Munkaidő és pótlékátalány szabályozása kollektív szerződésben

Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár?
Részlet a válaszából: […] ...ezt a kérdést csak munkaszerződésben lehet szabályozni, ezért álláspontunk szerint ilyen megállapodást kötni csak a munkáltató és a munkavállaló jogosult – a kollektív szerződés a saját hatáskörét nem bővítheti ki. A kollektív szerződés ugyancsak nem írhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Szabadság számítása egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás keretében, alkalmi munkavállalóként foglalkoztatott részére járó szabadsággal kapcsolatosan kérdezem, hogy jár-e szabadság annak a 45 év feletti alkalmi munkavállalónak, aki éves szinten 90 napot, különböző időpontokkal, 5 naponkénti bejelentéssel van foglalkoztatva?
Részlet a válaszából: […] ...ám a szabadság mértékét meghatározók igen. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az Eft. szerint az alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Iskolaszövetkezeti munkaviszony külföldi hallgatóval

Kérdés: Magyar állampolgárságú, viszont angliai egyetemen nappali képzésben részt vevő diákot tudunk-e diákmunka keretében foglalkoztatni? Ha igen, milyen egyéb kritériumnak kell megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...létesített, határozott idejű munkaviszony [Mt. 223. § (1) bek.]. Munkajogi szempontból ezért lehetséges, hogy a jogviszonyt létesítő munkavállaló külföldi felsőoktatási intézménnyel létesített nappali tagozatos hallgatói jogviszonyt. Ugyanakkor ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Vasárnapi pótlék forgalmi utazó munkavállalóknak

Kérdés: A kollektív szerződés a munkáltató belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkavállalói számára lehetővé teszi a vasárnapra rendes munkaidő beosztását az Mt. 135. §-ának (4) bekezdése alapján. Egyébként a munkavállalók részére rendes munkaidő az Mt. 101. §-a alapján nem osztható be, és a kollektív szerződés nem rendelkezik külön a vasárnapi pótlékról. Ilyen esetben jár-e a forgalmi utazó munkavállalóknak a vasárnapi pótlék? Ha igen, az csak a rendkívüli munkavégzésért jár?
Részlet a válaszából: […] ...101. §) a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkakörben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében eltérhet [Mt. 134. § (4) bek. b) pont]. Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék vasárnapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Foglalkoztatás hétvégén tanulószerződéssel

Kérdés: Tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő cukrász, szakács, pék tanulók képzésére kerülhet-e sor szombaton és vasárnap, ha a képzést biztosító hely egy kávézó-cukrászda, mely hétvégén is nyitva tart? Ha igen, változik-e a tanuló pénzbeli juttatása, jogosult-e pótlékra?
Részlet a válaszából: […] ...képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól [Szktv. 38. § (1)–(2) bek.]. A törvény eltérő rendelkezése hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Forgalmi utazó fogalma

Kérdés: Az Mt. 135. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében, a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében, forgalmi utazó munkavállaló tekintetében a kollektív szerződés az Mt. 101-109. §-ában foglaltaktól eltérhet. Az Mt. a forgalmi utazó munkavállaló fogalmát nem definiálja. Ki minősül a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...révén kerültek a hazai szabályozásba az említett eltérési lehetőségek (kivételek). Az irányelv 2. cikkének 7. pontja szerint utazó munkavállaló az a munkavállaló, akit egy közúti, légi vagy belvízi, személyszállítást vagy árufuvarozást végző vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvezető díjazásáról szóló döntés

Kérdés: Egy kétszemélyes korlátolt felelősségű társaság nyugdíjas többségi tulajdonosa látja el a társaság ügyvezetését. Lehetséges-e a havi jövedelmének megemelése, amennyiben a kisebbségi tulajdonos a taggyűlésen nem járul hozzá az ügyvezető havi díjazásának megemeléséhez?
Részlet a válaszából: […] ...pont]. Emellett pedig csak akkor korlátozható a tagok létesítő okiratra vonatkozó szabadsága, ha az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.
Kapcsolódó címkék:      

Idényjellegű tevékenység – nyári táboroztatás

Kérdés: Az Mt. 90. §-ának c) pontja értelmében a munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Az Mt. idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében lehetővé teszi hathavi vagy huszonhat heti munkaidőkeret alkalmazását, illetve vasárnapra is beosztható rendes munkaidő az idényjelleggel foglalkoztatott munkavállaló esetében. Tárgyi esetben a munkáltató alaptevékenysége nem idényjellegű, azonban nyújt olyan szolgáltatást is, amely álláspontunk szerint kifejezetten az, mégpedig akkor, ha a munkáltató székhelyétől elkülönült helyen szervez nyári táborokat. A táborok értelemszerűen a nyári időszakhoz köthetők, a táborok lebonyolításában foglalkoztatott dolgozókat kifejezetten erre a munkára alkalmazza a munkáltató, ők a foglalkoztató más tevékenységében nem vesznek részt, azonban a jogviszonyuk folyamatos, határozatlan idejű. A táborozási tevékenység jellegéből adódóan nyáron rengeteg munka van, azonban az őszi, a téli és a tavaszi időszakban lényegében csak gondnoki, karbantartási feladatok vannak. A munkáltató fentiek szerinti résztevékenysége idényjellegűnek minősül-e, ezen tevékenység, illetve az ezen feladatellátásra alkalmazott dolgozók vonatkozásában alkalmazhatók-e az Mt.-nek az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó eltérő szabályai? Amennyiben igen, akkor hol és hogyan kell szabályoznia a munkáltatónak a kérdést ahhoz, hogy szabályszerűen járjon el?
Részlet a válaszából: […] ...folytatottak is. Az idényjellegű tevékenységhez kapcsolódó rugalmasabb munka­időszabályokat azonban értelemszerűen csak azokra a munkavállalókra lehet alkalmazni, akiket a munkáltató e tevékenység ellátása körében foglalkoztat (illetve csak arra az időszakra, amíg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Munkaidőkeret lejárta előtti elszámolás

Kérdés: Társaságunknál 4 hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk. Rendszeresen előfordul, hogy hétköznapra 12, illetve szombatra 8 óra munka­időt osztunk be a vonatkozó munkajogi szabályok betartásával. Ha egy munkavállaló munkaviszonya a munkaidőkeret elején kezdődött, és 3 hét 6-6 napos (napi 8, illetve 12 órás) munkavégzés után felmond, akkor a jogszerűen beosztott (7 nappal előre 1 hétre kihirdetett) és a munkavállaló által ledolgozott szombatokat milyen pótlékkal kell kifizetni? Jelent-e valamilyen problémát, illetve módosítja-e a pótlék mértékét, hogy a 3 hét átlagában nem volt meg a munkavállaló heti átlag 48 óra pihenőideje? A 4 hónapos keret egészét nézve meglett volna a pihenőidő.
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőkeret közölt befejező időpontja előtt megszűnik a munkaviszony, a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével kell elszámolni. Ennek során a rendkívüli munkaidőre, illetve állásidőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Rendkívüli munkavégzés díjazása

Kérdés: Heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállaló mekkora összegű túlórás pótlékra jogosult, ha a munkáltatójánál esetenként szombaton vagy vasárnap is kell dolgoznia? Milyen összegű pótlékra számíthat, ha a 16.00 óráig tartó napi munkaidején felül még bent kell maradnia este 19.00-ig a munkahelyén?
Részlet a válaszából: […] ...A közölt munkaidő-beosztástól eltérő időben teljesített munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül [Mt. 107. § a) pont]. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg [Mt. 105. § (1) bek.]. Az általános munkarendben foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.
1
224
225
226
430