528 talált cikk a munkavégzési kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Pedagógusként állok közalkalmazotti jogviszonyban. Átszervezés miatt felmentettek, jelenleg a felmentési idő alatt még dolgozom. Létesíthetek-e közben máshol közalkalmazotti jogviszonyt? Kihat-e ez a végkielégítésre való jogosultságomra?

Kérdés: Egyik munkavállalónk 12 órás munkaidő-beosztásban dolgozik. Édesanyja halála miatt két nap távollétet kért, ami az Mt. alapján meg is illeti. A 12 órás beosztás mellett hogyan kell értelmezni a "két munkanap" kitételt, és hogyan kell elszámolni a munkavállaló munkabérét?

Kérdés: A munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot kért a polgármesterré megválasztott munkavállaló a polgármesteri jogviszony fennállásáig. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1994. évi LXIV. törvény 1. §-ának (4) bekezdése alapján a polgármester kérésére – a megválasztásakor fennálló munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkáltatója – (...) köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. A hivatkozott törvényt hatályon kívül helyezte a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 158. §-ának a) pontja, a 2014. évi általános önkormányzati választások napjától, 2014. október 12-től. A Kttv. kiegészült a VII/A. fejezettel, mely tartalmazza a polgármester, alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó különös rendelkezéseket, ám a fizetés nélküli szabadságról nem rendelkezik. Az elsőként hivatkozott törvény alapján 2010-ben tehát nem volt mérlegelési jogköre a munkáltatónak, fizetés nélküli szabadságot kellett engedélyezni a munkavállalónak. A polgármesteri tisztséget betöltő munkavállalót a soron következő önkormányzati választáson, 2014-ben újraválasztották. Újabb kérelem azóta nem érkezett a munkavállalótól. Mivel a fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet a polgármesteri jogviszony fennállásáig engedélyezte korábban a munkáltató, tekintettel a megváltozott jogszabályokra, továbbra is köteles a munkáltató fizetés nélküli szabadság biztosítására ebben az újabb polgármesteri ciklusban? Amennyiben nem köteles, és a munkáltató nem is engedélyezné a továbbiakban a fizetés nélküli szabadságot, akkor a munkáltató – az erről szóló tájékoztatás mellett – a munkavégzési kötelezettségének a teljesítésére felszólíthatja-e a munkavállalót?

Kérdés: Munkaidőkeret év közbeni indítása esetén át lehet-e állni a szabadságok órás elszámolására? Ilyen esetben hogyan kell kiszámolni a fennmaradt szabadságok mértékét, és hogyan kell elszámolni a munkavállalóval díjazás szempontjából?

Kérdés: Meddig vehető igénybe a hozzátartozó halálára tekintettel a két munkanap munkaidő-kedvezmény? Jelen esetben egyik munkavállalónk hosszabb ideje táppénzen van, és még marad is egy ideig. Közben elhunyt az édesanyja, akit évek óta gondozott otthon. A táppénze miatt most nem tudja kivenni az édesanyja halála után járó két nap munkából való mentesülést, de a későbbiekben igényt tartana rá egyéb ügyekben (pl. hagyatéki tárgyalásra). Korlátozza-e ezt az Mt.?

Kérdés: Mit lehet tenni abban az esetben, ha a munkaszerződésben 16 hét felmondási idő van kikötve (bármelyik fél is kezdeményezi a felmondást), de a jövendőbeli munkáltató legfeljebb 15 napot vár a munkakezdésig, ezért a munkavállaló szeretne hamarabb elmenni? Mit tehet a jelenlegi munkáltató, ha a 16. napon nem jelenik meg a munkavállaló, és nem veszi fel a munkát? Hogyan kell kezelni ilyenkor a felmondási időre járó díjazást? Hivatkozhat-e arra a munkavállaló, hogy az Mt.-ben általános szabály szerint 30 nap a felmondási idő, ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondást, és ettől eltérni csak a munkavállaló javára lehet?

Kérdés: Ha egy felmentett közalkalmazott a munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt beteg lesz, hogy kell értelmezni a keresőképtelenséget? Fennáll-e mindez pusztán az orvosi igazolással, esetleg kell hozzá, hogy az illetőnek egyébként legyen munkavégzési kötelezettsége? Tehát erre az időre felmentési pénzt kell neki fizetni, vagy elég a betegszabadságára járó díjazás?

Kérdés: Több munkavállalónk jelezte, hogy képezni szeretné magát, és érdeklődött, hogy ebben munkáltatóként tudnánk-e segítséget nyújtani nekik. Cégünk jelenleg nem engedheti meg, hogy anyagilag támogassa a munkavállalókat, de arra gondoltunk, hogy a képzések idejére fizetett szabadságot biztosítanánk, ahogy a vizsgára és a felkészülésre is, hiszen az nekünk is jó lenne, ha a következő években sokkal képzettebb munkaerő állna rendelkezésünkre. Ilyen feltételekkel köthetünk tanulmányi szerződést a munkavállalókkal?

Kérdés: Cégünk nemrég kezdett munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozni. Volt egy rövidebb projektünk, ami 2014. szeptember végén fejeződött be, az ügyféllel kötött vállalkozási szerződésünk megszűnt. A projektben foglalkoztatott munkavállalóktól megváltunk. Az egyik munkavállaló azonban levelet írt nekünk, hogy ha nem fizetünk neki felmondási időre távolléti díjat, akkor bírósághoz fog fordulni, mert írásban nem mondtunk fel neki. Mi viszont úgy tudjuk, hogy az ügyféllel kötött szerződés megszűnése, ha nem tudjuk utána másik projektben foglalkoztatni a munkavállalót, automatikusan megszünteti a munkaviszonyt, és nekünk nem is kellett semmilyen felmondást írnunk. Jogos a volt munkavállalónk követelése, vagy alappal hivatkozhatunk a projekt befejeződésére mint megszűnési okra?

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal 2014. szeptember 1-jén tanulmányi szerződést kötöttünk egy másfél éves felsőfokú képzésre. A tanulmányi szerződés arról rendelkezik, hogy a munkáltató a tandíj 100%-át kifizeti, cserébe a munkavállaló az oklevél megszerzését követően egy évig nem mond fel. Viszont nincs szó a szerződésben arról, hogy a tanulmányi napokra – ez most ősszel nyolc munkanapot jelent – jár-e igazolt távollét a munkavállalónak, illetve hogy kell-e ezen napokra valamilyen díjazást fizetni. Kötelező-e biztosítani a tanulmányi célú szabadságot, és milyen díjazás jár rá? Hasonló a probléma a közelgő vizsgaidőszak miatt, a kollégának öt vizsganapja lenne.