4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: A kollektív szerződéses tárgyaláson a cégünknél működő 3 szakszervezet közül csak 2 vett részt; a harmadik, amely az üzemi tanácsi választáson 53%-ot szerzett, nem. A szakszervezetek közül mindegyik reprezentatív, de együttesen nem hajlandók megkötni a kollektív szerződést, egyedül pedig egyik sem jogosult rá. Ilyen esetben van lehetőségünk arra, hogy a letárgyalt kollektív szerződés tervezetét a munkavállalókkal jóváhagyassuk?

Kérdés: A munkaidő-nyilvántartás csak akkor érvényes, ha azt a munkavállaló aláírja? Mindennap alá kell írnia a jelenléti ívet, vagy elegendő, ha a hónap végén egyszer aláírja a munkavállaló? És egyébként milyen formában jogszerű a nyilvántartás vezetése?

Kérdés: Általában 2-300 kölcsönzött munkavállalót foglalkoztatunk, akik több kölcsönbe adó cégtől kerülnek hozzánk. Ennek eredménye az is, hogy – mivel mindegyik eléggé eltérő bér- és juttatási struktúrát alkalmaz – komolyan különbözik az egymás mellett dolgozók fizetése, ami feszültségeket szül. A szakszervezet javasolta, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan a kollektív szerződés tartalmazzon szabályozást, és határozza meg, hogy minimum milyen béren kell alkalmazni őket. Járható út ez, van lehetőség ilyen kikötésre?

Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?

Kérdés: Cégünk egy munkatársát rendszeresen kiküldi külföldi leányvállalataihoz munkavégzés céljából. Az egyik ilyen kiküldetés alatt a munkavállaló a vállalati gépkocsival balesetet okozott, az érintett külföldi személy kártérítési igénnyel lépett fel a cégünkkel szemben. Szeretnénk megtudni, hogy a kiküldetés ideje alatt egy esetleges baleset miatt bekövetkező vagyoni kártérítési felelősség hogyan oszlik meg a munkavállaló és a munkáltató között? A külföldi kiküldetés teljes időtartama a kártérítés szempontjából beleszámít-e a munkaidő fogalmába? Átháríthatjuk-e a kárt a munkavállalóra?

Kérdés: Munkavállalónk múlt héten három napot nem jött be, állítása szerint árvíz volt borsodi falujában. Egyik kérdésünk, hogyan ellenőrizhetjük, hogy ez őt is érintette? Egyáltalán, mit jelent az érintettség, azt is, ha a töltésen dolgozott, de az ő háza nem volt közvetlen veszélyben? Másik kérdésünk, mivel másik munkavállalónkat kellett miatta túlóráztatnunk, átháríthatjuk-e rá ennek pluszköltségeit?

Kérdés: Szeretnénk ellenőrizni, hogy egyik munkavállalónk sem áll-e olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely miatt nem láthatná el a munkakörébe tartozó feladatokat. Hogyan tudjuk ezt megtenni? Mit tegyünk, ha kiderül, hogy valamelyik kolléga olyan foglalkozástól lett eltiltva, amely miatt nem láthatná el jogszerűen a cégnél a munkakörét?

Kérdés: Alkalmi foglalkoztatás esetén hogyan kell elszámolni azt, ha valaki éjjel 10-től reggel 4-ig dolgozik (egy éjszakai bárban)? Egy- vagy kétnapi munkának minősül-e, illetve kell-e éjszakai pótlékot fizetni?

Kérdés: Egy rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló (aki 2002 óta kapja ezt a juttatást, 50%-os munkaképesség-csökkenése van) hogyan foglalkoztatható 2010-ben? Milyen kereseti korlátok vonatkoznak rá? Szerintem 2010. december 31-ig nem vonatkozik rá keresetkorlátozás, mivel az ellátását 2008 előtt állapították meg. Bárhol tettem fel ezt a kérdést, egyértelmű választ nem kaptam, illetve megoszlottak a vélemények. Egy másik, a fentiekkel kapcsolatos kérdés: egy 2002 óta rendszeres szociális járadékban részesülő személy (született 1959-ben) hogyan foglalkoztatható 2010-ben? Milyen kereseti korlátozások vonatkoznak rá? (Szerintem semmilyen, mert az ellátását 2008 előtt állapították meg.)

Kérdés: Munkavállalóink kiküldetéseik alkalmával bankkártyát kapnak, hogy a felmerülő költségeket arról fizessék ki. Egyik dolgozónk viszont elveszítette a kártyát, és mire észrevette, hogy nincs nála, már jelentős összeget vettek fel róla. Ilyen esetben hogyan tudjuk érvényesíteni a kárigényünket a munkavállalóval szemben?