Készenlét elrendelése – díjazás nélkül

Kérdés: 5+2-es munkarendben dolgozom, szellemi tevékenységet végzek egy ipari vállalatnál. Havi egyhetes gyakorisággal írnak elő készenlétet, de nem fizetik ki. Kihez lehet fordulni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló számára előírhat készenlétet, vagyis olyan rendelkezésre állást, amely során a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon [Mt. 110. § (4) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Rendkívüli munkaidő és állásidő – értelmezése munkaidőkeretben

Kérdés: Az Mt. tartalmaz-e olyan tételes szabályt, amely jogalapot ad a munkáltatónak arra, hogy a foglalkoztatási kötelezettségéből eredő beosztás szerinti (rendes) munkaidőben teljesítendő havi óraszám mértékét csökkenthesse annak érdekében, hogy egy munkaidő-beosztástól eltérő (rendkívüli) munkaidőben végzett munka megvalósulása esetén a munkáltató mentesülni tudjon a rendkívüli munka idejére járó időarányos alapbér megfizetésétől? A munkáltató csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért és a rendkívüli munka bérpótlékrészét szeretné megfizetni. Ha erre nincs törvényes lehetőség, de a munkáltató mégis csökkentette a beosztás szerinti órák számát (kevesebb rendes munkaidőt osztott be a havi keret mértékénél), akkor ebben az esetben a munkáltató rosszabbul jár-e, mert a rendes munkaórákra járó időarányos alapbéren felül köteles lesz megfizetni a munkavállaló részére egyrészt a beosztani elmulasztott órákért az állásidőre járó időarányos alapbért, másrészt a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért az időarányos alapbért és a bérpótlékot? Jól gondolom, hogy a munkavállaló munkaszerződésében szereplő alapbér összege kizárólag csak a rendes munkaidőben végzett munka ellenértéke lehet (EBH2002. 788), tehát "a felek megállapodásával" rendkívüli munka esetén sem az arra járó időarányos alapbért, sem a bérpótlékot nem lehet az alapbér részének tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...határozza meg [Mt. 42. § (2) bek., 45. § (4) bek.]. Ehhez képest a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás csak az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás lehetőségét adja meg, a munkaidő – és így a vállalt főkötelezettségek – mértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Munkaidő-beosztás megváltoztatása – munkaszerződés-módosítás nélkül

Kérdés: Ha azt akarjuk, hogy a munkavállalóink a jövőben munkaidőkeretben dolgozzanak, szükség van-e a munkaszerződésük módosítására? A munkaszerződések jelenleg nem rendelkeznek sem munkaidőkeretről, sem a munkaidő beosztásáról, a tájékoztatóban azonban egyenlő munkaidő-beosztás szerepel (hétfőtől péntekig minden napon ugyanannyi a munkaidő, és mindig ugyanakkor kezdődik és fejeződik be). Egyáltalán hozzá kell-e nyúlnunk a munkaszerződésekhez?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. értelmében a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Ebből következően általános szabály szerint lehetőségük van a munkarendről egyoldalúan rendelkezni. Ettől eltér az az eset, ha ezeket e szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Home office és a kötetlen munkarend összefüggései

Kérdés: Home office szabályzat kialakítása és bevezetése kapcsán szeretnénk állásfoglalást kérni Önöktől. Kötetlen munkarendben dolgozó kollégák esetében az Mt. 96. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát átengedheti úgy, hogy a munkavégzését önállóan szervezi meg a munkavállaló.
1. A "munkavégzés önálló megszervezése" a munkavégzés helyére is kiterjed?
2. Ha van, akkor mi a kötetlen munkarendre vonatkozó szabály a munkavégzés helyére vonatkozóan?
3. Korlátozhatjuk-e (szabályzat alapján) egy kötetlen munkarendben dolgozó kolléga home office-ban töltött napjainak számát?
Részlet a válaszából: […] ...jogát a munkavállalónak, csak a munkaidő beosztásáról rendelkezik, a munkavégzés helyéről nem [Mt. 96. § (2) bek.]. A kötetlen munkarend meghatározható a munkáltató által egyoldalúan is, ehhez képest a munkavégzés helyét a munkaszerződésben kell meghatározni [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Szabadság kiadása – a tárgyév után, megállapodás szerint

