Mentesülés a munkáltató engedélyével – jogszerző idő a szabadság tekintetében

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése alapján a munkáltató mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól az egyoldalú munkáltatói szabályzatban meghatározott esetben „automatikusan”. Erre vonatkozóan a munkáltató dönthet-e úgy – ezen egyoldalú munkáltatói szabályzatban –, hogy e mentesítési időszak a szabadság vonatkozásában munkában töltött időnek minősül annak ellenére, hogy a fenti eset az Mt. 115. §-ának (2) bekezdésében lévő felsorolásban nem szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben idézett szabály alapján a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás [Mt. 146. § (6) bek.]. Nincs tehát akadálya, hogy a törvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Öt munkanap pótszabadság – ha mégsem jár egészségsérelem okán

Kérdés: Munkavállalónk benyújtotta a határozatait az 5 munkanap pótszabadság igényléséhez a megváltozott munkaképessége miatt. A határozat szerint 2012-ben 40%-os egészségkárosodást állapítottak meg, azóta baleseti járadékot kap. A felülvizsgálatok során az egészségkárosodás mértékét szinte minden alkalommal más százalékban határozták meg. Az utolsó határozat szerint az összes baleseti eredetű egészségkárosodás mértéke 33% (3. fokozat) véglegesen, a vizsgálatkori állapota alapján ennek további felülvizsgálata nem szükséges. Jogszerűen jár el a munkáltató, ha az 5 munkanap pótszabadságot nem adja meg a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállalónak évente öt munkanap pótszabadság jár, ha megváltozott munkaképességű, vagy fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult [Mt. 120. §]. Az Mt. alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek azt kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Eltérő munkarend, eltérő munkakör

Kérdés: A munkáltatónál hatályos kollektív szerződés szabályozza a különböző munkakörökhöz tartozó munkarendet. A munkáltatónál előfordul, hogy egy olyan irodai dolgozó, aki a kollektív szerződés szerint 8-tól 16 óráig dolgozik, néha olyan munkakört lát el (vendéglátóit), amire már a megszakítás nélküli munkarend vonatkozik a kollektív szerződés szerint. Hogyan lehet ezt a két munkarendet összeegyeztetni, ha a munkavállaló beosztása szerint rá a 8-tól 16 óráig tartó munkarend vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló nem a szerződése szerinti munkakörben dolgozik ideiglenesen, úgy munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról (átirányításról) van szó [Mt. 53. §]. Ebben az esetben a munkavégzés helye szerinti munkarend az irányadó [Mt. 96. § (4) bek.]. A törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Egyenlőtlenség a munkaidő-beosztásban

Kérdés: Egyik ügyfelünknél van olyan részleg, amely rendeltetésénél fogva egymástól igen távoli (12 óra) időzónákban lévő más szervezeti egységeket is kiszolgál. Az egység munkavállalói egy hétig folyamatosan dolgoznak, utána pedig egy hétig folyamatosan készenlétben vannak. Milyen munkarendben lenne a legideálisabb ezeknek a munkavállalóknak, a kötetlen munkarendet leszámítva?
Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint csak speciális munkarendekben foglalkoztatott munkavállaló esetén lehetséges, hogy a munkáltató egy hétre egyetlen pihenőnapot (illetve egybefüggő 24 órás heti pihenőidőt) se osszon be. Idetartozik a megszakítás nélküli, a több műszakos és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Önkormányzati képviselő – testületi ülés munkaidőben

Kérdés: Milyen munkaidő kedvezményre jogosult a települési önkormányzati képviselő a testületi ülés idejére, amennyiben az a munkaidejében kerül megtartásra? Amennyiben jár ilyen kedvezmény, és kötelező a képviselőt mentesíteni a munkavégzés alól ezen időre, ezért jár-e a munkáltatónak anyagi kompenzáció a település részéről?
Részlet a válaszából: […] ...állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. n) pont]. A szóban forgó időtartam igazolt, de a munkáltató által nem fizetett távollétként kezelendő. A munkáltató a képviselő munkavállalója részére a mentesülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

