GYES-ről visszatérő kismamák – rendes felmondás és szabadságmegváltás

Kérdés: A GYES-ről visszatérő kismamát nem kívánjuk tovább foglalkoztatni. Mely időponttól kézbesíthetjük részére a rendes felmondást legkorábban? Mi a teendő a felhalmozódott szabadságokkal? Ezeknek a kiadása meghosszabbítaná a munkaviszonyt, és csak a kiadását követő időponttól kellene számítani a felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a munkáltatónem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a gyermek ápolása,illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve agyermek hároméves koráig – fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. bizonyos esetekben (végkielégítés, felmondási időrejáró díjazás) átlagkereset-fizetést ír elő. Az átlagkereset fogalmát a törvénynem tartalmazza, de a bírósági gyakorlat szerint "az átlagkereset-számítás amunkában nem töltött idő alatt a munkavégzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Egyéni vállalkozó halála

Kérdés: Édesapám, aki egyéni vállalkozó volt, meghalt, a halálát követően a vállalkozást – egyedüli gyermekként – én folytatom. Édesapámnak volt egy alkalmazottja, akit munkaviszonyban foglalkoztatott, és én is igényt tartok a munkájára. Kérdésem az lenne, hogy megszűnt-e a munkavállaló munkaviszonya azzal, hogy édesapám meghalt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 86. § b) pontja alapján a munkaviszony megszűnéséteredményezheti a munkáltató jogutód nélküli megszűnése. Mivel az egyénivállalkozó kizárólag természetes személy lehet [Evt. 3. § (1) bek.], jogutódnélküli megszűnésről nem beszélhetünk, ugyanis az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Felszámolási eljárás – a munkáltató bértartozásának megelőlegezése

Kérdés: Nyugat-magyarországi takarítóvállalat ellen felszámolási eljárás indult, a munkavállalók egy része Ausztriában végezte a munkáját. Jelentheti ez azt, hogy az Ausztriában dolgozó munkavállalókat megillető munkabértartozás kiegyenlítése iránt nem lehet támogatási kérelemmel fordulni a Bérgarancia Alaphoz? Melyik az a legkorábbi időpont, amikor a támogatás iránti kérelem benyújtható?
Részlet a válaszából: […] A Ba. 2. § (1) bekezdése alapján a felszámoló a felszámolásalatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos magyarországimunkavégzési hellyel rendelkező munkavállalókkal szemben fennálló bértartozásmegtérítésére a felszámolás kezdő időpontját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Lemondás a munkaszerződésben megemelt összegű végkielégítésről

Kérdés: Munkavállalónk munkaszerződésében a törvényben meghatározottnál magasabb összegű végkielégítést kötöttünk ki munkáltatói rendes felmondás esetére. Mivel hamarosan fel kell mondanunk neki, van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló erről a magasabb összegről lemondjon?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a végkielégítés felemelésének forrásaa felek egybehangzó akarata volt, az arról való "lemondás" is csak a felekközös meggyezésével lehetséges. Elvileg tehát nincs akadálya annak, hogy amunkavállaló még a végkielégítés esedékességét megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Munkakörátadás – a munkaviszony megszűnését követően

Kérdés: Egyik volt munkavállalónk rendes felmondással úgy szüntette meg a munkaviszonyát, hogy a felmondási idő kezdetét követően keresőképtelen beteggé vált. A felmondási idő végén azzal a problémával szembesültünk, hogy volt munkavállalónk a betegségből kifolyólag nem adta át a munkakörét. Elrendelhetem jogszerűen a munkakör átadását, annak ellenére, hogy nincs már szerződéses kapcsolat közöttünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 97. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalómunkaviszonya megszüntetésekor munkakörét az erre előírt rendben kötelesátadni, és a munkáltatóval elszámolni. Ennek elmulasztása nemcsak a munkáltatójogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, hanem jelentős hátrányt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Képzés – visszatéríthető a költsége?

Kérdés: Cégünknél belső képzéseket tartunk, ahol olyan ismereteket szerezhetnek a dolgozók, amelyeket konkurens cégeknél is fel tudnak használni, illetve nyelvismeretük is bővül. Megítélésünk szerint, ha ezeket az ismereteket a munkaviszony megszűnése után volt alkalmazottunk továbbhasznosítja, akkor ezért legalább a képzés költségeit indokolt lenne visszafizetnie. Beírható-e ilyen kötelezettség a munkaszerződésébe?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben két jogintézmény keveredik: a munkavállaló -tanulmányi szerződés vagy munkáltatói kötelezés alapján – folytatott képzése ésa versenytilalmi kikötések. Az Mt. 103. § (4) bekezdése szerint a munkavállaló– munkabérének és költségeinek megtérítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Ki nem adott szabadság pénzbeni megváltása köztisztviselők esetében

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és a tavalyi évről nagyon sok szabadságom maradt benn. Biztos, hogy az idén sem fogom tudni kivenni az összes idei és a tavalyról maradt szabadságomat. Sok kollégám is így van ezzel. Így elveszik számunkra a tavalyi évi szabadság. Kérdésem, hogy van-e lehetőség arra, hogy a munkáltatóm kifizesse a tavalyról maradt szabadságomat?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. előírja, hogy a munkáltató, a köztisztviselőigényének megismerése után, a tárgyévben február végéig köteles szabadságolásitervet készíteni a szabadságok tárgyévi ütemezéséről, és arról aköztisztviselőt tájékoztatja. A szabadságokat a tervben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Diákmunkát végző munkavállalók szabadsága

Kérdés: Gimnazista fiunk (17 éves) még a nyári szünet alatt diákmunkát vállalt két hónapra. Felszolgálóként dolgozott heti öt napon, napi négy órában. Munkaszerződésében nem szerepelt, hogy szabadságra lenne jogosult. Munkáltatója állítása szerint részmunkaidőre és ilyen rövid munkaviszonyra nem jár szabadság. Valóban igaza van a munkáltatójának?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalótminden munkaviszonyban töltött évben alap- és pótszabadságból álló rendesszabadság illeti meg. Az alapszabadság a munkavállalók huszonnégy éves koráig20 munkanap [Mt. 130. § (2) bekezdés a) pontja]. A fiatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Álláskeresési támogatásra való jogosultság

Kérdés: Másfél éve megszűnt a több mint 3 éve fennálló munkaviszonyom. Mikortól kell az álláskeresési járadék jogosultsági feltételeit vizsgálni? Kell-e igazolnom, hogy az elmúlt másfél évben ténylegesen állást kerestem, és igényelhetek-e álláskeresési járadékot ilyen igazolás hiányában?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 24. §-a alapján az álláskeresőt meghatározotttörvényi feltételek szerint álláskeresési támogatásként – álláskeresésijáradék, álláskeresési segély, valamint költségtérítés illeti meg.Álláskeresési járadék illeti meg azt az Flt. alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címke:
1
32
33
34
35