Sérelemdíjra jogosultság felmondáskor

Kérdés: A munkáltatóm felmondott nekem az ünnepek előtti utolsó munkanapon. A felmondását átszervezéssel indokolta. Meg is mutattam egy szakembernek, azt mondta, hogy jogszerű a felmondás. Ugyanakkor nem tartom tisztességesnek, hogy éppen egy komoly üzletkötés közepette, az ügyfelek előtt rúgott ki. Szerintem ez rendkívül megalázó, főleg úgy, hogy ha a szakmában maradok, akkor rendszeresen találkozom ezen ügyfelekkel. Ez az eljárás sem teszi jogellenessé a felmondást? Nem jár semmilyen kártérítés az ilyen megalázásért?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató ugyan köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt [Mt. 82. § (1) bek.], ha azonban a felmondás jogszerű volt, e jogcímen a munkavállaló nem követelhet kártérítést. Amennyiben a felmondás megfelel a törvényben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:      

Rendkívüli felmentés közalkalmazotti jogviszonyon kívüli magatartás miatt

Kérdés: Ápolóként dolgozom egy kórházban. A két ünnep között részt vettem egy tömegrendezvényen, aminek semmi köze nem volt sem a munkámhoz, sem a munkáltatómhoz. A januári első munkanapon a munkáltatóm erre hivatkozva mégis felmentett rendkívüli felmentéssel. Megteheti ezt, ha magánemberként nyilvánítottam véleményt egy olyan kérdésben, aminek a munkámhoz semmi köze nem volt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegte, vagy olyan magatartást tanúsított,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 1.

Szabadság kiadása kettős munkaviszonyban

Kérdés: Cégünk év közben kettéválasztotta tevékenységi köreit. A fő profiljában folytatta tevékenységét, a meglévő munkavállalók munkaideje felére (4 órára) csökkent. A másik profilra új céget hozott létre, a szóban forgó munkavállalókat felvette a fennmaradó 4 órára. Mi a teendő ilyenkor a munkavállalók szabadságával abban az esetben, ha a profilmegosztásig nem időarányosan vették azt ki? Az új cégben már csak időarányosan lehet kiadni a szabadságokat, ami jóval kevesebb lenne, mint ami őket megilletné. A fennmaradóban pedig jóval több szabadság "maradt". Átvihető az új cégbe a fennmaradó ki nem vett szabadság?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kezdődött vagy szűnt meg – az apák pótszabadságát kivéve –, a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít [Mt. 121. § (1)–(2) bek.].A munkaszerződés részmunkaidőre történt módosításával nem módosult a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Kölcsönzött munkavállalók – munka cégcsoporton belül

Kérdés: Munkerő-kölcsönzőtől évek óta veszünk igénybe munkavállalókat. Felmerült az az igény, hogy a vállalatcsoportunkba tartozó másik munkáltatónál foglalkoztassuk őket. Lehetőség van-e erre szerződéstől eltérő foglalkoztatás címén?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az ilyen foglalkoztatás tartama naptári évenként – ha a munkaviszony a teljes évben fennállt – összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Az Mt. 222. §-a, amely meghatározza, hogy a munkaviszony általános szabályai...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 1.

Szabadság megállapítása részmunkaidős munkaviszonyban

Kérdés: 55 éves munkavállalónk munkaszerződése alapján egy héten 3 napot dolgozik, napi 7-7 óra időtartamban. Részére az éves szabadság hogyan számolható? Jogosult a 20 nap alap- és a 10 nap pótszabadságra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap (Mt. 116. §), amely mellé a munkavállalónak negyvenötödik életévétől további tíz munkanap életkori pótszabadság jár [Mt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

Munkaidő és szünetek képernyő előtt

Kérdés: Informatikai szolgáltatásokat nyújtó cégünk help desk csoportjában a kollégák számítógépen keresztül nyújtanak távoli segítséget ügyfeleinknek. A napi nyolcórás munkaidő mellett elegendő nekik egyszer 20 perc munkaközi szünetet biztosítani, vagy a képernyős munkára tekintettel további szünetek is szükségesek? Minden munkanapjuk végén a gépükről indított műveletekről online jelentés készül. Ezt a munkavállaló csak elindítja, a rendszer magától generálja, de a végén el kell fogadnia, hogy valóban ezeket a munkákat végezte el aznap. Ez a jelentés egyébként egy bizonyos bónusz elszámolási alapja is. Beleszámít-e a munkaidejükbe ez a napi kb. 3-5 perc, amíg a jelentés elkészülését várják a gép előtt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaközi szünet mértékéről, kiadásának szabályairól az Mt. 103. §-a rendelkezik. E szerint amennyiben a munkavállaló napi beosztás szerinti rendes, és a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidejének, vagy – rendes munkaidő hiányában – a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. január 11.