Kérdés: 2019-ben több munkavállalónk esetében nem tudtuk kiadni a tárgyévi szabadságot. Velük megállapodást kötöttünk, hogy az életkori pótszabadságot és ezenfelül január elejére további öt munkanapot átviszünk a múlt évről. Van-e ennek akadálya, esetleg korábban kellett volna megállapodni a munkavállalókkal?
Részlet a válaszából: […] ...kiadását, és ezt követően folyamatosan szabadságon kell lennie, maximum 5 munkanap erejéig. A 2020-as évet nézve, egy általános munkarendben dolgozó munkavállaló esete így vezethető le: 2019. december 31-ére (kedd) szabadságot kap, szerdán (január 1.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] ...a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Munkabérszámítás munkaidőkeretben és kötetlen munkarendben

Kérdés: Állattartó telepen kéthavi munkaidőkeretben dolgozó, havibéres munkavállaló díjazása miként alakul, ha az alapbére 300 000 Ft/hónap, a munkaideje 8 óra/nap? Mennyi bér jár, ha a munkaidőkeret kezdetén, november 1-jén dolgozik, és november 4-től 8-ig, 5 napon, szabadságon van, ezenkívül november hónapban még van további 14 nap ledolgozott munkanapja is? Korábbi óradíjas besorolásban szerzett esetleges bérpótlékait is be kell számítani a távollét idejére? Ha kötetlen munkaidőben foglalkoztatjuk, jár-e munkaszüneti pótlék a munkaszüneti napon végzett munkára?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidejét az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése alapján akként kell kiszámítani, hogya) a novemberre és decemberre eső általános munkarend szerinti munkanapok számából (21+22 nap) le kell vonni az ilyen munkanapra eső munkaszüneti napok számát (1+2 nap), ésb) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Havibér – a munkaszüneti napra járó rész számítása

Kérdés: 2019. november 4-én (hétfőn) kezdtem új munkahelyen dolgozni. Előző munkahelyemen a munkaviszonyom november 3-ával, vasárnappal ért véget. Mindkét helyen havibérben voltam/vagyok. Az előző munkahelyem novemberre nem akar már munkabért fizetni nekem, arra hivatkozva, hogy novemberben 3-ig, amíg ott volt munkaviszonyom, nem volt munkanap (nov. 1. ünnep, nov. 2-3. pedig hétvége). Az új munkahelyem tájékoztatása szerint viszont ők csak a november 4. utáni időszakra terveznek arányosan fizetni, mivel náluk ettől kezdve van munkaviszonyom. Tört hónap esetén, ilyen esetben, mi az időarányos munkabér számításának a helyes módja?
Részlet a válaszából: […] ...havibéres munkavállalók esetében nincs tételes szabály arra vonatkozóan, hogy az általános munkarend szerinti, azaz a hétköznapra eső munkaszüneti napra milyen díjazást kell fizetni; szemben az óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalókkal, akik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Statisztikai állományi létszám – akik számítanak

Kérdés: Vállalatunk gyakorlati képzőhelyként, tanulószerződéssel foglalkoztat szakképző iskolai tanulót. A tanuló részére a törvényben meghatározott tanulói pénzbeli juttatást fizetjük meg, egyéb jövedelmet nem kap. Az átlagos statisztikai létszámba bele kell számítani? A KSH útmutatója szerint nem tartoznak a statisztikai létszámba a "kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és munkadíjban nem részesülnek", de nem találtam arra vonatkozó információt, hogy a tanulói pénzbeli juttatás munkadíjnak minősül-e.
Részlet a válaszából: […] ...a kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és munkadíjban nem részesülnek".A bérfogalmaknál az Útmutató szerint "...az állományba nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Naptári nap – ha eltér a munkanap

Kérdés: Meghatározható-e a munkanap a naptári nappal azonosan, ha a munkavállalók munkaidő-beosztása éjszakai műszakban két naptári napot is érint?
Részlet a válaszából: […] ...munkanap a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható [Mt. 87. § (1) bek.]. A munkarend, azon belül a munkaidő-beosztás meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.
1
21
22
23
72