4645 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Kérdés: A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók felmentési idejének számításával kapcsolatos a kérdésünk. A Púétv. 52. §-ának (2) bekezdése szerint, ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, vagy a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött „x” idő után bizonyos időtartammal meghosszabbodik. A meghosszabbodáshoz csupán az adott munkáltatónál köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő számít bele, vagy a más munkáltatóknál ilyen (vagy a korábbi közalkalmazotti) jogviszonyokban töltött idő is? Ha már egy pedagógus egyszer saját kérelmére felmentésre került valamely munkáltatónál (akár ugyanazon munkáltatónál) a nyugdíjazására tekintettel, és megkapta a neki járó hosszabb felmentési időt, abban az esetben, ha a jogviszonya megszűnését követően nem sokkal újra ugyanazon munkáltatónál/más munkáltatónál végez munkát, és a jogviszonyát a munkáltató felmentéssel meg kívánja szüntetni arra tekintettel, hogy nyugdíjasnak minősül, jár-e neki ismételten a hosszabb felmentési idő, annak ellenére, hogy azt már korábban ugyanazon munkáltatónál/más munkáltatónál megkapta? Azaz minden egyes (nyugdíjas státusz miatti) felmentéssel történő megszüntetés esetén valamennyi köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő beszámít, vagy csak az utolsó folyamatos köznevelési foglalkoztatotti jogviszony időtartama?

Kérdés: FEOR 8-as főcsoportba tartozó munkakör lehet-e minimálbéres? Ha igen, milyen indoklás szükséges hozzá?

Kérdés: A munkáltató székhelyén, ahol körülbelül 150 ember dolgozik, reggel csőtörés volt, nem volt víz, és csak két mellékhelyiség üzemelt az egyik emeleten. Milyen következménye lehet annak, ha a munkáltató elrendeli, hogy a munkavállalók délig dolgozzanak, délben menjenek haza, de csak négy óra munkaidő lesz aznapra elszámolva? A munkavállalók mintegy negyedéves munkaidőkeretben dolgoznak, van egy törzsidő, amikor kötelező munkát végezni, a peremidőben ők osztják be a munkaidőt úgy, hogy meglegyen a heti 40 óra. Jogszerű volt-e a munkáltató eljárása? Hogyan lehet ezzel az intézkedéssel szemben megvédeni a munkáltatói oldalt, mire lehet számítani a munkavállalói oldalról?

Kérdés: Ügyfelem óvodavezető volt. Az alapjogviszonyát (közalkalmazotti jogviszony) az óvodával létesítette, ugyanakkor a határozott idejű vezetői megbízást az önkormányzattól kapta, amelyet az önkormányzat (testületi döntéssel) idő előtt visszavont. A per tárgya kifejezetten a vezetői megbízás visszavonásának jogszerűsége, a követelés hathavi vezetői megbízási díj. A törvényszék álláspontja szerint az alperes nem az önkormányzat, hanem az óvoda (mint költségvetési szerv), és a Kp. 25. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással az önkormányzatot a perből elbocsátotta arra hivatkozva, hogy „a felperes munkáltatója” az óvoda. Helyes-e a Kp. 25. §-ának alkalmazása olyan esetben, amikor a vitatott közigazgatási tevékenységet (vezetői megbízás visszavonása) nem a munkáltató, hanem a fenntartó önkormányzat valósította meg? Ha igen, hogyan folytatódhat tovább a per, hisz a vezetői megbízás visszavonása/odaítélése nem óvodai hatáskör.

Kérdés: Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott határozatlan idejű kinevezéssel túl van az öregséginyugdíj-korhatáron, viszont még nem terjesztett elő öregségi nyugdíj iránti kérelmet a nyugdíjfolyósítónál. A szükséges szolgálati ideje megvolt már 65 évesen is, továbbra is dolgozik. Felmentheti-e a munkáltató indokolás nélkül csupán azért, mert nyugdíjasnak minősül? Amennyiben kell indokolás, elég a törvényi hivatkozás, mely szerint nyugdíjasnak minősül, vagy kell-e egyéb indokolás? A Kjt. 38. §-ának (1) bekezdése szerint, többek között, az Mt. 66. §-ának (8)–(9) bekezdései nem alkalmazhatók.

Kérdés: A munkáltató egy olyan gazdasági társaság, amely projektcég, tehát a munkavállalók programokban kerülnek foglalkoztatásra. A programban foglalkoztatottak létszámának csökkentése (tehát nem egy szervezeti egység létszámának csökkentése) miatt lehet-e működéssel összefüggő okból felmondani egy munkavállalónak? Mit kell nézni akkor, amennyiben egy munkavállaló a munkaköri leírása alapján „X” programban kerül foglalkoztatásra, és oda is kerül elszámolásra a munkabére, azonban a valóságban „Y” programban dolgozik? Ebben az esetben, ha „Y” programban történik valóban a létszámcsökkentés, és neki mondunk fel, nem lesz emiatt az jogellenes?

Kérdés: Nyugdíj mellett dolgozó közalkalmazottnak jár-e felmentési idő? Illetmény nélküli szabadságot kérhet-e, ha van még rendes évi szabadsága? Ha a munkáltató szeretné felmenteni a munkavégzés alól, indokolni kell-e a felmentést?

Kérdés: A munkáltató átszervezést hajt végre, és bizonyos munkakörökben foglalkoztatottak létszámát le akarja csökkenteni. Például hat takarító helyett csak négyet szeretne alkalmazni, nyolc informatikus helyett ötöt, mert annyi is elég lenne a feladat ellátására, és ezzel költséget is racionalizálna. Ilyen esetben meg kell-e indokolnia a munkáltatónak, hogy miért éppen annak a két személynek mondott fel, vagy ez nem szükséges? Elég-e a felmondásban arra hivatkozni, hogy munkáltató működésével összefüggő okból átszervezést hajt végre, létszámcsökkentésről határozott, és az adott munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése mellett döntött? Tipikusan ekkor a gyengébben teljesítők kerülnek a munkaszervezetből eltávolításra. Mi a teendő, ha a munkavállaló a felmondás közlésekor megkérdezi, miért éppen ő lett kiválasztva? Van-e válaszolási kötelezettsége a munkáltatónak?

Kérdés: Közalkalmazottunk 2026. szeptember 10-én szerzi meg a negyven év keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időt. A nők kedvezményes öregségi nyugdíjával szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő ez esetben mikortól kezdődik: amikor eléri a negyven év szolgálati időt, azaz 2026. szeptember 10-én, vagy előtte, és akkor úgy kell számolni a felmentési időt, hogy szeptember 10-én már megszűnik a jogviszonya?

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dajka munkakörben, nyugdíjas státuszban áll alkalmazásban egy munkavállaló. 2025. évben töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Kötelező-e a jogviszony megszüntetése a nyugdíjkorhatár betöltésével? Amennyiben a munkavállaló a továbbiakban is dolgozni szeretne, azonban a munkáltató nem kívánja a további foglalkoztatását, milyen jogszerű munkáltatói intézkedések alkalmazhatók (pl. felmentés, felmondás, közös megegyezés)? Abban az esetben, ha a munkavállaló nem fogadja el a közös megegyezést, milyen egyoldalú munkáltatói megszüntetési lehetőségek állnak rendelkezésre? Milyen jogi lehetőségek állnak a nyugdíjas köznevelési dajka számára a jogviszony megszüntetésére?