Napi munkaidő éjszakai munkavégzésnél a közúti közlekedésben

Kérdés: Áruszállító cég naponta romlandó élelmiszert szállít közúton. A megrendelő érdekének megfelelően a fuvar éjfél után indul, és a tehergépkocsi vezetője 00.00-04.00 között vezet, az "időkapu" miatt. Ezen esetekben a napi vezetési idő nem haladhatja meg a 10 órát, de egy tájékoztató szerint a dolgozó munkaszerződésében foglaltak alapján el lehet térni a napi 10 órás korláttól, tekintettel az élelmiszer szállítására. Mit kell tartalmaznia a dolgozó szerződésének, ha a kapott információ megfelel a hatályos közúti áruszállítási előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...illetve munkaszerződés eltérően nem rendelkezik – a 10 órát nem haladja meg. Az éjszakai időszak alatti munkavégzés esetén a munkavállalót az Mt. szerinti 15%-os éjszakai bérpótlék illeti meg (Kkt. 18/G. §, Mt. 142. §). A napi tízórás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Több műszakos tevékenység és a műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Három műszakban dolgozom. Vasárnap sms-ben értesítettek, hogy hétfőn nem délutános, hanem délelőttös leszek, meg nem határozható ideig. A három műszak marad, csak másik műszakban dolgozom. Erre a délelőttös műszakra jár nekem a délutános pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...több műszakos tevékenységet alkalmazó munkáltató munkavállalói nem minden esetben jogosultak műszakpótlékra. A munkáltató tevékenysége akkor több műszakos, ha annak tartama hetente eléri a 80 órát [Mt. 90. § b) pont]. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Műszakpótlékra jogosultsági feltételek vizsgálata

Kérdés: A 148. számban megjelent, 2942. számú kérdésre adott válaszuk kapcsán merült fel az alábbi kérdésem. A műszakpótlék alapjául szolgáló munkaidő-beosztás kapcsán nem kell figyelembe venni, hogy a munkaidő kezdete között 5 napot figyelembe véve csak 1 óra eltérés van? A munkaidő-beosztás az alábbiak szerint alakul: a munkavállaló 4 napig dolgozik 06-18 óra között, 6 nap dolgozik 18-06 óra között, míg 5 nap dolgozik 19-06 óra között. Így a 18-06 és a 19-06 órák közötti munkavégzés lényegében egy műszaknak tekinthető, azaz kevesebb mint a munkanapok egyharmada esetében van eltérő kezdési időpont.
Részlet a válaszából: […] ...való jogosultságnak az Mt. 141. §-a szerint az a feltétele, hogy a napi munkaidő kezdete rendszeresen változzon, valamint a munkavállaló a 18 és 6 óra közötti időtartamban végezze munkáját. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha két feltétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Munkaszüneti napi munkavégzés ellentételezése

Kérdés: A munkavállaló beosztás szerinti munkaidőben dolgozik munkaszüneti napon (pl. május 1-jén), de a munkaszerződésében rögzítésre került, hogy a havi bruttó alapbére magában foglalja a pótlékok összegét is. Ilyenkor a munkaszüneti napi bérpótlék nem jár, de felmerült a kolléga részéről, hogy őt a pihenőnap megilleti. Hogyan járjunk el jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...23 nap esett hétköznapra és egy munkaszüneti nap hétfőre (május 1.). Ez alapján egy általános teljes munkaidőre (8 órára) szerződő munkavállaló számára a teljesítendő munkaidő ebben a hónapban: (23x8)–(1x8) = 176 óra.Az Mt. szerint a munkaszüneti napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Munkáltatói postaköltség – mint végrehajtási költség

Kérdés: Van néhány munkavállalónk, akik több letiltással is rendelkeznek, illetve folyamatosan kapjuk az újabb és újabb letiltó határozatokat ugyanazokra a munkavállalókra vonatkozóan. Az egyik munkavállalónak a letiltásai mellett a gyermektartását postán kell küldeni, aminek a díja önmagában több ezer forint. Ezek a költségek aránytalan terhet jelentenek a cégnek. Természetesen nem arról van itt szó, hogy valakinek egy letiltás "becsúszott", hanem ezek a kollégák "sportot űznek" a nemfizetésből. Van-e mód arra, hogy egy bizonyos határon túl a munkáltató a dolgozó béréből levonja a letiltásai utalásával kapcsolatban felmerült banki és postai költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...– a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. A munkáltató e két esetben jogosult, egyben köteles a munkavállaló munkabérének terhére levonást eszközölni. Köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:    

