36 cikk rendezése:
21. cikk / 36 Munkavállalói felmondás a munkáltató személyében bekövetkező változás miatt
Kérdés: Előreláthatóan 2012 augusztusában eladjuk az egyik telephelyünket egy másik cégnek. A telephelyen dolgozó munkavállalók munkáltatói jogutódlással átkerülnek egy másik céghez. Az üzleti partnerünk szeretne mindenkit megtartani, és tovább folytatni a termelést, de attól tart, hogy a munkavállalók nem akarnak majd az új munkáltatónak dolgozni. Előfordulhat-e, hogy a munkavállalók a jogutódláskor arra hivatkozva mondjanak fel, hogy nem szimpatikus nekik az új munkáltató?
22. cikk / 36 Kollektív szerződés hatályvesztésének bejelentése
Kérdés: Munkajogi jogutódlással kerültem a mostani cégemhez, de a mai napon felmondtak 30 évnyi munkaviszony után. A Munka Törvénykönyve szerint állapították meg a járandóságaimat. Tudomásom szerint a jogelőd munkáltató kollektív szerződése még mindig hatályban van, de a munkáltatóm arról tájékoztatott, hogy munkajogi jogutódlás esetén egy év után hatályát vesztette. Ha ez így van, akkor erről nem kellett volna a munkavállalókkal és a szakszervezetekkel egyeztetni, tárgyalni? Nincs bejelentési kötelezettség sem ilyen esetben? A munkáltatóm tájékoztatása szerint három nap áll rendelkezésemre, hogy észrevételemet megtegyem.
23. cikk / 36 Kilépőpapírok kiadása a jogutód munkáltató által
Kérdés: GYES-en voltam 2012. február 10-éig. A korábbi munkahelyemen munkáltatói jogutódlás történt. Szeretném megkapni a kilépőpapírjaimat és a ki nem vett szabadságom megváltásáért járó összeget a jogutód munkáltatótól. A munkáltató jelenlegi tulajdonosa azonban nem válaszol sem a levelemre, sem a telefonos megkeresésemre. Hogyan tudnék hozzájutni a papírjaimhoz és a járandóságomhoz?
24. cikk / 36 Kárfelelősség munkáltatói jogutódlás esetén
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkáltató megszünteti a tevékenységét, hogy ne kelljen kártérítést fizetnie, és egy másik névvel tovább folytatja munkáltatói szerepét, de nem jogutódként? Ez ügyben milyen jogi lehetőségek adottak? Ha a munkáltató tudott a munkavállaló egészségi állapotának romlásáról, és mégsem szólította fel a károk előterjesztéseire, akkor a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözet igényét jogszerűen mely időponttól lehet igényelni? Egyetlen kártérítési perben van-e arra mód, hogy a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözetét 2002. évtől kamataival igényeljem a munkáltatótól, amiért értesült a rokkantnyugdíjazásomról, mégsem szólított fel káraim előterjesztésére; egyben járadék megállapítását is igényelhetem három évre visszamenőlegesen?
25. cikk / 36 Jogutódlás – beolvadás a polgármesteri hivatalba
Kérdés: Az alapító önkormányzat a közterület-felügyeletet megszünteti oly módon, hogy az beolvad a polgármesteri hivatalba. Ebben az esetben a közterület vezetőjének továbbfoglalkoztatása a jogutód szervezetnél milyen módon valósulhat meg: áthelyezés, esetleg új kinevezés révén? A korábbi intézményvezetői megbízása helyett vezetőként történő áthelyezése megvalósulhat-e úgy, hogy osztályvezetői megbízást kap? Hogyan tarthatja meg a végkielégítésre való jogosultságát? A közterület-felügyeletnél foglalkoztatott köztisztviselők számára elegendő-e a tájékoztatás a munkáltató személyének megváltozásáról, vagy kinevezésmódosítás, illetve új kinevezés is szükséges? Az ő esetükben a végkielégítésre jogosító szolgálati idő folyamatosnak tekintendő-e?
