetén a műszakpótlékot hogyan ítéljük meg a munkavállalónak? Ha reggel 8-14-ig és 17-19-ig dolgozik egész hónapban, akkor az ő munkakezdése a reggel 8 óra, ami egész hónapban nem változik, ezért nem is jár neki a műszakpótlék? További kérdésünk, hogy a munkaközi szünet ilyen esetben hogyan biztosítandó? Az első hat órát ledolgozhatja egyhuzamban?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén jár műszakpótlék, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik. E változást akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha havonta a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Hat munkanap és két pihenőnap alapú munkaidő-beosztás jogszerűsége

Kérdés: Cégünknél helyesen járunk-e el, ha az alábbiak szerint történik a dolgozók beosztása, illetve a bérek, pótlékok kifizetése? A munkavállalók minden hónapban a következők szerint vannak beosztva: 6 nap délelőttös műszak, aztán két nap pihenőnap, majd 6 nap éjszakás műszak, két nap pihenőnap, 6 nap délutános műszak, két nap pihenő, majd kezdődik elölről a délelőttös műszakkal. Minden hónapban biztosítunk minden műszak számára egy szabad vasárnapot, tehát itt beiktatunk egy extra pihenőnapot annak a műszaknak, akinek a fenti műszakbeosztás miatt az adott hónapra egyébként nem esne vasárnapra pihenő. Egy hónapos keretidőt alkalmazunk. Minden hónap végén 100%-os bérpótlékkal kifizetjük azokat a napokat, melyek az adott hónap munkanapjain felül képződtek, a keretidőn felül vannak. Tehát ha egy hónap 21 munkanapból áll, de a munkavállaló a 6+2-es munkarendje miatt 23 napot dolgozott, akkor 16 óra lesz részére elszámolva 100%-os bérpótlékkal. Ezenfelül természetesen fizetjük a műszakpótlékot (30%) este 6 és reggel 6 között, valamint 50% vasárnapi pótlékot.
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti beosztás a heti pihenőnapok szempontjából kifogásolható. A törvény szerint hetente két pihenőnap illeti meg a munkavállalót (illetve ennek alternatívájaként egybefüggő 48 óra heti pihenőidő), amely beosztható egyenlőtlenül is (Mt. 105-106. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékok és a távolléti díj

Kérdés: Egy több műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónak túlórát rendelnek el, erre az időre megilleti műszakpótlék is. Beletartozik-e a távolléti díj számításába ez a műszakpótlék? Ha a rendkívüli munkaidőre a munkavállalót olyan pótlék is megilletné, amelyet nem a törvény, hanem a kollektív szerződés alapján fizet a munkáltató (melegüzemi pótlék), akkor az beszámít-e a távolléti díjba?
Részlet a válaszából: […] ...ettől eltérően is rendelkezhet, és bármely bérpótlékot beemelheti a távolléti díj összetevői közé (Mt. 165. §).Az Mt. szerint a műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot akkor kell beszámítani a távolléti díjba, ha a munkavállaló az irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Kollégiumi nevelő éjszakai pótléka

Kérdés: Kollégiumi nevelő éjszakai pótlékának mértékét mi határozza meg?
Részlet a válaszából: […] ...m) pont]. Nem jár éjszakai pótlék akkor, ha a munkavállalót, közalkalmazottat több műszakban foglalkoztatják, és erre tekintettel 30%-os műszakpótlék illeti meg (Mt. 141....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Éjszakai műszak munkaszüneti napon

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgoznak munkatársaink, az éjszakai műszak 22-06 óráig tart. Milyen pótlékokat kell fizetnünk, ha a héten az utolsó éjszakai műszak november 1-jén vasárnap veszi fel a munkát? Ilyenkor a 22 óra és éjfél közötti két órára kell-e fizetnünk az alapbéren és a műszakpótlékon felül egyéb díjazást is?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ez megfelelően irány­adó a heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Pótlékok alapbéresítése a munkaszerződésben

