Pótszabadság föld alatti munkavégzés esetén

Kérdés: Pénzintézetnél dolgozom, a munkavégzés helye egy bevásárlóközpont. Nincs természetes fény, teljesen zárt a rendszer, és természetes szellőzés sincs. Télen-nyáron megy a klíma. Jár a +5 munkanap pótszabadság? Gyakorlatilag úgy érezzük magunkat, mintha a föld alatt lennénk. Semmit nem tudunk a külvilágról egész nap.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár [Mt. 119. § (2) bek.]. A törvény nem határozza meg pontosan, hogyan kell értelmezni a pótszabadság jogosultsági feltételeit. Az azonban egyértelmű, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] ...időnek minősül:– 2018. január 1. és február 6. közötti időszak, amikor a munkavállaló még dolgozott, illetve ezen belül az az öt munkanap is, amikor szabadságát töltötte,– a munkavállaló szülési szabadsága 2018. február 7. és július 24. között,– 2018....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Készenlét és napi pihenőidő – rendkívüli munkavégzéssel megszakítva

Kérdés: A cégnél, ahol dolgozom, a munkavállalók beosztás szerint hétfőtől péntekig 08.00-16.30-ig dolgoznak (nem készenléti jellegű munkakörben, és a munkanap megegyezik a naptári nappal). Munkaidőn kívül számunkra készenlétet rendelnek el 16.30-tól másnap 08.00 óráig, hétvégénként pedig péntek 16.30 órától hétfő 08.00 óráig. Az én esetemben, ha a "hétvégi" időszakban készenlétet rendeltek el, szabályosnak tekinthető-e, hogy a munkáltató a következők szerint rendelte el a rendkívüli munkavégzéseket? Péntek: 20-21, szombat: 06.00-07.00 és 17.00-21.00, vasárnap 06.00-07.00 és 17.00-21.00, hétfő: 07.00-08.00. Ezt követően hétfőn a napi pihenőidő miatt már nem kellett munkát végeznem. A kérdésem arra irányul, hogy hosszabb időtartamú készenlét alatt hogyan értelmezendő a napi pihenőidő? Hiszen a példában szereplő esetben nincs meg a 11 óra egybefüggő időtartam sem a pénteki és a szombati munkavégzés, sem szombati és a vasárnapi munkavégzés között. Ugyanakkor az elrendelt rendkívüli munka – megítélésem szerint – nem veszélyezteti a pihenésemet, azonban előfordulhat, hogy többször néhány órát kell dolgoznom a "hétvégi" készenlét alatt, ami viszont már nehezíti a regenerálódást, vagy néha az is, hogy három egymást követő pihenőnapon vagyok készenlétben, amikor a fenti "séma" szerint rendelik el a rendkívüli munkavégzéseket.
Részlet a válaszából: […] ...napi pihenőidő lényege, hogy a munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bek.]. Ha erre az időszakra a munkáltató munkavégzést rendel el – akár készenlét alatt –,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Munkabérszámítás munkaidőkeretben és kötetlen munkarendben

Kérdés: Állattartó telepen kéthavi munkaidőkeretben dolgozó, havibéres munkavállaló díjazása miként alakul, ha az alapbére 300 000 Ft/hónap, a munkaideje 8 óra/nap? Mennyi bér jár, ha a munkaidőkeret kezdetén, november 1-jén dolgozik, és november 4-től 8-ig, 5 napon, szabadságon van, ezenkívül november hónapban még van további 14 nap ledolgozott munkanapja is? Korábbi óradíjas besorolásban szerzett esetleges bérpótlékait is be kell számítani a távollét idejére? Ha kötetlen munkaidőben foglalkoztatjuk, jár-e munkaszüneti pótlék a munkaszüneti napon végzett munkára?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése alapján akként kell kiszámítani, hogya) a novemberre és decemberre eső általános munkarend szerinti munkanapok számából (21+22 nap) le kell vonni az ilyen munkanapra eső munkaszüneti napok számát (1+2 nap), ésb) az így kapott napok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Munkabér – eltérő munkaidők, eltérő díjazás

