Prémiuméves továbbfoglalkoztatása jogutódlás esetén

Kérdés: Az általános iskola korábbi bérszámfejtője 2009 óta prémiumévek programban van, heti 20 órát dolgozott. Most a fenntartó döntése alapján a településellátó gazdasági szolgálathoz központosítják az összes fenntartott intézmény gazdasági tevékenységét. Átkerülhet-e oda a prémiumévesünk? Az önkormányzat igényelhet-e utána támogatást?
Részlet a válaszából: […] A Péptv. 4. § (5) bekezdése szerint "a programban részt vevőfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyára a Ktv., a Kjt., illetőleg az Mt.rendelkezéseit – a díjazásra és egyéb juttatásokra, valamint az illetmény- éselőmeneteli rendszerre vonatkozó szabályok kivételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Központi üzemi tanács jogszerű létrehozásának vitatása

Kérdés: Társaságunknál az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hoztak létre. Az egyik szakszervezet ugyanakkor vitatja a központi üzemi tanács megalakításának szabályszerűségét, arra hivatkozva, hogy a munkáltatói jog­utódlás miatt központi üzemi tanács létrehozására jogszerűen csak azt követően kerülhetett volna sor, hogy megelőzően új üzemi tanácsokat választottak volna. Abban kérem a segítségüket, hogy milyen indokokkal tudjuk rábírni a szakszervezetet arra, hogy vegyenek részt a közös munkában, és ne indítsanak semmilyen eljárást, ami felesleges terhet okozna a cégnek?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemimegbízott működik, az üzemi tanácsok megválasztásával egy időben központi üzemitanácsot is létre kell hozni. A központi üzemi tanács létrehozása során amunkáltató egyes önálló telephelyén (részlegénél)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Tájékoztatási kötelezettség munkáltatói jogutódlás esetén

Kérdés: Társaságunk vezetésének döntése alapján egy teljes projektet átadunk egy másik cégnek, azaz az egyik partnerünknek nyújtott szolgáltatással kapcsolatos valamennyi eszközt, szerződést átruházunk rá, és a jövőben a partner felé ezt a szolgáltatást ő fogja nyújtani. Ez a lépés, ha jól tudom, egyben munkáltatói jogutódlást is megvalósít. A kérdésem az, hogy a munkáltatói jogutódlás esetén mikor kell teljesíteni a tájékoztatási kötelezettséget, ha nálunk nincs képviselettel rendelkező szakszervezet, sem üzemi tanács, és nem tudjuk, hogy a munkavállalóknak vannak-e képviselőik?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak (atovábbiakban: jogutódlás) minősül a jogszabályon alapuló jogutódlás, valamint amunkáltató anyagi, illetve nem anyagi erőforrásai elkülönített, szervezettcsoportjának (például gazdasági egység, üzem, üzlet, telephely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Jogutódlás – a jogutód munkáltató utasítására változhatnak-e a munkafeltételek?

Kérdés: Néhány hónapja megvásároltunk egy üzemegységet Ózdon, és úgy döntöttünk, hogy továbbfoglalkoztatjuk az ott dolgozó munkásokat a miskolci székhelyünkhöz közelebb eső gyárban. Értesítést küldtünk az új alkalmazottaknak, hogy a jogutódlásra tekintettel a munkavégzési helyük megváltozott, és utasításba adtuk, hogy a következő munkahéten már az új helyen jelenjenek meg, továbbá felajánlottuk számukra, hogy igény esetén kedvezményes szálláslehetőséget biztosítunk. A munkások egy része azonban minden előzetes bejelentés nélkül távol maradt, és közös kérelmet fogalmaztak meg annak érdekében, hogy vonjuk vissza az utasítást. Meglátásunk szerint ez az ellenszegülés megalapozza a rendkívüli felmondást. Igazunk van?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói jogutódlás esetén, amennyiben amunkafeltételek nem módosulnak, és a munkaszerződés minden lényeges elemeváltozatlanul fennmarad, a munkaviszony átszáll a jogutódra, és nincsen szükségszerződésmódosításra, vagy új munkaszerződés megkötésére (BH 1997. 153.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Jogutód munkáltató – közszolgálati jogviszonyban

Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam április végéig egy minisztériumban. Április 30-án közös megegyezéssel megszűnt a közszolgálati jogviszonyom, és a megegyezésben egyúttal négyhavi illetmény kifizetéséről is megállapodtam a munkáltatómmal. Az említett illetmény kifizetésére máig nem került sor. A munkáltatóm megszűnt, és több új minisztérium is jogutódjaként került megjelölésre. Kérdésem, hogy kitől követelhetem elmaradt járandóságomat?
Részlet a válaszából: […] Az Mftv. 2. §-a rendezi a törvény hatálybalépését követően -azaz 2010. május 29-e után – megszűnő, illetve az átszervezett minisztériumáltal ellátott szakmai feladatköröknek az új minisztériumi struktúrába valóbeillesztésének kérdését, amely e szakmai feladat- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Jövedelempótló járadék és összegének módosítása

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel [Mt. 174. § (1) bek.]. A munkáltató felelőssége alapján a munkavállalónakelmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.
1
3
4