Távmunka és gyakori külföldi munkavégzés

Kérdés: Ha egy munkavállaló magyarországi székhelyű nemzetközi szervezetnél dolgozik távmunkában, és munkaköréből fakadóan gyakran kell külföldre utaznia, akkor a munkavégzésnek ezt a külföldi jellegét kell-e, és ha igen, hogyan lehet megjeleníteni a munkaszerződésben?
Részlet a válaszából: […] ...nem vagy nem feltétlenül alkalmazandóak.Távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi [Mt. 196. § (1) bek.]. Az Mt. 196. §-ának (2) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Szabadság kiadása az esedékesség éve után

Kérdés: A Kit. 129. §-ának (2) bekezdése alapján, a munkáltatói jogkör gyakorlója
a) szolgálati érdek esetén az alapszabadságot az esedékesség évét követő év márciusának utolsó napjáig adja ki,
b) a pótszabadságot – az a) pontra és a (6) bekezdésben foglaltakra tekintettel – az esedékesség évét követő év júniusának utolsó napjáig adhatja ki, és a kormánytisztviselő eddig az időpontig veheti igénybe,
ha az esedékesség éve eltelt. Az a) és b) pontban található megfogalmazásbeli különbségből milyen következtetést lehet levonni („adja ki” és „adhatja ki”)?
Részlet a válaszából: […] ...képest szűken értelmezendő kivételeket állapít meg a törvény, köztük a kérdésben idézett esetet is. Ez tehát lehetővé teszi, hogy a munkáltató szolgálati érdekből az alapszabadságot az esedékesség évét követő év március 31-éig, a pótszabadságot pedig –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Kisgyermekes munkavállaló kötelező részmunkaidős foglalkoztatása

Kérdés: A munkáltató köteles a munkavállaló kérelmére a gyermek négyéves koráig a munkaszerződést az általános napi munkaidőnek megfelelő időtartamra módosítani. A gyakorlatban mennyi beleszólása van a munkavállalónak abba, hogy ez a szerződésmódosítás határozott vagy határozatlan időre szóljon?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Szabadság-nyilvántartás – a munkáltató megőrzési kötelezettségének időtartama

Kérdés: Hány évig szükséges megőrizni a polgármesteri hivatal korábbi, már nem aktív jogviszonnyal rendelkező alkalmazottainak szabadság-nyilvántartásait (szabadságkarton, szabadságengedély)?
Részlet a válaszából: […] ...a polgármesteri hivatalnál korábban alkalmazott – ún. közigazgatási szervnél foglalkoztatott – munkavállaló igényt érvényesítsen a munkáltatóval szemben a Kttv., illetve az Mt. szerinti hároméves általános elévülési időn belül [Kttv. 192. § (1) bek., Mt. 286...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Házasságkötés – összeférhetőség és összeférhetetlenség önkormányzati portfólióban

Kérdés: Egy polgármesteri hivatal közszolgálati jogviszonyban álló jegyzője házasságot kötne egy olyan személlyel, aki ugyanannál az önkormányzatnál Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozik. A házasságkötés önmagában eredményez-e összeférhetetlenséget a jegyző vagy a munkavállaló között? A munkavállaló pénzügyi kötelezettségvállalására az önkormányzat nevében nem jogosult, a munkavállaló felett a munkáltatói jogok gyakorlására a polgármester jogosult. Van-e jelentősége ennek a megítélésénél akkor, ha a munkavállaló egyben az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft. ügyvezetője is? Amennyiben a jegyző a munkája során olyan feladatokat látna el, amelyek érinthetik a nonprofit kft.-t vagy annak ügyvezetőjét, ez a házasságkötést követően összeférhetetlenséget eredményez-e? Ha igen, mi a jogszerű megoldás ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...bejelenteni, ha a hozzátartozója vezetőként (jegyzőként) munkavégzésre irányuló jogviszonyt (közszolgálati jogviszonyt) létesített a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató munkáltatónál (helyi önkormányzatnál). Ez a szabály akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Intézményvezetői poszt betöltése – a pályáztatás kérdései

