Felmentési idő – számítások

Kérdés: Köztisztviselőnk felmentési idejét tölti 2024. augusztus 17-től. A 2024. augusztus 3-i munkanap számunkra szabadság vagy munkában töltött nap lehetett választásunk szerint. Az említett köztisztviselőre is ugyanez vonatkozik ebben az esetben az augusztus 3-i munkanap tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 68. §-ának (1) bekezdése szerint a felmentési idő két hónap. A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik, de legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet. A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Keresőképtelenség bejelentése

Kérdés: A munkavállalót hányszor kell felszólítani, hogy igazolja keresőképtelenségét, mielőtt a munkáltató a felmondás mellett dönt?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban a feleket általános (alapelvi szintű) együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli. Előbbi alapján a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Fizetett ünnep elszámolása igazolatlan távollét esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk április 27-től az azonnali hatályú felmondás közléséig, május 11-ig igazolatlanul volt távol, 5/2-es munkarendben. Ezen időtartamban minden naptári napot igazolatlan távollétként kell kezelni a bérprogramban, tehát a május 1-jei fizetett ünnepet és a hétvégi pihenőnapokat is? Vagy az igazolatlan távollét csak a beosztás szerinti munkanapokra vonatkozhat egy folyamatos időszakban, és a fizetett ünnepre járó díjazás is megilletné a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő [Mt. 146. § (1) bek. d) pont]; és havi alapbérének egynapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Kötelező pihenőnap-beosztás vasárnapra

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (4) bekezdése alapján havonta legalább egy heti pihenőnapot – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével – vasárnapra kell beosztani. Mi a helyzet akkor, ha vasárnapra a munkavállalónak szabadság lett kiadva? Jogszerűen jár el a munkáltató, ha ilyen esetben nem oszt be az adott hónapban még egy heti pihenőnapot vasárnapra, a kiadott fizetett szabadságra tekintettel? És mi a helyzet akkor, ha például az egyik hónapban van vasárnapra eső munkaszüneti nap, amely nap kvázi pihenőnapja a munkavállalónak (a munkáltató nem is oszthat be rendes munkaidőt erre a napra, tekintve, hogy nem állnak fenn az ehhez szükséges feltételek, továbbá rendkívüli munkavégzést sem rendel el erre a napra, azaz ezen a napon nem kell munkát végeznie a munkavállalónak, és nem kell rendelkezésre állnia)? Jogszerűen jár el a munkáltató, ha ilyen esetben nem oszt be az adott hónapban még egy heti pihenőnapot vasárnapra, a vasárnapra eső munkaszüneti napra tekintettel? A munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, több műszakos munkáltatói tevékenység keretében.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint, havonta egyszer kötelező vasárnapra pihenőnapot (heti pihenő­időt) beosztani. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik, és a munkaideje kizárólag hétvégére van beosztva [Mt. 105. § (4) bek., 106....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Vasárnapra eső pihenőnap és a tanulmányi távollét

Kérdés: A munkavállaló és a munkáltató tanulmányi szerződést kötnek. A tanulmányi szerződéssel érintett képzés tanórái mindig vasárnap kerülnek megtartásra. A munkáltató a képzés idejére mentesíti a munkavállalót a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, a munkavállaló részére erre az időre távolléti díjat fizet. Az érintett munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik. Jól gondoljuk, hogy fenti esetben a munkáltatót nem terheli az Mt. 106. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettség, mely szerint a munkavállaló számára a heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint, havonta egyszer kötelező vasárnapra pihenőnapot (heti pihenőidőt) beosztani. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik, és a munkaideje kizárólag hétvégére van beosztva [Mt. 105. § (4) bek., 106....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Covid-védőoltás – a kötelező beadatás elmulasztásának következménye

