Rendkívüli munkavégzés elszámolása rugalmas munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Rugalmas munkaidő-beosztást alkalmazunk, 9-16 óráig tart a törzsidő, 8-9-ig, illetve 16-18 óráig a peremidő. A havi munkaidő-elszámolás a munkaidő-nyilvántartás alapján történik. Kizárólag a havi munkaidőkeret felett fizetünk pótlékot. Kérdésünk: akkor is járhatunk-e így el, ha a munkavállaló nem dolgozta le a kötelező munka­időt, a túlóra pedig pihenőnapra volt elrendelve?
Részlet a válaszából: […] ...alapbérfizetést [Mt. 146. § (1) bek.], másfelől azt, hogy rendkívüli munkaidőben kelljen elvégeztetnie a szükséges munkát. Ha a munkavállaló nem dolgozta le a számára beosztott munkaidőt, akkor az a meghatározó, hogy mindennek mi az oka! Az ok a munkavállalóval vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Munkaidőkeret meghosszabbításának tilalma

Kérdés: Nemrég olvastam egy kiadványban, hogy a munkaidőkeret meghosszabbítható; ugyanakkor több előadáson ezzel ellentétes álláspontokat is hallottam. Kérem szíves véleményüket a kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni, és a helyben szokásos, általában ismert módon közzé kell tenni [Mt. 93. § (1), (4) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Kötetlen munkarend 2014-től

Kérdés: Az Mt. 2014. január 1-jétől életbe lépő változásai érintik azon munkavállalóinkat, akiket kötetlen (rugalmas) munkarendben foglalkoztatunk, mivel esetükben eddig törzsidőt kötött ki a cég. E szerint hétköznap 9-13 óra között kötelező volt a székhelyen dolgozniuk. Január 1-jétől ez már nem megengedett, ugyanakkor továbbra is szeretnénk, hogy a munkaidő egy része felett a munkáltató rendelkezzen. Kiköthetjük-e a munkavállalóval kötött megállapodásban, hogy a kötetlen munkarend mellett, munkaköri feladatainak egy részét, azok sajátos jellegénél fogva továbbra is meghatározott időpontban (9-13 óra között) köteles teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...a napi munkaidő fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. Kötetlen munkarend esetén nem kell alkalmazni a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Több műszakos tevékenységben foglalkoztatott munkavállalók

Kérdés: Munkavállalóink között van egy csoport, a csomagolók, akik kizárólag egy műszakban, azaz folyamatosan délelőtt járnak dolgozni, egészségügyi okok miatt. Az üzemben egyébként jellemzően három műszakban folyik a tevékenység, a többi csomagoló is délelőtt, délután, illetve éjszaka, egymást váltva dolgozik. Munkaidőkeretet alkalmazunk, és problémát okoz, hogy az egy műszakban dolgozó csomagolók esetében legfeljebb 4 havi, míg a többieknél, tehát a többi csomagolónál is, 6 havi munkaidőkeret is elrendelhető. Mi ez utóbbit szeretnénk mindenkire használni, az egységesség miatt. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...vagy tizenhat hét. A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében [Mt. 94. § (1)–(2) bek.]. A munkáltató tevékenysége több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Munkaviszony megszüntetése kényszertörlési eljárás során

Kérdés: 2013 augusztusa óta GYES-en vagyok. Egyik kollégámtól értesültem róla, hogy a munkáltatóm mindenkinek felmondott, és jelenleg kényszertörlési eljárás alatt van. Ilyen körülmények között meg szeretném szüntetni a munkaviszonyomat, így hozzájárulnék egy közös megegyezéshez. A munkáltatómat azonban nem tudom elérni, a könyvelő pedig nem tudja, hogy a munkaviszonyom megszűnése esetén ki fogja kiadni a papírjaimat, sem azt, hogy a szabadságom megváltják-e. Mit tehetnek a munkavállalók ilyen eljárás esetén, kihez fordulhatnak?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony megszüntetése esetén a feleket elszámolási kötelezettség terheli. Tehát míg a munkavállaló köteles a munkakörét átadni, addig a munkáltató köteles kifizetni a munkavállaló munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Könyvtáros-tanár besorolása