Szabadsághalmozódás

Kérdés: A köztisztviselő a tárgyévben megállapított szabadságát az esedékességének évében nem tudta kivenni. A Kttv. 104. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szolgálati érdek esetén a szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év január 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lesz a ki nem adott szabadsággal, ha január 31-ig sem veszi ki a köztisztviselő? A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint hozzá kell számítani a következő évben járó szabadsághoz. Tehát a következő évben mégis ki lehet venni az előző évben ki nem adott szabadságokat, ha a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint járunk el? Ha minden évben hozzáadjuk az előző évi szabadságokat, akkor az évek folyamán sok szabadság halmozódik fel. Ezt a jogviszony megszűnésekor meg lehet váltani?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...A szabadságolási tervtől eltérően a kormánytisztviselő által kért időpontban kell kiadni az alapszabadság 2/5-ét, azaz 10 munkanapot [Kttv. 103. § (4) bek.]. A Kttv. 101. §-ának (1) bekezdése alapján az alapszabadság mértéke ugyanis 25 munkanap....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 14.

Felmentési idő és a szabadságra való jogosultság

Kérdés: Általános iskolai közalkalmazott nő 40 év szolgálati idővel nyugdíjazását kérte. 2016. 08. 15-e az utolsó napja. Hét hónap felmentési idő illeti meg. A 3,5 hónap, amelyre fel kell menteni a munkavégzés alól, 2016. 05. 01-től 2016. 08. 15-ig fog tartani. Ezt az időtartamot a szabadság időarányos kiszámításánál figyelembe kell-e venni? Vagy csak a 2016. 01. 01-től 2016. 04. 30-ig terjedő időszakra számoljuk az időarányos szabadságot? Ezt a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében is ki lehet adni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...példában így csak a 2016. 01. 01-től 04. 30-ig terjedő időtartam jogosít szabadságra. A szabadságot kiadni a munkaidő-beosztás szerinti munkanapra lehet [Mt. 124. § (1) bek.]. Mivel a felmentési idő felében a közalkalmazottat munkavégzési és rendelkezésre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 14.

Munkaidő-beosztás előzetes közlése

Kérdés: Munkavállalóinkat négyhavi munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatjuk. A teljes időtartamra szóló munkaidő-beosztást a munkaidőkeret kezdő időpontja előtt egy héttel kihirdetjük. A munkaidőkeret időtartama alatti változások miatt csütörtökönként kihirdetünk egy módosított munkaidő-beosztást a következő hétre vonatkozóan. Helyes a fenti eljárás a munkaidő-beosztás szabályait tekintve?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...négy nappal korábbinak kell lennie, és valamilyen előre nem látható oknak kell felmerülnie. A csütörtöki módosítás már a hétfői munkanap vonatkozásában is megfelel a négynapos szabálynak, így ennek folytán a hét következő napjai szempontjából...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 14.

Munkahét kezdete a naptári hét közepén

Kérdés: A termelési rendünk miatt csütörtökönként érkezik meg a következő hetekre vonatkozó termelési igény, és ehhez szeretnénk igazítani a munkaidő-beosztásokat is. Van arra lehetőség, hogy csütörtökön közöljük a munkavállalókkal a következő hét csütörtökkel kezdődő munkaidő-beosztásukat? Ez egyben azzal is járna, hogy az Mt. 87. §-ának (3) bekezdése szerinti (munka)hetük teljesen eltérne a naptári héttől. Lehetséges ez?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkajogi munkanap általában a naptári nappal azonos, de ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, akkor a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli munkaidő huszonnégy óra is lehet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 14.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
72
73
74
…
126