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló munkavállalónkra a 449/2021. Korm. rendeletben foglaltak vonatkoznak. A dolgozó 2021. szeptember 15. napjáig kötelezettségének nem tett eleget, a védőoltást nem vette fel, orvosi szakvéleménnyel mentességét nem igazolta. A munkáltató szeptember 16. napján kelt, a dolgozó által ugyanezen a napon dokumentáltan át is vett írásos felhívásban 15 napon belül az oltás felvételére vagy orvosi igazolás bemutatására kötelezte a dolgozót, a jogkövetkezményekről tájékoztatva. A munkavállaló szeptember 16-án dolgozott, szeptember 17-én fizetett szabadságon volt, majd keresőképtelen állományba vették szeptember 20-án. A 449/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (13) bekezdésében foglaltakat szükséges-e az esetében alkalmazni, vagy jogviszonya azonnali hatállyal megszüntethető 2021. október 1. napjától?
Részlet a válaszából: […] A 449/2021. Korm. rendelet alapján a védőoltás felvételére kötelezett és a rendelet hatálybalépéséig nem beoltott foglalkoztatott egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát 2021. szeptember 15. napjáig, majd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Hozzátartozó halála – a szabadidő igénybevétele

Kérdés: Édesapám halálakor egy hétig rendes szabadságon voltam. A haláleset utáni negyedik hónapban szeretném kivenni a két szabadnapot, ami jár nekem. A munkáltató azt mondja, hogy lekéstem a szabadnapokat, mert nem jelentettem be a halálesetet három hónapon belül. Elveszítettem a két szabadnapot vagy nem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló két munkanapra mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor, amely időre távolléti díj illeti meg [Mt. 55. § (1) bek. f) pontja, 146. § (3) bek. b) pont]. A törvény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Foglalkoztatási kötelezettség – ha a hozzátartozó karanténban van

Kérdés: A munkavállaló nem beteg, keresőképes, dolgozik. Vele együtt élő hozzátartozója COVID-19 vírussal fertőzött országból tér haza, ahol munkát végzett. A kérdező munkavállalót a munkáltatója nem akarja foglalkoztatni a hozzátartozó hatóságikarantén-ideje alatt. Jár-e részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése szerinti állásidő?
Részlet a válaszából: […] A hatósági karantén alatt az érintett személy – általános szabály szerint – keresőképtelennek minősül [Ebtv. 44. § g) pont], amely egyben a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülést is jelent [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Felmentési időre járó szabadság

Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonul (nők kedvezményes, 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíja). A felmentési idő egészére jár szabadság? A felmentési idő felére mentesítettük a munkavégzési kötelezettsége alól (4 hónap), de szabadságot erre az időre nem számolunk neki. Ezt az Mt. 115. §-a és 55. §-a (1) bekezdésének b)-k) pontjára hivatkozva tesszük meg. Illetve egy 2016-os bírósági ítéletre hivatkozva, melynek értelmében ez a gyakorlatunk helyes. A közalkalmazott hivatkozik egy 2017-es kúriai döntésére, mely szerint jár szabadság a felmentési idő egészére. Álláspontjukat kérnénk, mert jogszerűen szeretnénk eljárni.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerinti fizetett szabadság akkor jár a munkavállalónak, ha a naptári év egészében fennáll a munkaviszonya, és azt munkában is tölti. Ha ez nem így van, akkor a szabadság időarányos részére jogosult. A törvény – kivételként – külön felsorolja azokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Bérfejlesztésből történő kimaradás

Kérdés: Tavaly novemberben kaptam egy írásbeli figyelmeztetést, mert munkahelyemről előbb távoztam el, családi okok miatt halaszthatatlan okokból. 14 óráig tart a törzsidő, és én 13 óra 50 perckor hagytam el a munkahelyemet. A rám bízott feladatokat elvégeztem, csak a kollégáknak nem tudtam tovább besegíteni. Az írásbeli figyelmeztetésben az volt, hogy ez többször előfordult. Én a lap aljára ráírtam, hogy nem értek ezzel egyet. Azóta nem történt semmi egészen a mai napig. A mai nappal történő fizetési átutalásnál derült ki, hogy január 1-jéig visszamenőleg 12%-os bérfejlesztésre kerül sor, amiben a munkáltató és a szakszervezet megállapodott a következők szerint: február 8-ig 8%, március 8-ig +4% emelés jár. Én viszont nem kaptam semmiféle bérfejlesztést. Ha jól tudom, ez felzárkóztatás lenne az amúgy is alacsony órabéreket illetően. Kérem tanácsát, hogy van-e lehetőségem jogorvoslattal élni.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló köteles a munkaidejét munkavégzéssel vagy arra történő készen állással letölteni. Amennyiben – családi vagy egyéb okból – a munkahelyéről a munkaidő leteltét megelőzően szükséges eltávoznia, ehhez a munkáltatói jogkörgyakorló engedélyét kell kérnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.
1
2