Kérdés: A pihenő- vagy hétvégi munkanapon végzett túlóra esetén, ha az alap 8 óra balanszba kerül, a munkáltató köteles-e a műszak- és hétvégi pótlékkal együtt a 100% túlórapótlékot is kifizetni az adott hónapban, vagy elteheti-e azt is balanszba?
Részlet a válaszából: […] ...feltett kérdésben leírt tényállás nem valósulhat meg az alábbiak miatt. Ha a munkavállaló pihenőnapján vagy a munkanapján rendkívüli munkavégzést teljesít, annak "alap-" óraszáma nem kerülhet balanszba, azt a munkaidőkeretben beosztható rendes munkaórák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Havibér – a munkaszüneti napra járó rész számítása

Kérdés: 2019. november 4-én (hétfőn) kezdtem új munkahelyen dolgozni. Előző munkahelyemen a munkaviszonyom november 3-ával, vasárnappal ért véget. Mindkét helyen havibérben voltam/vagyok. Az előző munkahelyem novemberre nem akar már munkabért fizetni nekem, arra hivatkozva, hogy novemberben 3-ig, amíg ott volt munkaviszonyom, nem volt munkanap (nov. 1. ünnep, nov. 2-3. pedig hétvége). Az új munkahelyem tájékoztatása szerint viszont ők csak a november 4. utáni időszakra terveznek arányosan fizetni, mivel náluk ettől kezdve van munkaviszonyom. Tört hónap esetén, ilyen esetben, mi az időarányos munkabér számításának a helyes módja?
Részlet a válaszából: […] ...általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.].Az általános munkarend alapján a munkavállaló munkanapjai a hétköznapok (hétfőtől péntekig), két pihenőnapja a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebbe a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Keresőképtelenség felmondási idő alatt – mintha "mi sem" történt volna

Kérdés: Ha a felmondási időmet töltöm, ezalatt előfordulhat-e, hogy ha keresőképtelen beteg leszek, betegállományba menjek, akár csak egy részében a felmondási időnek? Ha igen, meghosszabbodik-e azzal a felmondási időm?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 55. § (1) bek. a) pont], a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként általános szabály szerint tizenöt munkanap betegszabadság jár [Mt. 126. § (1) bek.]. Ha éppen a felmondási ideje alatt betegedne meg és válna keresőképtelenné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Statisztikai állományi létszám – akik számítanak

Kérdés: Vállalatunk gyakorlati képzőhelyként, tanulószerződéssel foglalkoztat szakképző iskolai tanulót. A tanuló részére a törvényben meghatározott tanulói pénzbeli juttatást fizetjük meg, egyéb jövedelmet nem kap. Az átlagos statisztikai létszámba bele kell számítani? A KSH útmutatója szerint nem tartoznak a statisztikai létszámba a "kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és munkadíjban nem részesülnek", de nem találtam arra vonatkozó információt, hogy a tanulói pénzbeli juttatás munkadíjnak minősül-e.
Részlet a válaszából: […] ...szervezetek tevékenységében folyamatosan részt vevők teljes körére kiterjed"; "folyamatos részvétel alatt legalább az egymást követő 6 munkanapig tartó (azaz 5 munkanapot meghaladó) munkavégzést kell érteni". A szervezet tevékenységében egyfelől az ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Bérfizetés esedékessége utalásnál – az összeg megérkezése számít

Kérdés: A bérfizetés napja cégünknél munkaszerződésben rögzítve a tárgyhót követő ötödik nap, ami 2020. januárban vasárnapra esik, ez előtt januárban csak két munkanap van, azaz legkésőbb harmadikán utalni szükséges. Ilyen esetben van bármilyen jogilag megfelelő lehetőség, hogy hatodikán történjen az utalás?
Részlet a válaszából: […] ...– a munkabért, ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni [Mt. 159. § (1)–(2) bek.]. Azaz a határidő ilyen esetben is lerövidül, nem pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság kiadása – a naptári naptól eltérő munkanapra

Kérdés: A munkavállalóink 7-19 és 19-7 óra között dolgoznak. 2 napot délelőttös műszakban, 2 napot otthon töltenek, majd 2 napot éjszakás műszakban, és megint 2 napot otthon. Hogyan kell elszámolni a szabadságok kiadását ilyen esetben, ha munkanapokban akarjuk kiadni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató választása szerinta) a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.
Kapcsolódó címkék:    
1
40
41
42
122