„Kolléga céges búcsúztatója” – távozás engedéllyel a munkaidő vége előtt

Kérdés: Amennyiben a kollégákat a munkáltató a munkaidőben, este 6 óra után elengedi egy kolléga céges búcsúztatójára, amit a munkáltató szervez a munkahelyen, az igazolt távollétnek, munkaidőnek, vagy munkaidő-kedvezménynek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató bármikor dönthet úgy, hogy a munkaidő egy részében, saját hatáskörében mentesíti a munkavállalót a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ilyen a kérdés szerinti eset is, amikor a munkáltató engedélyezi, hogy a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Vezető állású munkavállaló – további részmunkaidős jogviszonya

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló, aki intézményvezetői pozíciót tölt be, szeretne részmunkaidős jogviszonyban oktatni általános iskolában. Milyen jogszabályi korlátok lehetnek? Úgy gondolom, hogy ugyanabban az időtartamban (azaz 08:00–16:00 között) két aktív jogviszonyt nem lehet fenntartani, legfeljebb akkor lehetne, ha másik időintervallumot érint a másodállás.
Részlet a válaszából: […] ...átfedése jelent akadályt, hanem generális tilalmat ír elő a törvény a további jogviszony létesítése tekintetében. Kizárólag a munkáltatón (az intézményvezető felett munkáltatói jogkört gyakorlón) múlik tehát, hogy engedélyezi-e további jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Ölelkező műszak a bölcsődében

Kérdés: A bölcsőde mint intézmény 6:30-tól 17:50-ig tart nyitva (benne 20 perc munkaközi szünettel). Így a dolgozók napi munkaideje meghaladja a napi 8 órát, ez a feltétel teljesül a jogszabály alapján. 5 kisgyermeknevelő és 1 dajka dolgozik, heti váltásban, így a kezdő időpontok hetente térnek el a következők szerint (a vezető osztja be a dolgozók között, ki mikor megy): 1. időpont: 6:30–14:50, 2. időpont: 7:30–15:50, 3. időpont: 8:30–16:50, 4. időpont: 9:30–17:50. A beosztás szerinti napi munkaidejük ugyan rendszeresen változik, tehát ez a feltétel is teljesül. Az Mt. 141. § (2) bekezdése alapján rendszeresnek kell tekinteni a változást, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmadában változik. Ami jelen esetben teljesül is, valamint a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Ez a feltétel véleményem szerint nem teljesül, hiszen a legkorábbi kezdés 6:30, a legkésőbbi pedig 9:30, így nem telik el csak 3 óra. Ezek alapján, ugye, jól gondolom, hogy nem jár a bérpótlék a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a közalkalmazottak, munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Munkaidő-nyilvántartás – ha a munkavállaló vezeti

Kérdés: Megfelel-e a jogszabálynak, ha a munkaidő-nyilvántartást kizárólag a munkavállaló vezeti és tölti ki (akár papíralapon, akár elektronikus rendszerben)? Kell-e minden esetben a munkáltató részéről valamilyen jóváhagyó/elfogadó aktus?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőre vonatkozó tényeket tartalmazó dokumentum. Éppen ezért nincs olyan követelmény, hogy azt a nyilvántartást készítő munkáltatónak, és/vagy az érintett munkavállalónak kötelező lenne aláírni. A bírói gyakorlat szerint a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Intézményvezetői megbízás – ha csak folyamatban van a betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése

Kérdés: A településünkön működő szociális intézmény vezetője hamarosan nyugdíjba vonul. Helyére ki lehet-e nevezni (vagy megbízási szerződéssel vezetői feladatokra megbízni) olyan személyt, akinek az intézményvezetői megbízáshoz szükséges végzettség megszerzése folyamatban van? A képzésből kevesebb mint egy éve van már csak hátra.
Részlet a válaszából: […] ...E törvény hatálya az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki [Kjt. 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
1
3
4
5
471