1257 talált állásfoglalás a munkanap kifejezésre

Kérdés: 2014-ben 3 műszakban (5+2 H-P 8 óra, heti 40 óra) foglalkoztattuk a munkavállalóinkat, viszont a munkavállalók egy jelentős részére 2014. október 1-jével 3 havi, 2014. december 31-ig tartó munkaidőkeretet vezettünk be, 12 órás, 3 nap munka, 3 nap pihenés beosztással. A munkaidőkeretet úgy határoztuk meg, hogy annak az ünnepnapok nem részei, azaz az ünnepek a teljes keret­óraszámba nem számítanak bele, azokat 8 órával fizetjük ki. Helyesen jártunk el?

Kérdés: A kérdéssel érintett munkavállalónk ötnapos munkahéten ledolgozza a 48 órát. Ha egy hónapban egyszer szombati napra leltárra berendeli a munkáltató, akkor milyen lehetőség van arra, hogy hivatalosan legyen elszámolva ez a szombati nap?

Kérdés: Gazdaságunk is foglalkozik növénytermeléssel, bevezettünk 6 havi munkaidőkeretet a traktorosoknak. Például januárban, februárban átlagosan napi 4 órát dolgoznak (ezen belül is van, hogy napi 8 órát), majd az idényben napi 12 órát. Mennyi bért kell fizetni a napi 4 órás munkaidőre? Mivel ez többnyire órabéres munka, még a szakmunkás-minimálbért sem keresik meg. Lehetséges-e, hogy a napi 4 órás hónapokra többet fizetünk, majd azt később visszavonjuk a napi 12 órás munkaidőből?

Kérdés: Idősek otthonában munkaviszonyban dolgozó nővérek és segédápolók többnyire 12 órás munkanapokban, éjszakásként és nappalosként, vasárnap és ünnepnapon is dolgoznak kéthavi munkaidőkeretben. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a bérminimum körüli alapbérüket és bérpótlékokat kaptak az Mt. 139-144. §-ai alapján. 2015-től a pótlékokat az Mt. 145. §-ának alapján kapnák a munkavállalók. Esetükben az (1) bekezdés alapján egy fix alapbért kéne megállapítani a részükre, vagy a (2) bekezdés a) pontja alapján a bérpótlék helyett havi átalányt? Mennyivel kellene megnövelni az alapbért, illetve hogyan kellene az átalányt meghatározni (esetleg tételesen: éjszakai pótlék, vasárnapi pótlék)?

Kérdés: Egy kollégánk hosszabb ideig volt táppénzes állományban, amely január elején ért véget. Az üzemorvosi vizsgálat az első munkanapján munkavégzésre alkalmasnak találta. Mivel a hosszú idő alatt, amíg nem dolgozott, pótolnunk kellett a munkáját, ezért felvettünk egy új embert, így nincs üres pozíció, amiben tudnánk alkalmazni. A korábbi csoportjából ráadásul senki sem akar vele együtt dolgozni, rosszindulatú vezetőnek tartják, félnek a visszatértétől. Milyen feltételekkel tudnánk szabályosan megválni a munkavállalótól?

Kérdés: A törvény szerint a munkavállalót megillető szülői pótszabadság először abban az évben jár, amikor a gyermeke megszületik. Egyik munkavállalónknak december 30-án született meg a kisfia. Ez azt jelenti, hogy 2014-re akkor is jár neki két nap pótszabadság, ha a tárgyév utolsó előtti napján lett apa? Vagy időarányosítani kell az év hátralévő részéhez a szabadságot, és akkor mondhatjuk, hogy az így kiszámított töredék a fél napot sem éri el, ezért egy napot sem adunk? Mi a helyzet akkor, ha az egészségkárosodott munkavállaló februárban elveszíti a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát? Neki hány nap pótszabadságot számoljunk 2015-re?

Kérdés: A Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése nem rendeli alkalmazni a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetén a Kttv. 102. §-át, ezért felmerül a kérdés, hogy esetükben gyermekek utáni és az apát gyermeke születése esetén megillető pótszabadságot nem lehet megállapítani?

Kérdés: Munkaidőkeret év közbeni indítása esetén át lehet-e állni a szabadságok órás elszámolására? Ilyen esetben hogyan kell kiszámolni a fennmaradt szabadságok mértékét, és hogyan kell elszámolni a munkavállalóval díjazás szempontjából?

Kérdés: Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaidőkerete, de van fennmaradt, egész napi munkaidőt kitevő szabadsága? Például év végén megszűnik a munkaidőkeret, és nem kezdődik új a következő évben, de a munkavállalónak 4 órányi szabadsága nem lett kiadva tavaly. Hogyan kell ezt kiadni idén?

Kérdés: Meddig vehető igénybe a hozzátartozó halálára tekintettel a két munkanap munkaidő-kedvezmény? Jelen esetben egyik munkavállalónk hosszabb ideje táppénzen van, és még marad is egy ideig. Közben elhunyt az édesanyja, akit évek óta gondozott otthon. A táppénze miatt most nem tudja kivenni az édesanyja halála után járó két nap munkából való mentesülést, de a későbbiekben igényt tartana rá egyéb ügyekben (pl. hagyatéki tárgyalásra). Korlátozza-e ezt az Mt.?