4684 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Állattartással foglalkozó gazdasági egység vezetője (telepvezető), ha kötetlen a munkarendje, dolgozhat-e a hónap minden naptári napján? A heti 40 óra kijön, mindennap legalább két órát ott van. A cég a tevékenysége miatt megszakítás nélkülinek minősül.

Kérdés: Az év végi leállás idejére – mivel ennek pontos időtartama is csak most konkretizálódott cégünknél – nem maradt elegendő szabadsága minden dolgozónak. Ilyen esetben állásidő-fizetési kötelezettsége lenne a munkáltatónak. Alapesetben fizetés nélküli szabadságot csak a munkavállaló kérelmezhet. De szabályos eljárás-e az, ha a munkáltató és a munkavállaló megállapodást kötnek a fizetés nélküli szabadságról az érintett időszakra vonatkozóan?

Kérdés: Egy cég Németországba gyártott gépet, ami meghibásodott. A cég vállalta a garanciában történő javítást. Az ügyvezető reggel a karbantartó lakásához ment, innen indultak Németországba, ahol két napot töltöttek el. A gép javítása kétszer 8 órát vett igénybe. A szállást a munkáltató nevére kiállított számla alapján fizették, valamint az étkezéseket is céges bankkártyával egyenlítette ki az ügyvezető. Az utazási idő beleszámít-e a munkaidőbe, a fentiek alapján a dolgozónak hogyan alakul a munkabére? Kötelező-e a napidíj fizetése, ha a dolgozónak a költségeit a munkáltató fizette, illetve ilyen esetben is adható-e napidíj?

Kérdés: Távmunka, illetve home office esetén a munkavédelmi feladatok, felelősségek és kötelezettségek hogyan alakulnak? Lehet azt mondani, hogy a munkáltató a munkával kapcsolatos ellenőrzési jogkörét (egyebek között a munka-, tűzvédelmi előírások betartásának ellenőrzéseképpen) mindkét esetben az Mt. előírásai alapján gyakorolja és gyakorolhatja, de az ilyen jellegű szabályok betartása mindenkor a munkavállaló felelőssége (szankciók: károkozás kifizettetése, munkaszerződés megszüntetésének esélye)?

Kérdés: Többmunkáltatós munkavállaló esetében a szabadságok nyilvántartása, kiadása melyik munkáltatónál kell, hogy legyen? A megállapodás alapján annál, amelyik a bért fizeti? Vagy a másik munkáltatónál is kell nyilvántartást vezetni úgy, hogy nincs bérfizetési kötelezettsége?

Kérdés: Polgármesteri hivatalok közötti végleges áthelyezés esetén a köztisztviselő jogosult ugyanarra az illetményre, amire jogosult volt az előző hivatalnál? Ott személyi illetményben részesült. A Kttv. 235. §-a alapján a személyi illetmény minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére állapítható meg.

Kérdés: A 38/2024. Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató az utazási utalványt minden év március 31. napjáig a jogosultak rendelkezésére bocsátja, ha a jogosult legalább a tárgyév március 31-ét megelőző 365 napon – bármely, a jogszabályban felsorolt munkáltatónál eltöltött – munkaviszonnyal rendelkezik. A kormányrendelet 12. §-ának (2) bekezdése alapján a 7. § (1) bekezdése szerinti jogosultság az érvényes utazási utalvány felmutatásával a 7. § (3) bekezdése szerinti regisztráció elvégzéséig, de legkésőbb 2024. december 31-ig vehető igénybe. A közszolgáltatási szerződésben kijelölt közlekedési szolgáltatónál történő regisztrációra – értesülésünk szerint – eddig nem nyílt lehetősége az érintetteknek, mivel a rendszer még nem működőképes. Ez esetben a munkáltatónak még 2024. év végén ki kell állítania egy 2025. évre jogosító utalványt? Az esetlegesen így kiállított utazási utalvány meddig lesz érvényes a jogszabály alapján?

Kérdés: 2024. február hónapban belépett munkavállaló munkába járási költségtérítést igényelt kilométer-elszámolással, amit a munkáltató jóváhagyott. 2024. novemberben derült ki, hogy a munkáltató az elszámolásnál az engedélyezett kilométer dupláját számolta el és fizette ki a munkavállaló részére. Ebben az esetben a munkáltató mit tehet? Hogyan fizettetheti vissza a munkavállalóval a részére nem járó útiköltség-térítés összegét? A jogalap nélkül kifizetett összeg 250.000 Ft volt.

Kérdés: Hogyan járunk el helyesen az alábbi esetben? Egy Kjt.-s alkalmazottunk, aki szakmai munkakörén túl vezetői megbízással rendelkezett, vezetői megbízása a határozott idő lejártát követően megszűnt, meghosszabbításra nem került. Esetében az illetményét milyen formában kell meghatározni? Az alapmunkakörébe visszahelyezzük, a bére viszont miként kellene, hogy változzon? Az alapmunkaköréhez tartozó illetményt kell meghatározni? Jól gondoljuk, hogy továbbra nem jár neki az a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, amit gyakorlatilag a vezetői megbízásért kapott? Illetve mi az, amire még gondolni kellene?

Kérdés: Amennyiben a munkáltató korábbi munkavállalójával kíván ismét munkaviszonyt létesíteni (tehát a kolléga már kilépett), van-e bármilyen szabály arra vonatkozóan, hogy mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy teljesen új munkaviszonyként kezeljék a felek az újonnan létrejövő jogviszonyt? Érvényesül-e a határozott idejű munkaviszonyok összeszámítására alkalmazható hat hónapos szabály általános jelleggel? Az új munkaviszonyban, amennyiben teljesen új területen, új munkakörre jön létre a munkaszerződés, kiköthető-e jogszerűen próbaidő?