Rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben dolgozó pótszabadsága

Kérdés: Kórházunkban a Kjt. 57. § (6) bekezdése szerinti, rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben dolgozó közalkalmazottakat megillető pótszabadságot a kollektív szerződés szabályai alapján oly módon állapítjuk meg, hogy az osztályvezetők év elején összegyűjtik a közalkalmazottak erre irányuló kérelmeit, majd a főigazgató főorvos dönt arról, hogy konkrétan kiket illet meg a pótszabadság. Az idén véleményünk szerint számos indokolatlan kérés érkezett, ezért a probléma áttekintéséig a pótszabadságokat senkinek sem adtuk meg. Megítélésünk szerint a "rendszeresség" ugyanis "napi rendszerességet" jelent, ily módon a kettős kockázatnak az adott munkakörben mindennap fenn kell állnia. Önök szerint helyes-e ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkáltató kötelesaz Mvt. 54. § (2) bekezdése értelmében minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségilegis értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztetőkockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Munkáltatói kárfelelősség – a jegyessel szemben?

Kérdés: Vőlegényem az idén tavasszal súlyos balesetet szenvedett a munkahelyén. A baleset után hónapokig ápolásra szorult; emiatt a munkahelyemen fizetés nélküli szabadságot vettem ki, hogy el tudjam látni. Pár héttel ezelőtt megállapodás született a munkáltatójával, amiben az elismerte felelősségét a balesetért, és hajlandó kártérítést is fizetni. A kérdésem az, hogy a fizetés nélküli szabadságom miatt kiesett jövedelmemet én érvényesíthetem-e a munkáltatóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló közelihozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárait, indokoltköltségeit is [Mt. 181. § (1) bek.]. A kárfelelősség megállapíthatóságánakfeltétele, hogy:– a munkáltató munkajogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Munkaidő-kedvezmény – ikrek után

Kérdés: Egyik munkavállalónknak ikrei születtek. Most kéri a munkaidő-kedvezményt, ami neki mint apának jár. Azonban szerinte 10 munkanap jár számára, mert ikrek után kétszeresen illeti meg a munkaidő-kedvezmény, hiszen a feladatok is megsokszorozódnak, szerintünk pedig csak 5 nap illeti meg. Kérdésünk, hogy hány nap szabadidőt kell számára biztosítanunk, és hogyan számoljuk a távolléti díj összegét?
Részlet a válaszából: […] A Legfelsőbb Bíróság több alkalommal kifejtette, hogy agyermek születése esetén az apának járó munkaidő-kedvezmény mértéke azeseményhez, és nem a megszületett gyermekek számához igazodik. Az Mt.-benmeghatározott távollétek időtartama meghatározott eseményhez, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Fogászati kezelés – kötelező orvosi vizsgálatnak minősül?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak tartós fogászati kezelésre van szüksége, és munkaideje alatt kíván eljárni az orvoshoz. Arra hivatkozással kéri a munkavégzés alóli mentesülést, továbbá erre az időszakra távolléti díj fizetését, hogy ő "kötelező orvosi vizsgálat alatt áll". Problémánk, hogy a Munka Törvénykönyve nem határozza meg konkrétan, hogy mely kezelések, vizsgálatok minősülnek kötelező orvosi vizsgálatnak. Jogos a munkavállaló igénye?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 107. § d) pontja szerint mentesül a munkavállaló amunkavégzési kötelezettsége alól a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve aterhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára. Az Mt. 151.§ (2) bekezdésének c) pontja alapján erre az időtartamra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Megváltozott munkaképességű új munkavállaló – bértámogatás a foglalkoztatáshoz

Kérdés: Új munkavállalót vennénk fel, az egyik esélyes jelentkező megváltozott munkaképességű személy (az egészsége 60%-ban károsodott). Eddig is 8 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatott cégünk támogatással, kérdésünk: az új kolléga felvételéhez kapcsolódóan milyen feltételekkel vehető igénybe bértámogatás?
Részlet a válaszából: […] ...177/2005. Korm. rendelet 2009. január 1-jén hatálybalépett 6. § (4) bekezdése alapján új munkavállaló alkalmazásának kelltekinteni, ha a munkáltató a támogatási kérelemben megjelölt megváltozottmunkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Minimálbérnél alacsonyabb személyi alapbér

Kérdés: A munkaviszony létesítésekor tévedésből teljes munkaidőben alkalmazott munkavállalónk munkaszerződésében a minimálbérnél alacsonyabb összeget tüntettünk fel. Mivel nem akarunk jogellenesen eljárni, mit kell tennünk annak érdekében, hogy ezt a hibát kiküszöböljük?
Részlet a válaszából: […] ...a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb összegbenhatározták meg a személyi alapbért a teljes munkaidőben foglalkoztatottmunkavállaló tekintetében, e kikötés önmagában még nem eredményezheti a teljesmunkaviszony érvénytelenségét, noha kétségtelen, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Avulás figyelembevétele a kár összegének meghatározásakor

Kérdés: Egyik dolgozónk a munkavégzéshez átvett szerszámkészletből a fúrógépet az építkezésen leejtette, és az teljes mértékben összetört. Emiatt új gépet kellett rendelnünk, ami 200 000 Ft-ba került. A dolgozótól ilyen esetben ugye a teljes 200 000 Ft megtérítését követelhetjük?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavállaló jegyzék vagy elismervény alapján,visszaszolgáltatási vagy elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Gyermek után járó pótszabadság – ha az anya otthon van

Kérdés: Igénybe veheti-e az apa az Mt. 132. § (2) bekezdése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót megillető pótszabadságot az anya helyett, ha az anya otthon tartózkodik a gyermekkel (szülési szabadságon van vagy a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságban részesül stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...venni,azonban a rosszhiszemű dupla igénybevétel kizárása érdekében, az együttműködésikötelezettségre alapozottan nyilatkoztathatja a munkavállalót arról, hogy amásik szülőtárs ugyanarra a gyermekre nézve nem vesz igénybe pótszabadságot. Ajóhiszeműség és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Nyugdíjas munkavállalóknak járó szociális juttatások

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalókat is foglalkoztatunk. Köteles a munkáltató a nyugdíjas munkavállalók számára is fizetni étkezési hozzájárulást, valamint biztosítani számukra üdülési csekket, ugyanúgy és ugyanolyan értékben, mint a nem nyugdíjas munkavállalók számára?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá az egyenlő, illetve egyenlőértékűként elismert munka díjazásának meghatározása szempontjából munkabérnekminősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagyközvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Munkabérből való levonás

Kérdés: Települési önkormányzat által szervezett közmunkaprogram keretében foglalkoztatott álláskeresők munkabéréből levonhatjuk-e az álláskeresési járadéknak a közmunkaprogram keretében ledolgozott napjaira folyósított részét?
Részlet a válaszából: […] ...Az Mt. 161. § (1) bekezdésealapján a munkabérről való levonásnak csak és kizárólag jogszabály,végrehajtható határozat, valamint a munkavállaló hozzájárulása alapján vanhelye, és ettől érvényesen nem lehet eltérni. Az ily módon a jogalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.
1
369
370
371
402