26. cikk / 36 Munkáltatói hűségjutalom – a jogszerző idő és a jogutódlás
Kérdés: Kollektív szerződésünk tartalmazza az ún. munkáltatói hűségjutalmat. Ennek az a lényege, hogy a munkáltatónál eltöltött 10, 15 és 20 év után a munkavállaló egyszeri jutalomban részesül, amelynek összege az éves átlagkeresete bizonyos százalékában van megállapítva. Cégünk 2003-ban átfogó átszervezésen esett át, amely során a korábban külön jogi személyként működő leányvállalataink és egyéb érdekeltségeink beolvadtak az anyacégbe. A kollektív szerződést ugyanebben az évben módosítottuk, amely szerint a leányvállalatoknál töltött idő nem számít bele a hűségjutalomnál figyelembe vehető időbe. Jogszerűen járunk-e el, ha a 2003 előtt az anyacégen kívüli társaságoknál dolgozó kollégák esetében a hűségjutalom idejét 2003-tól számítjuk?
27. cikk / 36 Tagi viszony megszűnése – a munkaviszony megszüntethetősége
Kérdés: Egy kft. tulajdonosa eladta az üzletrészét, új tulajdonos vette át a céget. Az egyik munkavállaló, aki egyben az egyik korábbi tulajdonos is, jelenleg GYES-en van. A tulajdonosváltással meg lehet-e szüntetni a GYES-en lévő munkavállaló munkaviszonyát? Ha igen, milyen módon?
28. cikk / 36 Vezetői megbízás munkáltatói jogutódlás esetén
Kérdés: Közterület-felügyelet mint önálló költségvetési szerv jogutódlással megszűnik. Jogutódja a polgármesteri hivatal. Kérdésünk, hogy az intézményvezető esetében (köztisztviselő) vissza kell-e vonni a vezetői megbízást, vagy a vezetői megbízás az intézmény megszűnésével megszűnik? Van-e munkakör-felajánlási kötelezettség?
29. cikk / 36 Rendeltetésellenes joggyakorlás – munkaszerződés újrakötése
Kérdés: Rendes felmondással megszüntettük egyik női munkavállalónk munkaviszonyát, akinek még hét hónapra lett volna szüksége ahhoz, hogy 40 év szolgálati ideje legyen, így az új jogszabályok alapján nyugdíjba mehessen. A felmondás közlését követően jelezte a munkavállaló, hogy szerinte korábban munkáltatói jogutódlások történtek, így héthavi végkielégítés illetné meg. Megállapodtunk vele szóban, hogy nem tart igényt a végkielégítésre, cserébe viszont a megszüntetést követő naptól egy másik munkakörben hét hónap határozott időre egy új munkaszerződéssel tovább foglalkoztatjuk. Ebből a megoldásból lehet később bármilyen problémája cégünknek?
30. cikk / 36 Munkáltatói jogutódlás – az épület további üzemeltetése
Kérdés: Tavaly megállapodást kötöttünk egy irodaépület tulajdonosával az épület üzemeltetésére. Ekkor átvettük azokat a munkavállalókat is, akik eddig a tulajdonosnál végezték az üzemeltetési feladatokat, hogy nálunk folytassák a munkát. A tulajdonossal olyan megállapodást kötöttünk, hogy ha megfelelő indokkal munkáltatói rendes felmondással megszüntetnénk volt munkavállalói munkaviszonyát, akkor 1 000 000 Ft összegben állja a megszüntetéssel kapcsolatos költségeinket, mivel nála több éven át végezték ugyanazt a munkát. Erről a munkavállalókat is tájékoztattuk. Idén elvesztettük az üzemeltetésre a jogunkat, így felmondtunk az átvett munkavállalóknak. Az egyikük azonban reklamált, hogy mivel ő 7 éve ugyanitt dolgozik, végkielégítésre is jogosult. Ha viszont fizetnénk neki végkielégítést, akkor túllépnénk azt a megállapodásban rögzített összeget, amit az ingatlantulajdonos köteles lenne megtéríteni nekünk, így a munkavállaló által is ismert megállapodásra hivatkozással visszautasítottuk a kérést. A munkavállaló azonban perrel fenyeget. Jogos-e a követelése?
