4474 talált állásfoglalás a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Elfogadhatja-e a munkáltató annak a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak (üzemorvosnak) a munkaköri alkalmassági véleményét az egészségügyi alkalmasságot illetően, akivel nem áll szerződéses kapcsolatban? Dönthet-e úgy a munkáltató, hogy bár szerződéses jogviszonyban áll egy foglalkozás-egészségügyi alapellátást biztosító orvossal, de bizonyos munkavállalók esetében nem az általa kiadott egészségügyi alkalmasságról szóló szakvéleményt fogadja el, hanem lehetőséget biztosít a munkavállaló számára, hogy másik üzemorvosnál végeztesse el a vizsgálatot, és azt a szakvéleményt fogadja el?

Kérdés: A 33/1998. NM rendelet szerint a munkaköri alkalmasság előzetes, időszakos és záró vizsgálata és véleményezése szabályai irányadók az olyan munkáltatók vonatkozásában, amelyek szervezett munkavégzés keretében az Mvt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott expozíció (pl. veszélyes anyag, fokozott baleseti kockázat) alá tartozó munkakörben foglalkoztatnak munkavállalót, illetve az olyan munkáltatók vonatkozásában is, amelyek munkavállalói vonatkozásában jogszabály nem teszi kötelezővé az alkalmasság orvosi vizsgálatát, de saját döntésük alapján elrendelik azt. A kötelező orvosi vizsgálatot indokló expozíciókat miniszeri rendeletekben határozták meg. Mely munkáltató mely rendelet hatálya alá tartozik? Jelen pillanatban valamennyi miniszteri rendelet tartalma azonos e tekintetben, így ez a jogalkalmazás tekintetében egyelőre várhatóan nem fog problémát okozni, ennek ellenére szeretnénk munkáltatóként tisztán látni. Milyen szabályok vonatkoznak a foglalkoztathatóság orvosi szakvéleményezésére egyszerűsített foglalkoztatás esetén?

Kérdés: Az Mt. 80. §-ának (2) bekezdése értelmében: „A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.” A munkáltató a fenti szakasz utolsó fordulata szerinti, „egyéb jogszabályokban előírt igazolások” kiadására vonatkozó kötelezettségét jogszerűen teljesíti-e, amennyiben ezeket a dokumentumokat a munkáltató képviseletében eljáró személy fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el, majd az így keletkezett, pdf-formátumú dokumentumokat kizárólag a távozó munkavállaló számára hozzáférhető, biztonságos elektronikus felületen a munkavállaló számára elérhetővé (letölthetővé) teszi legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanaptól kezdve három hónapon keresztül? További kérdés, hogy a fent hivatkozott igazolások mindegyike kiadható-e elektronikus úton, vagy van olyan közöttük, amelyik bármely oknál fogva továbbra is papíralapon adandó át a munkavállalónak?

Kérdés: A munkaszerződésben rögzíthető-e a munkavállaló egyetértésével, hogy „…a próbaidő alatti munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálata díját és a részére kiadott munkaruha ellenértékét a munkáltató levonhatja a kifizetendő munkabérből…”?

Kérdés: Az Mt. 71. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontja értelmében csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél évre számított átlagos statisztikai létszám szerint
a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,
b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka,
c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló
munkaviszonyát kívánja – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – harmincnapos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni. A harmincnapos időszakban mit szükséges figyelembe venni? A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozatok közlésének/megkötésének időpontját, vagy pedig a munkaviszonyok megszűnésének időpontját?

Kérdés: Közös hivatalunknál több kolléga jelezte továbbtanulási szándékát, és tájékoztatott arról, hogy felvételt nyert felsőfokú oktatási intézménybe. Akiknél a munkakörükhöz szükséges iskolai végzettség megszerzésére irányul a továbbtanulás, tanulmányi szerződést köt a hivatal, és biztosítja az éves szabadságon felül a képzés napjára, a vizsgákra és az államvizsgára a szükséges szabadságot. Akik pedig olyan felsőfokú intézményben tanulnak tovább, amelyben megszerzett végzettségre a közös hivatalnak semmilyen szüksége nincs, mi az, amit kötelezően biztosítani kell a munkavállaló részére? Biztosítani kell-e az éves szabadságon felül a képzési és vizsganapokra a pluszszabadságot, szabadnapot abban az esetben is, ha nem kötünk vele tanulmányi szerződést?

Kérdés: Az Mt. 143. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a munkavállalónak a munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár. A (3) bekezdés alapján pedig a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál. Abban az esetben, ha a felek a rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként szabadidőben állapodnak meg, akkor a munkavállalónak szabadidőben ki kell adni a többletmunkavégzés időtartamát, és ezenfelül még annyi szabadidőt, amennyi a többletmunkavégzés volt, tehát gyakorlatilag a többletmunkavégzés kétszeresét, vagy csak egyszeresen számítva annyi szabadidőt, amennyi a többletmunkavégzés időtartama?

Kérdés: A gyárszintű béremelés időszakában az adott munkavállaló már 5. hónapja táppénz miatt van távol, és még hosszú, bizonytalan ideig nem is fog tudni munkába állni. Részére is köteles a munkáltató a bért megemelni a többi munkavállalóval együtt, vagy elég akkor rendeznie a bérét, amikor a keresőképessége megállapításra kerül?

Kérdés: Többévnyi hosszú távollét megszűnését követően a bérrendezés során a munkáltató köteles-e figyelni, hogy a munkavállaló bére az adott év átlagos éves béremelése után eléri-e az adott év során meghatározott minimálbért/garantált bérminimumot? Ha nem éri el, akkor arra a szintre kell emelnie, majd a következő éves béremelés mértékével számoljon tovább? Vagy elegendő-e a visszatérés tényleges évében a gyári átlagos béremelések megadása után figyelni, hogy az adott bér a minimálbért/garantált bérminimumot eléri-e?

Kérdés: Rendeltetése folytán az év minden napján működő (kivétel karácsony első és második napja, illetve november 1. és december 24. délutánja) gyógy- és strandfürdő uszodamesterei 12 órás beosztásban dolgoznak. Két 12 órás munkanapot két pihenőnap követ. Az alapbérén felül jár-e 100%-os ünnepnapi pótlék a rendes munkaidőben beosztott és munkát végző uszodamesternek húsvét-, illetve pünkösdvasárnapon, annak ellenére, hogy az Mt. 102. §-ának (1) bekezdése nem sorolja fel munkaszüneti napként ezeket a napokat?