316 cikk rendezése:
311. cikk / 316 Határozott idő lejárta és a terhesség
Kérdés: Határozott időre alkalmazott munkavállalónk a múlt hónapban bejelentette, hogy terhes. Ezzel egyidejűleg felhívtuk a figyelmét arra, hogy a munkaszerződése csak augusztus 31-éig szól, így ebben az időpontban a terhességétől függetlenül meg fog szűnni a munkaviszonya. Erre reagálva kifejtette, hogy szerinte nem szűnhet meg a munkaviszony, mivel a terhes munkavállalók védelmet élveznek. Szerintünk ez nem következik a törvényből. Önök szerint kinek van igaza? Nem szeretnénk jogszerűtlenül eljárni, el kívánjuk kerülni a pereskedést.
312. cikk / 316 Felmondási idő – a szabadság kiadása
Kérdés: Munkáltatómmal korábban megállapodtunk, hogy június 2. és 6. között rendes szabadságot ad ki számomra. Május 20-án viszont rendes felmondással megszüntettem a munkaviszonyomat, így a felmondási időre fog esni az említett rendes szabadság. Mikor ér véget a munkaviszony, ha a felmondási idő 30 nap volt? Mi a sorsa a június 2. és 6. közötti rendes szabadságnak?
313. cikk / 316 Diákmunka – az alkalmazás meghatározó feltételei
Kérdés: Kezdődik az iskolai szünet, nyári hétvégéken agárdi szórakozóhelyünkre diákokat kívánunk felvenni pincérnek. Mire kell figyelni az alkalmazásuknál?
314. cikk / 316 Jutalékelőleg – visszakövetelhető-e a munkaviszony megszűnése után?
Kérdés: Üzletkötőink díjazását a munkaszerződés részét képező jutalékszabályzat határozza meg. E szabályzat alapján az említett munkakörben dolgozókat szerződéskötési és szerződésgondozási jutalék illeti meg. Megítélésünk alapján a jutalékot előlegként folyósítjuk azzal, hogy amennyiben a szerződés a kötéstől számított egy éven belül megszűnik, akkor az előlegként folyósított jutalékot az üzletkötőnek vissza kell fizetnie. Egyik volt munkavállalónkkal vitában állunk. Arra hivatkozva nem fizeti vissza felszólításunkra a jutalékelőleget, hogy a kérdéses összeghez tartozó szerződések már az ő munkaviszonyának megszűnése után szűntek meg, és nem volt módja, hogy a kapcsolatot a biztosítást kötőkkel fenntartsa. Alapos-e az érvelése?
315. cikk / 316 Jutalom – a kifizetési feltételek megítélése
Kérdés: Még tavaly rendes felmondással megszüntettük egyik alkalmazottunk munkaviszonyát, és a felmondási idő teljes tartamára felmentettük a munkavégzés alól. A munkavállaló annak a megállapítását kéri, hogy munkaviszonya végéig legyen jogosult a munkáltató által kifizetett mindenfajta juttatásra, így kéri 708 525 forint jutalom megfizetését. Cégünk a – gazdálkodás eredményessége alapján utólag, az adott évet követően fizetett – jutalmazásból kizárta azokat, akiknek a munkaviszonya bármilyen jogcímen a tárgyévben megszűnt vagy megszűnik. Miután érintett munkavállalónk felmondás alatt állt, nem fizettük ki a jutalmat. Állítása szerint diszkriminatívak a jutalomból való kizárási okok. Helyes-e az eljárásunk, figyelemmel arra, hogy az illető pert indított?
316. cikk / 316 GYES utáni munkába állás
Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
