13. havi illetmény – jogszerző-e a szülési szabadság és GYED ideje?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban állok, és jelenleg gyermekemmel GYED-en vagyok. A tavalyi évben két hónapot dolgoztam, aztán szülési szabadságon voltam, majd ezt követően kerültem GYED-re. A munkáltatóm csak a két hónapra eső 13. havi illetményemet fizette ki arra hivatkozással, hogy a jogviszonyom hat hónapot meghaladóan szünetelt. Kérdésem: tényleg nem jár-e abban az évben a 13. havi teljes illetmény, amelyben dolgoztam is, és csak az év egy részében voltam szülési szabadságon és GYED-en?
Részlet a válaszából: […] ...a szülési szabadság teljes tartamának (az Mt.szerint ez 24 hét) beszámítása alapján. Így a különbözet megfizetésétkövetelheti munkáltatójától – a késedelem idejére a polgári jogi szabályokbanmeghatározott kamattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Idegen kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: A munkaszerződésembe belevettünk egy másik cég által kötött kollektív szerződésre való hivatkozást azzal, hogy ha a munkáltatóm megszünteti a jogviszonyomat, akkor a kollektív szerződésnek a munkaszerződésem megkötésekor hatályos rendelkezése szerinti juttatásokat kapom (hosszabb felmondási idő, egyhavi pluszjuttatás a nyugdíjba vonulóknak). Most felmondott a munkáltatóm, de nem akarja a kollektív szerződésben foglaltakat teljesíteni. Érvelése szerint nem vonatkozik rá a kollektív szerződés, hiszen nem ő kötötte, nem írta alá, ahhoz nem csatlakozott. Kérdésem: a munkaszerződésemre történő hivatkozással alappal kérhetem-e a kollektív szerződésben foglalt pluszjuttatást és a hosszabb felmentési időt?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló javára történő eltérés lehetséges amunkaviszony tartalmi kérdései tekintetében.A kérdéses esetben a munkavállaló és a munkáltató ugyanszokatlan, de nem törvénysértő módon a munkaszerződésben megállapodhattakabban, hogy a munkaszerződés által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Szabadság pénzbeli megváltása

Kérdés: Rendes felmondással megszüntettem a munkaviszonyomat, és az időarányosan ki nem adott szabadságomnak egy részét (5 munkanapot) tévesen váltotta meg pénzben a munkáltatóm. Az új állásomban jár-e a plusz 13, meg nem váltott – korábban ki nem adott – szabadság az egyébként még 2008-ra engem megillető rendes szabadságom mellett, mivel a volt munkáltatóm 18 helyett csupán az említett 5 napot váltotta meg? Kérdésem még, hogy a pénzben megváltott szabadságnapok révén meghosszabbodott-e a korábbi jogviszonyom?
Részlet a válaszából: […] Az új munkaviszonyban nem tarthat igényt a korábban ki nemadott szabadságra. Míg a szabadság ki­adására vonatkozó munkavállalói igény amunkaviszony fennállása alatt nem évül el, addig a szabadság megváltásávalkapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Munkaidőkeret-számítás

Kérdés: Munkavállalóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Figyelemmel arra, hogy munkaszüneti napokon is nyitva tartunk, értelmezésünk szerint a munkaidőkeretben ledolgozható munkaórák számához automatikusan hozzáadódik a munkaszüneti nap miatt plusz 8 óra napi munkavégzés, és ezért csak az így meghatározott óraszámon felüli munkavégzés fog rendkívüli munkának minősülni. Például, ha egy hónapban 22 nap esik hétköznapra, és ebből 1 munkaszüneti nap, akkor nem 21 a ledolgozható munkanapok száma, hanem 22. Helytálló az álláspontunk?
Részlet a válaszából: […] ...mértékére,hanem a munkaidő beosztására vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló enapon is foglalkoztatható, azaz munkaidejét a munkáltató e napra isbeoszthatja. A munkaidőkereten belül – és akár egyenlőtlenül – beosztható munka­időhossza, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Emelt összegű végkielégítésre való jogosultság

Kérdés: Két éve dolgozom határozatlan idejű munkaviszonyban. A folyosói pletykák szerint valószínűleg munkáltatóm rendes felmondással megszünteti a munkaviszonyomat. Kérdésem: tekintettel arra, hogy két éven belül öregségi nyugdíjra leszek jogosult (most 60 éves vagyok), jár-e számomra emelt összegű végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozott jogosultsági feltételnekeleget tesz. Egyéb esetek mellett az a munkavállaló jogosult végkielégítésre,akinek ugyanannál a munkáltatónál legalább három éve fennálló munkaviszonyamunkáltatói rendes felmondás folytán szűnik meg [Mt. 95. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Működési bizonyítvány kiadása és annak tartalma

