Találati lista:
1451. cikk / 4299 Alkalmi munka – nem köthető keretszerződés
Kérdés: Alkalmi munkában fogunk foglalkoztatni munkavállalókat, de az ötnapos korlát miatt ez nagy adminisztrációt igényel, mivel ötnaponként új munkaszerződést kell kötnünk. Köthetünk-e egy keretszerződést a munkavállalóval, amiben rögzítjük a lényeges elemeket (munkakör, alapbér, munkavégzési hely), és amikor jön dolgozni, akkor már csak szóban állapodunk meg a napok számában, újabb írásos szerződés nem készül, és ez alapján teljesítjük a bejelentést a jogviszonyról?
1452. cikk / 4299 Kiutazási költségek – ha külföldi a munkavégzés helye
Kérdés: Van-e olyan törvényi rendelkezés, amely előírja, hogy a munkáltató az első kiutazást (pl. Németországba) köteles kifizetni a munkavállalónak? Ha van ilyen szabály, mekkora ez az összeg?
1453. cikk / 4299 Kamatszámítás letiltás esetén
Kérdés: A munkavállalóval szembeni végrehajtási letiltásnál kamat számítására kötelezik a munkáltatót, a kiszámításnál nem túl sok információ van a "kifizetés napjáig a tőkére járó Ptk.-ban meghatározottakon" kívül. Hogyan kell kiszámítani? Milyen megoldást ajánlanak a pontos kiszámításhoz több letiltás esetén is? Valóban van ilyen kamatkiszámítási kötelezettsége a munkáltatónak? A végrehajtó a határozatában nem hivatkozik semmilyen jogszabályra.
1454. cikk / 4299 Rendkívüli munka alapbérrészének számítása – az osztó meghatározása
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 146. számában a 2891. számon, az "Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből" című cikkel kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni. Véleményem szerint a levezetés nem helyes, mert az idézett Mt. 136. §-ának (3) bekezdése nem az általánostól eltérő munkavégzés díjazásának a kiszámítását írja le. Ezt olyan esetben lehet használni, ha egy adott dolgozónak napi általános munkarendben történő munkavégzésére járó pénz megállapítására van szükség (pl. napközben megbetegszik a gyermeke, és meg kell adni az aznapi munkában töltött időre járó pénzét).
1455. cikk / 4299 Költségtérítés saját gépkocsi használata után
Kérdés: Az Egyesített Szociális Intézmény óvodai-iskolai szociális segítő tevékenységét végző szakdolgozók a járás területén működő oktatási-nevelési intézményekben végzik a jogszabályban előírt szakmai feladataikat. Az adott intézményekkel kötött megállapodási szerződésben foglaltak alapján fogadóórát és programokat szerveznek. A hét öt napjából egyet a Szociális Intézmény Család- és Gyermekjóléti Központjában töltenek, a hét többi négy napján a járás különböző településein dolgoznak. Saját személygépkocsi használata esetén milyen összegű költségtérítés illeti meg őket?
1456. cikk / 4299 Vasárnapi pótlék az ügyfélszolgálaton
Kérdés: Cégünk ügyfélszolgálattal foglalkozik, a munkatársak 24/7-ben vannak alkalmazva. A vasárnapi pótlékot meg kell fizetni a munkavállalók számára? Helyes, ha rendes munkaidőben vannak foglalkoztatva vasárnap is, vagy rendkívüli munkaidőnek számít?
1457. cikk / 4299 Bérpóték mezőgazdasági idénymunkában
Kérdés: A mezőgazdasági idénymunkában a munkavállalónak a munkavégzésre milyen bérpótlékok járhatnak?
1458. cikk / 4299 Munkabér elszámolása hóközi kilépő esetén
Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a kiegyenlítő napokat, vagyis a munkamentes munkanapokat (szabadnap) hóközi kilépők esetén, havibéres besorolással rendelkező munkavállalóknál ledolgozott munkaidőnek kell-e tekinteni a kifizetést illetően? Például egy munkavállaló munkaviszonya május 22-én szűnt meg. A május 1-22. közötti időszakra esik jó néhány szabadnapja. Kilépésekor a szabadnapra járó díjazás is olyan kellene legyen, mintha dolgozott volna?
1459. cikk / 4299 Kiküldetés és munkába járás elhatárolása
Kérdés: A munkavállaló lakóhelye és munkavégzésének helye közötti távolságra gépkocsival történő munkába járást térít a munkáltató. Ha a lakóhellyel megegyező településen oktatáson vesz részt a munkavállaló, és oda a munkahelyről érkezik, erre az útra belföldi kiküldetést vagy munkába járást kell a részére elszámolni?
1460. cikk / 4299 Munkakör átadása a munkavállaló keresőképtelensége esetén
Kérdés: A munkavállaló a munkáltatóval fennálló munkaviszonyát az Mt. 65. §-ának (1) bekezdése alapján felmondással megszüntette. A munkavállaló felmondási ideje alatt, a munkakörátadást megelőzően keresőképtelenné válik. A keresőképtelenség a munkaviszony megszűnéséig fennáll. Köteles-e a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a keresőképtelenség fennállása alatt eleget tenni? Felel-e a munkavállaló azért a kárért, amely a munkáltatót azzal összefüggésben éri, hogy a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a munkaviszony fennállása alatt nem tett eleget? Van-e jelentősége a keresőképtelenség mértékének (pl. annak, hogy a munkavállaló járó- vagy fekvőbeteg-e)?