Kérdés: Új munkahelyemen a munkáltatóval 125 000 Ft összegű alapbérben állapodtunk meg. A munkaszerződésbe szeretné beletenni, hogy az alapbérben benne vannak a pótlékok is, ezért pótlékra nem lennék jogosult. Megteheti ezt a munkáltató? Ha igen, nem kellene magasabb bért fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 145. § (1) bek.]. Ebben az esetben az alapbér magában foglalhatja a vasárnapi pótlékot, a munkaszüneti napra járó pótlékot, a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot (Mt. 140-142. §). Ennek értelmében a munkavállalót nem illeti meg külön díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Műszakpótlékra jogosultság feltételeinek értelmezése

Kérdés: A műszakpótlékra jogosultság esetében hogyan kell értelmezni a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés kitételt? A munkanapok legalább egyharmada esetén meg kell valósulnia, hogy a kezdő időpontok között legalább 4-4 óra különbség van – azaz például olyan váltott műszakban járó munkavállaló, aki a 21 munkanapos hónapban 14 napon reggel 6.00-kor, és 7 napon este 18.00-kor kezdi a munkáját? Vagy elegendő mindössze egy olyan alkalom, amikor a legkorábbi és legkésőbbi kezdő időpont között legalább 4 óra különbség van?
Részlet a válaszából: […] ...rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást két feltétel együttes teljesülése esetén kell rendszeresnek tekinteni:a) havonta a beosztás szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Bérfizetés készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Cégünk a fegyveres biztonsági őr munkakört készenléti jellegűvé kívánja minősíteni. Egy műszakban egyszerre többen is bent vannak, így nem jelent akadályt az a rendelkezés, hogy a munkaidejük 1/3-ában ne legyen munkavégzés. A beosztás szerinti napi munkaidejük 24 óra lesz, így havonta átlagosan 240 órát töltenének a munkahelyükön, bár nem végeznek folyamatosan munkát. Milyen díjazásra lesznek jogosultak a munkatársak ebben a munkarendben? Havonta az átlag 174 óra után kell órabért számfejteni? A napi 24 órából annak 1/3-ára milyen juttatás jár az őröknek? Mivel a munkaidejük mindig ugyanakkor kezdődik, jogosultak műszakpótlékra? Hogyan kell a 24 órán belül azt az időszakot ütemezni és dokumentálni, amikor nem végeznek munkát? Ez a 24 órán belül több részletre is felbontható?
Részlet a válaszából: […] ...napi beosztás szerinti munkaideje egy hónapon belül mindig ugyanabban az időpontban kezdődik – azaz rendszeresen nem változik –, akkor műszakpótlékra nem jogosult [Mt. 141 § (1) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Műszakpótlékra jogosultság

Kérdés: A műszakpótlékkal kapcsolatban kérem segítségüket. 21 munkanapja volt a dolgozónak az adott hónapban. Háromféle időpontban kezdte meg a munkát: 07.00-kor 9 napon, 09.30-kor 5 napon és 14.00-kor 7 napon. Ebben az esetben jár a 30%-os műszakpótlék vagy sem? Mi a helyzet azokkal a kollégákkal, akik nyári idénymunkában, egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgoznak ugyanebben a munkarendben?
Részlet a válaszából: […] ...műszakpótlék jogosultsági feltétele az, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változzon. Azaz a munkavállalónak rendszeresen más és más időpontban kell elkezdenie a napi munkaidő teljesítését. A változást rendszeresnek kell tekinteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Fizetés nélküli szabadság – külföldi munkavállalás céljából

Kérdés: Néhány hétre lehetőségem lenne külföldön jól fizető idénymunkát végezni, ezért fizetés nélküli szabadságot szeretnék kérni az itteni főnökömtől. Az erre irányuló kérelmemet köteles vagyok-e indokolni, ha pedig nem teszem, akkor megteheti-e, hogy nem enged el? Ha elenged, akkor azt milyen módon közölje, kell-e valamilyen megállapodást kötnünk, vagy elég, ha szóban hozzájárul? Jár-e nekem bármilyen juttatás erre az időre a törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató kizárólag az Mt.-ben meghatározott esetekben köteles mentesíteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól. Ezek közé nem tartozik a kérdés szerinti fizetés nélküli szabadság. Így ha Ön külföldön történő munkavégzés céljából szeretne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.
1
5
6
7
17