Szakszervezeti és üzemi tanácsi jogosultságok különbsége

Kérdés: A menedzsment megváltoztatta a munkavállalóinkra irányadó teljesítményértékelési szabályokat, amelyekkel kapcsolatban az üzemi tanács előzetes véleményét ki kellett volna kérnie. Ezt nem tette meg, már ki is lett hirdetve az új rendszer. Az üzemi tanács nem akadt fenn a mulasztáson, utólag kérdésre sem reagáltak semmit. A szakszervezet viszont annál aktívabb, és bírósághoz akar fordulni az intézkedés érvénytelenségének megállapíttatása végett, mondván, elmaradt a kötelező előzetes egyeztetés. Tényleg érvénytelenítheti a szakszervezet a kiadott szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] ...mellett – azüzemi tanáccsal véleményeztetni:– az új munkaszervezési módszerek és ateljesítménykövetelmények bevezetését;– a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belsőszabályzatainak tervezetét [Mt. 65. § (3) bek.].Az előzetes véleményeztetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Törvényi mértéket meghaladó végkielégítés és a foglalkoztatott által fizetendő járulékok

Kérdés: A múlt hónapban rendes felmondással megszüntettük egy munkavállalónk munkaviszonyát, aki jelenleg még három hónapig munkavégzési kötelezettségét teljesíti. Kiadhatjuk-e kérésére a végkielégítést az utolsó munkában töltött napot megelőzően? A végkielégítés törvényi mértékét meghaladó mértékű végkielégítést kell kifizetni munkavállalónknak. Miként kell a foglalkoztatott végkielégítéséből levonni a munkaerő-piaci és egyéb járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. a végkielégítés kifizetésének minimális feltételeittartalmazza, és nem állapít meg olyan kógens szabályt, amely az Mt.-től amunkavállalóra vonatkozó kedvezőbb eltérést tiltaná. Nem kizárt tehát, hogy afelek megállapodása a végkielégítésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

"Szabadnap" – a munkajogi megítélés

Kérdés: Munkavállalóink egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak úgy, hogy heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. A két pihenőnapon túli "szabadnapok" minek minősülnek munkajogi szempontból (pihenőnapnak, szabadnapnak)? Hogyan számoljuk el ezeket a napokat például a szabadság szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalók úgy dolgoznak egyenlőtlenmunkaidő-beosztásban, hogy heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak, a munkavállalóka heti két pihenőnapon túl valóban jogosultak egy vagy akár több ún."szabadnapra". A szabadnap definíciója ugyan nem jelenik meg az Mt.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Rendes felmondás – munkakör-megszüntetés miatt

Kérdés: Cégünknél átszervezést hajtunk végre, ezért az egyik ügyintézői munkakörben dolgozó munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással kívánjuk megszüntetni, figyelemmel arra, hogy az ügyintézői munkakör ennek folytán megszűnik. További terveink között szerepel, hogy a megszűnő munkakör helyett egy ún. tanácsadói munkakört vezetünk be, amelyben egy másik munkavállalót kívánunk alkalmazni. Sikeresen hivatkozhat-e a felmondás jogellenességére a munkavállaló akkor, ha a tanácsadói munkakör gyakorlatilag hasonló feladatokat foglal magában?
Részlet a válaszából: […] ...a munkakör megszűnése jogszerű indok lehet amunkáltatói felmondásra, feltéve hogy az ténylegesen is megvalósul, és egybenérinti az adott munkavállaló munkakörét. Egy esetleges munkaügyi perben abíróság nem jogosult beavatkozni a munkáltató vezetésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Munkaviszony-létesítés, majd létszámcsökkentés

Kérdés: Egy hónappal ezelőtt egy új munkavállalót alkalmaztunk. Valójában abból a célból vettük fel, hogy annak a munkavállalónak a helyére lépjen, akinek a munkaviszonyát a közeljövőben létszámcsökkentésre alapított rendes felmondással kívánjuk megszüntetni. Helyesen gondoljuk-e, hogy a létszámcsökkentés jogszerűen alkalmazható-e ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a cég munkavállalóinak a létszáma ténylegesen is csökkenni fog?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorolt hatását vizsgálják. Ugyanakkor azon tény megítélése,hogy a létszámleépítés eredményeként ténylegesen végbement-e a munkavállalóilétszám csökkenése, egyértelműen a munkaügyi per egyik alapvető kérdése. Így aLegfelsőbb Bíróság egy konkrét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Rendezett munkaügyi kapcsolatok – a mentesülés egy kérdése