Kérdés: Munkaviszonyomat rendes felmondással kívánom megszüntetni. Szeretném, ha a munkáltatóm olyan ún. működési bizonyítványt állítana ki számomra, amely egyfajta "ajánlólevélként" a munkám értékelését is tartalmazza. Megtagadhatja-e a munkáltató a működési bizonyítvány kiadását? Mit tehetek akkor, ha szándékosan valótlan jellemzést ad?
Részlet a válaszából: […] ...ezt a munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor,megszüntetésekor, illetve az ezt követő egy éven belül kéri, a munkáltatóköteles az Mt. 99. §-a értelmében működési bizonyítványt kiállítani. A működésibizonyítványban minden esetben fel kell tüntetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Fizetés nélküli szabadság – magánerőből építkező részére

Kérdés: Új lakás építéséhez vissza nem térítendő lakásépítési kedvezményt igényeltünk feleségemmel. Néhány hónapra fizetés nélküli szabadságot akarok kivenni, hogy megkezdhessük az építkezést. Szeretném megtudni, hogy köteles-e elengedni a munkáltatóm 3-3 hónapra, és ennek milyen feltételei vannak.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 140. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalókérelmére egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot engedélyez a munkáltató,amennyiben a munkavállaló magánerőből, saját részére lakást épít. A munkáltatóakkor köteles a fizetés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Munkaszerződés-módosítás – határozott idő kikötése a felmondás elkerüléséért

Kérdés: A munkáltatóm a határozatlan idejű munkaviszonyomat belegyezésemmel határozott idejűre módosította. Mindehhez azért járultam hozzá, mert arról tájékoztatott, hogy ezzel nem ér semmilyen hátrány. Most viszont közölte: lejárt a határozott idejű szerződésem, így a munkaviszonyom megszűnt. Nem tartotta be a szerződésmódosításkor tett ígéretét, miszerint a határozott idő leteltekor meghosszabbítjuk a szerződést. Ez nem történt meg, így most még a határozatlan idejű jogviszony megszüntetése esetén járó juttatásoktól is elesem. Indítsak-e pert az említett határozatlan idejű munkaviszony megszüntetése esetére járó juttatásokért?
Részlet a válaszából: […] ...(4. §).A rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének kiemeltszerepe van a munkaviszony megszüntetésekor. A kérdésbeli esetben a munkáltató– vélhetően azért, hogy elkerülje a határozatlan idejű munkaviszonymegszüntetése miatti kifizetések (pl. felmentési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Átlagjövedelem vagy átlagkereset?

Kérdés: Határozott időre kötött munkaszerződésem szerint a munkáltató, ha a határozott idő lejárta előtt egyoldalúan megszünteti a munkaviszonyomat, a hátralévő időre járó, valamint ezenfelül 3 havi átlagjövedelmemet köteles megfizetni. Ebbe a szerződés szerint beszámít minden, bármely jogcímen a munkáltatótól kapott pénzbeli és természetbeni juttatás. A szerződésem szerint az abban nem rendezett kérdésekben az Mt. irányadó. A leírtak e héten váltak aktuálissá, ugyanis a munkáltatóm a határozott idő előtt egyoldalú döntésével megválik tőlem. A novemberig hátralévő időre járó mellett háromhavi átlagkeresetet kíván fizetni, de szerintem így rosszabbul járnék, és nem is ebben állapodtunk meg! Mi a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés eltér az Mt. szabályaitól,mégpedig a munkavállaló számára kedvezően. Az Mt. 88. § (2) bekezdése szerintugyanis a munkáltató egyoldalúan megszüntetheti a határozott időre alkalmazottmunkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban egyévi, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Munkahelyi KRESZ – felelős-e a munkáltató a targoncabalesetért?

Kérdés: Cégünknél gyakorlat, hogy az éppen felvett, jogosítvánnyal rendelkező munkavállalókat egy belső oktató még betanítja a targoncák kezelésére. Az egyik ilyen alkalommal a "tanuló" az első önálló vezetése során balesetet szenvedett. A vizsgálat során kiderült, hogy a jármű rögzítéséről úgy gondoskodott, hogy a sebességváltót kettes állásba kapcsolta; emiatt a gép elindult, és nekiment a falnak. Kártérítést követel, de álláspontunk szerint saját maga okozta a balesetet, így nem akarunk fizetni. Nyerhetünk pert ezzel az állásponttal, vagy egyezzünk meg vele?
Részlet a válaszából: […] ...gépjárószerkezete a kellő nyomás elérésekor minden közbeavatkozás nélkül megindul,a KRESZ rendelkezéseibe ütközött (BH 2004. 204). A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésbenokozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.
1
407
408
409
419