Távollét bűnügyi közvetítői eljárásban való részvételre

Kérdés: Egyik munkatársunknak pár hónapja ellopták a laptopját. A rendőrségi meghallgatásán vállalta, hogy az ügy gyors lezárása érdekében közvetítői eljárásra kerüljön sor. A kormányhivataltól idézést kapott a közvetítői eljárásra, ami munkaidőre esik. Ez ilyenkor igazolt távollétnek minősül, vagy a kollégának szabadságot kell kivennie erre a napra? Ha kötelező elengednünk, kell-e valamilyen díjazást fizetni részére e napra, illetve ledolgoztatható-e később ez az időszak? Megteheti-e a munkáltató, hogy az idézés ismeretében módosítja a munkaidő-beosztást, és inkább pihenőnapot oszt be ekkorra?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól bíróság vagy hatóság felhívására, illetve az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra [Mt. 55. § (1) bek. i) pont]. Mint látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Autóbusz-vezető munkaköri alkalmassága

Kérdés: Autóbusz-vezető elsőfokú munkaköri alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minősítést kaptam. Az orvos az alvási apnoém miatt adta ezt a véleményt. A törvény szerint viszont végezhetek munkát évenkénti orvosi felülvizsgálattal és megfelelő eredménnyel. Ezeknek a kritériumoknak megfeleltem, és ezt ambuláns kezelőlapommal igazoltam. A laboreredményeim és a látásom jók. Talán a túlsúlyom lenne az ok? (179 cm magas és 106 kg vagyok.) Vezethetek-e tömegközlekedésben autóbuszt?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmatlan minősítés kiadása, ennek megváltoztatásához is orvosi vizsgálat szükséges. A 33/1998. NM rendelet 12. §-a alapján, ha a munkavállaló a munkaköri alkalmasság elsőfokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Egészségügyi alkalmasság ellenőrzése

Kérdés: Cégünknél – a tevékenység veszélyességéből eredően – szigorú szabályok vonatkoznak az egészségügyi alkalmasság ellenőrzésére. Egy új szabályzat szerint a munkavállalóknak nyilatkozniuk kell a munkáltató részére, hogy milyen ismert betegségük van, illetve hogy szednek-e rendszeresen valamilyen gyógyszert. Szabályos, hogy erről nyilatkoztassuk a munkavállalókat? Előfordul, hogy hosszabb betegség után az üzemorvos olyan kollégákat is alkalmatlannak nyilvánít, akiknek időközben lejár a keresőképtelen állománya. Kell-e fizetünk díjazást addig a munkavállalónak, amíg bár keresőképes, alkalmatlanság miatt mégsem tudjuk foglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti alkalmassági nyilatkozat megítélésünk szerint nem jogszerű. A munkavállaló egészségi állapotával kapcsolatban a munkáltató csak arra jogosult, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos igazolásában foglaltakat megismerje. Ez azonban nem tartalmazza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Munkahely címének megváltozásához kapcsolódó munkáltatói teendő

Kérdés: Vállalatunk egyik telephelyének utcaneve megváltozik. A telephelyen foglalkoztatott nagy létszámú munkavállaló munkaszerződésén ezt a változást értelemszerűen át kell vezetni (utcaszinten van megjelölve a munkavégzési helyük). Jól gondoljuk, hogy a közterület nevének megváltozása a munkaszerződéseken egyoldalúan is átvezethető? Ha igen, elégséges-e a változás átvezetéséről egyoldalú munkáltatói intézkedés formájában tájékoztatni a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] ...nincs akadálya, hogy a munkáltató egyoldalúan (pl. írásban vagy egyéb, általában ismert és helyben szokásos módon) tájékoztassa a munkavállalókat a telephely címének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Végkielégítésre való jogosultság rokkantsági ellátás esetén

Kérdés: Leszázalékoltak a C2 kategóriában (az egészségügyi állapotom 50%), rokkantsági ellátásra vagyok jogosult (egyelőre táppénzt kapok). Felmondásom esetén jár-e számomra a végkielégítés? 21 éve vagyok a jelenlegi cégemnél.
Részlet a válaszából: […] ...akkor, ha a felmondás közlésének időpontjában Ön nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont], vagy ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége [Mt. 77. § (5) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.
1
191
192
193
430