Kérdés: Ügyfelemet 2009 augusztusában pénzbírsággal sújtotta az APEH, mert a helyszíni hatósági ellenőrzés időpontjában még nem jegyezte be az alkalmi munkavállalói kiskönyvekbe a foglalkoztatás megkezdését. Ügyfelem az összes munkavállalót bejelentette utólag és nemcsak a pénzbírságot fizette be, hanem a járulékokat is. Elképzelhető, hogy az Áht. legújabb módosítása értelmében törölve lett a rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő feketelistáról? Eddig nem kaptam hivatalos megerősítést, valóban így történt-e. Hol állítják össze a listát, eddig ugyanis csak az OMMF-től kaptam érdemi választ? Elérhető esetleg a teljes országra, illetve minden erre illetékes hatóságra kiterjedő egységes kimutatás? Hol kérhetek egységes hatósági igazolást arról, ha ügyfelem jogosult állami támogatás igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltaktól eltérően – mégis nyújtható támogatás akkor, ha atámogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóval szemben az alkalmimunkavállalói könyvvel történő foglalkoztatással kapcsolatosan az Áht. 15. §(5) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Részmunkaidős foglalkoztatás – a rehabilitációs hozzájárulás számítása

Kérdés: A részmunkaidős foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókat hogyan kell figyelembe venni a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából a statisztikai állományi létszám számítása során?
Részlet a válaszából: […] ...nem éri el a létszám 5 százalékát. A177/2005. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének e) pontja szerint megváltozott munkaképességűmunkavállaló az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akineknapi munkaideje a napi négy órát eléri, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Utazási költségtérítés – elszámolás havibérlettel és a menetjeggyel

Kérdés: A napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés elszámolásával kapcsolatban kérdezzük: A bérlettel való elszámolás alkalmával köteles-e a munkáltató a munkahelyről való távollét – betegség miatti keresőképtelenség vagy szabadság – idejére költségtérítést fizetni, avagy a jogszabályi feltétel – nevezetesen a napi munkába járás – teljesülése hiányában az elszámoláskor levonhatja-e a költségtérítés összegéből, azaz a munkavállaló által megvásárolt havibérlet árából a munkából távol töltött napok arányos hányadát? A hazautazás céljából megváltott menetjegy kifizetéskori mértékét – a 30 000 forintos limit túllépését – a megvásárlás dátuma vagy a megtérítés (kifizetés) dátuma határozza-e meg?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott mértékbenmegtéríteni a munkába járással kapcsolatban felmerült kiadásokat. Álláspontunkszerint abban az esetben, ha a munkavállaló a napi munkába járása érdekébenhavibérletet vásárol, a munkáltató a munkavállaló betegsége vagy szabadságaellenére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.
Kapcsolódó címke:

Munkavállalási engedély – meddig hosszabbítható meg?

Kérdés: Költöztetéssel foglalkozó cégünk több külföldi munkavállalót is alkalmaz. A munkavállalási engedély lejárta után továbbra is szeretnénk foglalkoztatni a munkavállalókat, ismételten be kell-e nyújtanunk az engedély iránti kérelmet? Ha igen, meddig nyújthatjuk be a kérelmet?
Részlet a válaszából: […] ...már új munkavállalási engedély irántikérelemnek minősül. Kérdésében nem tért ki arra, hogy ugyanabban a munkakörbenkívánja-e a munkavállalót foglalkoztatni, mint ami a jelenlegi munkavállalásiengedélyben szerepel. Ezért fontos megemlíteni, hogy új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Levonás a munkabérből – miért felel a munkáltató?

Kérdés: 2009 végén felmondtunk munkavállalónknak. Munkabérét végrehajtói letiltás terhelte, ami alapján munkáltatóként minden hónapban rendszeresen levontuk és a megadott számlaszámra utaltuk az összeget. Ezt a bérelszámoláson feltüntettük. Most, 2010 áprilisában jelentkezett volt munkavállalónk, hogy a végrehajtótól azt a felvilágosítást kapta, az említett és általunk igazolt levonások nem érkeztek meg sem a végrehajtóhoz, sem a végrehajtást kérőhöz. Terhel-e minket emiatt felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...Vht. a végrehajtható pénzkövetelésnek a munkavállalómunkabéréből való levonásával összefüggésben a munkáltatóra feladatokat,illetve felelősséget hárít. A Vht. 25. § (6) bekezdése, valamint 75. §-aszerint a munkáltató köteles a bíróság, jegyző,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
1
370
371
372
427