348 talált állásfoglalás a munkaviszony megszűnése kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál dolgozik egy fő munkavállaló. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében, havonta körülbelül 8-12 alkalommal, mindig csak egy-egy nap erejéig. Munkabérét eddig minden munkában töltött napon készpénzben kifizettük. Az erre irányuló megállapodás megkötése esetén a fentiek szerint foglalkoztatott munkavállaló munkabére utalható-e egy összegben, a hónap végén, vagy kötelező minden alkalommal a munkabérét még aznap kifizetni?

Kérdés: A településünkön lévő óvodában két dajkának közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonya. A szabadságot a nyári szünet miatt kiadták mindenkinek augusztus hónapban, így a munkaviszonyt megszüntető szeptember 4-én kelt iraton derült ki, hogy az időarányos szabadságot túllépték, és most vissza kellene fizetni a kapott bért, ami számukra kedvezőtlen. Úgy értesültem, hogy 2013. január 1-je óta, amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató már nem követelheti vissza. Sajnos azt nem tudom, hol és milyen jogszabály tartalmazza ezt a változást, így kérem, ha ez igaz, írják meg, hogy ne terheljük a két munkavállalót a visszafizetendő összeggel.

Kérdés: Raktáros munkakörben dolgozó munkavállalónkat azonnali hatályú felmondással elküldtük, mert ittas állapotban jelent meg a munkahelyén. A munkavállaló átvette a felmondást, de mint raktárosnak leltárral kellett volna átadnia a raktárt. Sajnos ezzel nem lettek kész a munkaviszony megszűnésének felmondásban közölt időpontjáig. Utólag módosíthatom-e a munkaviszony megszűnésének napját?

Kérdés: Munkaviszony megszűnésekor (a heti 40 órás, napi 8 órás munkaidő) az időarányosan járó és még ki nem vett szabadság megváltásakor hogyan kell elszámolni a munkabért (mi a távolléti díj alapja és az osztószám)?

Kérdés: Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja rögzíti a nyugdíjas munkavállaló fogalmát, és alapvetően két feltételét határozza meg: egyrészt, hogy a munkavállaló töltse be az öregségi nyugdíjkorhatárt, másrészt, hogy rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Kérdésem, hogy milyen jogszerű módon tud a munkáltató a munkavállalója kapcsán a második feltétel meglétéről tájékozódni és hitelt érdemlően adatot szerezni annak érdekében, hogy esetleges munkáltatói intézkedése, például a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén az indokolás mellőzése megalapozott legyen?

Kérdés: Van egy munkavállalónk, akinek az előző velünk létesített munkaviszonya tizenöt évig tartott. Tudomásunk szerint ezen munkaviszony megszűnését követően egy napot ki kell hagynia, ha nyugdíjat szeretne igényelni. Ezt követően öregségi nyugdíjasként, szintén munkaviszonyban szeretnénk tovább foglalkoztatni. Ilyenkor az újabb nálunk létesített munkaviszonyában a felmondási idő megállapítását melyik dátumtól számítjuk? Ezzel megszakad a folyamatos munkaviszonyban töltött ideje?

Kérdés: Előző munkahelyemen közel két éve felmondtak nekem. Ezt követően külföldre mentem dolgozni, és csak idén tavasszal jöttem haza. Ekkor szembesültem azzal, hogy a volt munkáltatóm végrehajtást kezdeményezett velem szemben a munkaviszony megszűnését megelőzően részemre állítólag jogalap nélkül kifizetett munkabér miatt. A végrehajtási költség már majdnem akkora, mint a követelt összeg. Teljesen megdöbbentem, mert annak idején sem a felmondásban nem állt elő ilyen követeléssel, sem a kilépőpapírjaimon nem tüntetett fel tartozást. Bementem a bíróságra, és ott láttam, hogy a végrehajtást mindössze két felszólítás alapján indította, amit a külföldi munka miatt át sem vettem. Lehetséges végrehajtást indítani felszólítás alapján? Most, hogy folyik a végrehajtás, tehetek még valamit, mert nem tartom jogszerűnek a volt munkáltatóm követelését.

