129 talált cikk a munkaszervezés kifejezésre

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. Van-e annak valami akadálya, hogy szolgálati jogviszonyban alkalmazzunk 18. évét betöltött nappali tagozatos személyt (ápoló), ha részmunkaidőben dolgozna, és megoldható, hogy az iskola ne essen egybe a munkaidejével?

Kérdés: Cégünknél a munkaközi szünetet nem számítjuk bele a munkaidőbe, azon felül adjuk ki. Megteheti-e a 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk, hogy arra hivatkozással a munkaidő végén veszi igénybe a munkaközi szünetét, és 20 perccel korábban távozik a munkahelyről?

Kérdés: Az 598/2021. Korm. rendelet 3. §-a jogszabályi felhatalmazást ad az oltottsággal kapcsolatos munkavállalói személyes adatok kezelésére. Ez minden esetben hivatkozható jogalap az adatkezelésre a megfelelő cél megjelölése mellett (pl. egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, vagy a munkahelyi átoltottság felmérése), vagy csak abban az esetben, ha a munkáltató él a kötelező oltás elrendelésének lehetőségével?

Kérdés: Megszakítás nélkül működő egészségügyi intézmény vagyunk. Foglalkoztatottjaink nagy része műszakbeosztásban dolgozik. Azonban vannak az intézményben egy műszakos munkarendben dolgozó munkavállalók is, például az élelmezési osztályon. Aki egy műszakos beosztásban dolgozik 6.00-14.00 óráig, és munkaszervezési okból őt időnként 5.00-13.00 óráig osztják be, annak kell műszakpótlékot fizetni?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a dolgozó munkakörébe nem tartozó feladatot lát el. A munkaügyes kolléga szerint a Kttv. 52. §-ának (6) bekezdése alapján nem jár helyettesítési díj, csak 30 nap után. Felhívtam a figyelmét, hogy nem munkaköri kötelezettsége a feladat ellátása, de ragaszkodik hozzá, hogy csak 30 nap után jár a helyettesítési díj.

Kérdés: Az Mt. kimondja, hogy a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Abban az esetben, ha a munkavállaló arról nyilatkozik, hogy nem szeretné az egybefüggő 14 napot igénybe venni, vagyis nem kéri ebben a formában a szabadságának a kiadását, a munkáltató munkaszervezési okból (pl. iskolai konyhák nyári szünidő alatti leállása) dönthet-e úgy, hogy a dolgozónak mégis kiad két hét szabadságot? A törvény szerint a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, ezért a leállás időtartamára időzítheti a szabadság kiadását. Véleményem szerint ez nem függvénye annak, hogy a munkavállaló milyen megállapodást kötött a 14 egybefüggő nap kiadására a munkáltatóval.

Kérdés: Teljesítménytől függő mozgóbér (mint teljesítménybér) alapja lehet-e egy üzletkötő/értékesítő által adott időszakban (hónapban) értékesített termék elszámolható árrése, figyelemmel az Mt. 137-138. §-ára?

Kérdés: Egy mezőgazdasági jellegű szakirányító feladatait csak részben ütemezi a munkáltató, a feladatok jelentős (akár 50%-ot meghaladó) részét a munkavállaló maga ütemezheti az időjárástól függően, illetve külső vállalkozókkal egyeztetve (pl. szállítások). A feladatok nagyságrendje átlagosan belefér a napi 8 órába, de a munkaórák ütemezése a munkáltató és munkavállaló rugalmas egyeztetése során folyamatosan alakul ki, vagyis a munkáltató nem tudja előre mereven rögzíteni. Mindemellett a munkakört készenléti jellegűnek minősíti a munkáltató, ami azzal jár, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen tartózkodásnak. A leírtakra lehet-e megoldás a munkaidőkeret rugalmas munkaidő-beosztással, de kötelező törzsidő nélkül, peremidő-korlátozás nélkül? A rugalmasságra tekintettel vezetheti-e a munkavállaló a saját munkaidő-nyilvántartását, illetve milyen formában kellene azt vezetni? Elegendő-e, ha hónap végén azt a munkáltató aláírja?

Kérdés: A munkavállaló jelenleg gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát tölti, munkakörébe 4 órás részmunkaidőben kíván visszatérni (a gyermek jelenleg 1,5 éves). A munkáltató jelenleg egy másik munkakörben tudná teljesíteni a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó kérést, az eredeti munkakörben nem. Ez a munkavállaló végzettségének, tapasztalatának szintén megfelelő lenne. Köteles-e az ilyen tárgyú szerződésmódosításhoz hozzájárulni a munkavállaló? Ha nem járul hozzá, akkor az állásidő szabályait kell-e alkalmazni, és milyen mértékkel kell azt figyelembe venni?

Kérdés: A munkáltatónál jelenleg kétfajta munkaidő-szabályozás létezik. A fizikai állománynak a fél óra munkaközi szünetet fizeti a munkáltató, a szellemi állomány részére a 20 perc munkaközi szünetet viszont nem. Tehát a fizikai állomány 7,5 óra munkavégzésért 8 órára járó bért kap, míg a szellemi állomány 8:20 perc munkavégzésért 8 órát. A szellemi állománynál további intézkedést kíván bevezetni a munkáltató, a bekártyázásnál, illetve a kikártyázásnál egy úgynevezett időeltolást szeretne alkalmazni, amely öt perc lenne. Tehát a bekártyázást követően csak öt perc elteltével indulna a munkaidő, a kikártyázásnál pedig öt perccel előbb telne le a munkaidő. Ezáltal további 10 perccel többet kellene benn tartózkodni egy szellemi munkavállalónak, vagyis 8,5 óra munkavégzésért kapna 8 órányi bért. Szabályos-e, hogy a munkáltató a munkavállalók bizonyos csoportjára eltérő munkaközi szünet elszámolását alkalmazza, kötelezheti-e a szellemi állományban lévő munkavállalókat arra, hogy további 10 perccel többet dolgozzanak, mint egy fizikai munkavállaló? A munkajogi szabályozás mellett sérti-e mindez az egyenlő bánásmód elvét?