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvoda intézményvezetőjének jogviszonya nyugdíjazás miatt megszűnik. Ilyen esetben a képviselő-testületnek minden esetben kötelessége pályázatot kiírni az intézményvezetői (óvodavezetői) munkakör betöltésére, vagy van lehetőség arra, hogy a pályázat lefolytatásáig ideiglenesen megbízzon egy megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógust az intézmény vezetésével? Ha van ilyen lehetőség, milyen időtartamra adható a megbízás, és mely jogszabály rendelkezik erről?
Részlet a válaszából: […] ...előzetesen pályázat kiírására kerüljön sor.A 401/2023. Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése pedig arra ad lehetőséget, hogy a munkáltató kivételesen, pályázati eljárás lefolytatása nélkül is ideiglenes igazgatói megbízást adhasson a köznevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:    

Főigazgató-helyettes és a tagintézmény-vezető – egy személyben

Kérdés: Lehet e valaki egyidejűleg egy több tagintézményből álló köznevelési intézmény főigazgató-helyettese és a tagintézmény vezetője? Ha igen, akkor az illetmény megállapítása során megállapítható-e mindkét vezetői megbízáshoz a vezetői pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...létszámról” van tehát szó, ami azt jelenti, hogy a rendelet szerinti létszámnál több is alkalmazható, de a többletre a forrást a munkáltatónak, fenntartónak kell kigazdálkodnia. Az 1. melléklet 0–49 gyermeklétszám között nem finanszíroz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  

Intézményvezető-helyettes – diplomát igénylő magasabb vezetői megbízás

Kérdés: Az önkormányzathoz tartozó, de önálló költségvetési szerveink közül a Városgazdálkodási és a Gyermekjóléti Intézménynek az intézményvezető-helyettese lehet-e középfokú végzettségű személy? Mindkét intézményben közalkalmazottak a dolgozók. A Kjt. 23 §-a szerint a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – e vezetői beosztásból eredő feladatait ellássa. Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. E szerint úgy értelmezzük, hogy az intézményvezetőknek felsőfokú végzettségűeknek kell lenni, ami stimmel is, de az intézményvezető-helyettes, aki „csak” vezető, és ehhez kapcsolódó vezetői pótlékot kap, lehet akár egy középfokú végzettségű személy is. Jól értelmezzük?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan írja elő a felsőfokú iskolai végzettséget. A magasabb vezető fogalmát a Kjt. 23. §-ának (2) bekezdése határozza meg: a munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Munkáltatói utasítás a póló lecserélésére

Kérdés: Felmerült egy probléma a cégünknél, miszerint a vezérigazgató kötelezte az egyik munkavállalónkat, hogy cserélje le a pólóját, mert szerinte nem a munkahelyre való. A póló egy egyszerű, normál póló, amelyen szerepel egy felirat a hátán: „Segítenék, de nem akarok.” Nincs dresszkód nálunk, nem kapunk ruhapénzt, nincs semmilyen előírás, ami egyébként tiltaná, hogy bármilyen feliratú pólót felvegyünk. Mennyire jogszerű az utasítás a vezérigazgató részéről, hogy menjen haza, és cserélje le a pólóját, ha nem akarja, hogy drasztikusabb eszközökhöz folyamodjon?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni. A munkára képes állapot nem csupán a megfelelő fizikai és pszichés állapotot, kipihentséget, az ittas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Munkaviszonyban töltött idő számítása a tanulmányi szerződés teljesítése esetén

Kérdés: Kikötheti-e egy társaság a kollektív szerződésében, hogy a tanulmányi szerződés alapján a munkáltatónál a munkaviszony-fenntartási idő számításánál az Mt. 115. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, munkában töltött időnek minősülő időtartamokat nem kell figyelembe venni? Azaz, ha valaki a kikötött fenntartási idő alatt például szülési szabadságra megy, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vesz fizetés nélküli szabadságot, és ez alatt az idő alatt letelne a fenntartási idő, akkor a munkáltató a kollektív szerződés fenti pontja alapján dönthet úgy, hogy ezeket az időtartamokat nem veszi figyelembe a fenntartási idő viszonylatában, és akkortól számítja a fenntartási időt, amikor a munkavállaló újból munkába áll? Fentiek nem ütköznek az Mt. 229. §-ának (1) és 115. §-ának (2) bekezdésével, valamint a 229/A. § (2) bekezdésének b) pontjával?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.
1
4
5
6
486