Kérdés: 1993-ban végeztem földrajz-könyvtár szakon, 2006 óta dolgozom egy iskolában. A kinevezésemben a munkakör-beosztáshoz "tanító" van írva, de mellette a 2611-es FEOR-kód van megjelölve, ami a "könyvtárost" jelöli. A munkaköri leírásomat 2007-ben kaptam meg, amin "könyvtáros-tanár" szerepel. Teljes állásban a könyvtárban vagyok, nincs mellette órarendi órám. Kérdésem, hogy az illetmény szempontjából pedagógusnak számítok vagy nem? Jár-e nekem a pedagógus I-be sorolás? Jelenleg "pedagógus munkát segítő" besorolásban vagyok, illetményemelést nem kaptam.
Részlet a válaszából: […] ...irányítja át. A kinevezéstől eltérő foglalkoztatásra az Mt. 53. §-a irányadó, melynek alapján a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni; az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása és a munkaidőkeret vége

Kérdés: Határozott időre alkalmazott, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalóink munkaszerződése rövidesen lejár, munkaidőkeretben dolgoznak, a keret lejárta a munkaviszony végével esik egybe. Felmerült, hogy a munkaviszonyt meg kellene hosszabbítanunk 5-6 nappal, mivel a projekt nem fejeződött be. Ha erre sor kerül, de a munkaidőkeretet az eredetileg meghatározott időpontban lezárjuk, milyen beosztható óraszámmal kell számolnunk a meghosszabbítás időszakára? A meghosszabbításra mikor kell túlórát vagy állás­időt elszámolni, minek a figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőkeret lezárását követően ahhoz, hogy a munkavállalókat továbbra is megszakítás nélküli tevékenység keretében lehessen foglalkoztatni, új munkaidőkeretet kell indítani. A munkavállalók számára beosztható munkaidőt az általános munkarend és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Munkaidőkeret elrendelése több műszakos tevékenység esetén

Kérdés: Munkavállalóinkat egy bizonyos szezonalitás keretein belül foglalkoztatjuk. Vannak olyan időszakok, amikor folyamatosan, három műszakban tevékenykedünk, a hét minden napján; ugyanakkor vannak olyan periódusok is, amikor akár egy hónapon keresztül is elegendő egy műszak munkavégzése. A munkavállalókat a három műszakos felfutási időszak elején munkaidőkeretben kezdtük el foglalkoztatni, amely közölt mértéke 6 hónap. Mi a helyzet viszont akkor, ha most csak egy műszak részére tudunk munkát adni, és így nincs meg a heti 80 órás működésünk? Ha most kellene elrendelni a munkaidőkeretet, akkor legfeljebb 4 havit tudnánk alkalmazni. Mit kell tennünk a folyamatban lévő 6 havi kerettel? Le kell zárnunk, és új keretet kell elrendelnünk? Mi történik, ha pl. 2 hét múlva megint vissza kell állnunk a három műszakos működésre?
Részlet a válaszából: […] ...vagy tizenhat hét. A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében [Mt. 94. § (1)–(2) bek.]. A munkáltató tevékenysége több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Iskolaszövetkezet bérgaranciára jogosultsága

Kérdés: Iskolaszövetkezetünknek 2012 óta követelése áll fenn egyik megrendelőjével szemben, mert nem fizette ki a diákok bérét. 2013 szeptembere óta a cég felszámolás alatt áll. Azt hallottuk, hogy változtak a jogszabályok, és a Bérgarancia Alapból a diákok bére is kifizethető. Kihez kell fordulnunk, hogy végre kifizesse a tartozást a megrendelő?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az iskolaszövetkezet támogatási igényt nyújtson be annak érdekében, hogy a Bérgarancia Alapból kapja meg a megrendelőnek átengedett munkavállalói után járó díjazást. Ezen törvénymódosítás által az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók díjazása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Távolléti díj – eltérő összeg eltérő jogcímenként

Kérdés: Egyik munkavállalónknak fel kívánunk mondani, 2013. december 31-én; felmentési ideje a következő napon kezdődik el. A felmondás alapján 2014. február 15-én szűnik meg a munkaviszonya, és részére végkielégítést, felmentési időre járó távolléti díjat, valamint szabadságmegváltást kell fizetnünk, a 2014. évi időarányos szabadságaira tekintettel. A kérdésem, hogy a távolléti díjat hogyan kell kiszámolnunk ezekre a jogcímekre; valóban eltérőek lesznek az esedékességi időpontok?
Részlet a válaszából: […] ...nem határozza meg; a szabadságmegváltás jellegéből eredően, mivel az a munkaviszony megszűnésére tekintettel jár a munkavállalónak, logikus az esedékesség időpontjaként a munkaviszony megszűnésének időpontját meghatározni. A leírtakból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.
1
279
280
281
427