Kérdés: Az Mt. 125. §-a kimondja, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. A fenti mondat megalapozza-e a munkáltató jogát arra, hogy kilépő dolgozójának a szabadságát ne adja ki akkor sem, ha azt a dolgozó kifejezetten kéri? Manapság ez egyre gyakoribb gond, s a munkáltató ezzel a mondattal takarózva végigdolgoztatja a teljes felmondási idő alatt a munkavállalóit, s a megmaradó részarányos szabadságos napokat megváltja pénzzel, noha a munkavállaló – alkotmányos jogával élve (regenerálódáshoz való jog) – a természetbeni kiadást kérte eleve a felmondásában. Nyilvánvaló, amennyiben nem lehetséges a szabadság kiadása, mert például a szabadság túlnyúlna a felmondási időszakon, vagy azonnali a felmondás és nincs más mód, akkor csak a pénzbeli megváltás marad. De ha lehetséges a kiadás, akkor jogosult a munkáltató megtagadni azt, azaz visszatarthatja a szabadságot jogszerűen?

Kérdés: Felszámolóként több felszámolás alatt lévő céget képviselünk. Az egyik ilyen cégnél az ügyvezető munkaviszonyát megszüntettük, amely több mint tizenkét éve állt fenn. Rendkívül magas fizetést kapott, ezért magas végkielégítést kellene fizetnünk neki. Jól értelmezzük az új csődtörvényi rendelkezést, miszerint a felszámolás befejezéséig legfeljebb kéthavi garantált bérminimumnak megfelelő összeget fizethetünk ki neki? Úgy láttuk ugyanis, hogy ez az összeg az Mt.-ben hathavi távolléti díjnak felel meg, és nem tudjuk, melyik törvény szerint járjunk el.

Kérdés: 1979. 03. 24-én született kismama a GYED letelte után szeretne visszajönni dolgozni. A szülési szabadsága, illetve fizetés nélküli szabadsága idejére járó szabadságnapjai kiszámolásához kérnék Önöktől segítséget. Kismamánk 2011. 08. 11-én szülte 3. gyermekét.
2011. -07. 13.-2011. 08. 10. táppénz (veszélyeztetett terhesség miatt);
2011. -08. 11.-2012. 01. 25. szülési szabadság (TGYÁS);
2012. -01. 26.-2013. 08. 11. fizetés nélküli szabadság (GYED).
A 2011. évre járó 23 nap alapszabadságot, illetve első és második (16 évnél fiatalabb) gyermekei után járó 4 nap pótszabadságot 2011-ben kivette. 2012-re nem nyilatkozott arról, hogy kéri a gyermekek után járó pótszabadságot. Kiadható-e – korábbi nyilatkozat hiányában – ez a 2012-re járó 6 nap pótszabadság, amennyiben a GYED lejárta után visszatér dolgozni? Mikortól kell alkalmaznunk azt a szabályt, miszerint a szülési szabadság első éve helyett már csak az első 6 hónapjára jár szabadság? Helyesen járunk-e el, ha a 2011. november 30. után megkezdett fizetés nélküli szabadságról visszatérő kismamáknál az első 6 hónapra számolunk szabadságot? Erre vonatkozóan tudomásom szerint két jogszabály is módosította a régi Mt.-t. Egyrészt a 2011. 07. 04-én elfogadott 2011. évi CV. törvény (Módtv.) 9. §-a, amelynek hatálybalépése értelmezésünk szerint 2011. 08. 01. Másrészt a 2011. évi CLXVI. törvény 31. §-a, amely a hatálybalépés dátumát tovább módosította. Mióta nem lehet már pénzben megváltani a szülési szabadságról visszatérő kismamák esetében a felgyülemlett szabadságot?