Köznevelési foglalkoztatotti jutalom (I.) – munkaviszony az alapítványi iskolával

Kérdés: Pedagógus kolléga 1 évig, 2007 és 2008 között alapítványi iskolában dolgozott. Ez az időszak beszámítható a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időbe?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdésének a) pontja alapján kell beszámítani, amely előírja, hogy jogosító időnek tekintendő a Púétv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő. A Púétv. hatálya az 1. § alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom (II.) – a közhasznú munkavégzés

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus 1999. X. 1. és 2000. VIII. 31. között közhasznú foglalkoztatás keretében, munkaviszonyban állt egy polgármesteri hivatalban (nem pedagógus-munkakörben). A kormányhivatal által kiadott igazoláson foglalkoztató: a Magyar Államkincstár; jogviszony megnevezése: munkaviszony. A köznevelési foglalkoztatotti jutalom jogszerző idejébe beszámítható ez az időszak?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához támogatás volt nyújtható (közhasznú munkavégzés támogatása). Támogatott munkáltató lehetett a települési önkormányzat is. A Ktv. ugyanekkor hatályban volt 1. §-ának (1) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Bérkorrekció és távollétidíj-számítás

Kérdés: A munkaszerződés alapján a munkavállaló személyi alapbére bruttó 500.000 Ft/hó, valamint abban egy havi átalány formájában történő bérpótlék-kifizetés is szerepel, bruttó 50.000 Ft összegben. Ez az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékokra vonatkozik, nem tételes elszámolás alapján, hanem fix havi díjazással, amely az alapbérrel együtt kerül kifizetésre. Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióval kapcsolatban ilyen esetben a korrekció kizárólag az alapbérre vonatkozik, vagy a havi átalány formájában fizetett bérpótlékra is kiterjed? Ha a munkáltató a GYED-ről vagy GYES-ről – a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról – visszatérő munkavállalót nem tudja foglalkoztatni, és a munkaviszonya olyan jogcímmel kerül megszüntetésre, amelynek értelmében végkielégítés jár részére, a végkielégítés alapját milyen módon lehet megállapítani abban az esetben, ha az elmúlt hat hónapban nem történt tényleges munkavégzés? Ilyen esetben mire alapozható a távolléti díj helyes megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmi szempontból az Mt. 45. §-ának (1) bekezdése szerinti „alapbérnek” feleltethető meg.Az Mt. 59. §-a értelmében a munkáltató az Mt. 127–132. §-aiban meghatározott távollét (pl. szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Bérkorrekció gyermekgondozási szabadság után – ha felszámolás alatt áll a cég

Kérdés: Felszámolás alatt álló cég esetén GYES-ről visszatérő édesanyánál ugyanúgy el kell-e végezni az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekciót?
Részlet a válaszából: […] ...– fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Mt. 128. § (1) bek.]. A munkáltató e távollét megszűnését követően ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Többlettanítási igény – jogcímek és megoldások

Kérdés: Önkormányzati óvodában foglalkoztatott intézményvezető és tagintézmény-vezető többlettanítási igényt adott le, melyhez a jelenléti ívet is csatolta. Ez viszont nem támasztja alá a többletmunkát. Tekintettel arra, hogy a társult kistelepülésen egy csoport van az óvodában, a csoportban két óvónőt és egy dajkát foglalkoztatnak, akik közül az egyik óvónő a tagintézmény-vezető. A tagintézmény-vezetőnek, mivel órakedvezménye van, ezért folyamatosan többletmunkára jogosult. Van olyan munkaszervezési módszer, amellyel ennél az esetnél meg lehetne oldani, hogy ne legyen folyamatos többletmunkája a tagintézmény-vezetőnek, tekintettel arra, hogy magas az anyagi vonzata, melyre az állami támogatás már nem nyújt fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn felül további tanórai és egyéb foglalkozást, szakszolgálati közvetlen foglalkozást munkáltatói utasítás vagy megállapodás alapján láthat el (többlettanítás).A többlettanítás egyik jogcíme az eseti helyettesítés:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Besorolás és jubileumi jutalom – a közhasznú munkavégzés

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó köztisztviselő 2001. III. 1. és 2001. XII. 31. között önkormányzatnál közhasznú munkavállalóként volt foglalkoztatva. Beszámítható-e ez az időszak a besorolásnál és a jubileumi jutalomnál?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdésének a) pontja szerint a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe kell venni a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt. Ebből következően, a polgármesteri hivatalnál 2001-ben közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Jubileumi jutalom – a Kttv. hatálya alatti munkaviszony

Kérdés: A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe kell venni többek között a Kttv. és a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt. A polgármesteri hivatal két kollégája (egyik 2001–2002 között, a másik 2005–2006 között) polgármesteri hivatalnál munkaügyi központ által támogatottan – mint pályakezdő munkanélküliként nyilvántartott személy – a munkáltatói igazolás szerint a régi Mt. hatálya alá tartozó jogviszonyban állt foglalkoztatásban (adminisztrátor/jogi asszisztens munkakörben). A hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján a jogviszonyok beszámíthatóak-e a köztisztviselők jubileumi jutalmába?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdésének a) pontja szerint a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe kell venni a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt.A kérdés úgy fogalmaz, hogy az érintett kollégák a „régi Mt. hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Munkabért terhelő követelések – a letiltás sorrendje

Kérdés: A Vht. 63. §-a alapján a 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot. Két letiltás esetén a levonás mértéke 50%, vagyis 33% és 17%. Nettó 500 ezer forintos bérnél két letiltás esetén a letiltás 50%, 250 ezer forint és a 200 ezer forint feletti rész 50 ezer forint, összesen 300 ezer forint. A 33% és 17% arányát a 300 ezer forinthoz viszonyítsuk (198 ezer és 102 ezer forint), vagy a 250 ezerhez, de akkor a maradék 50 ezer forint melyik letiltásban fog törleszteni? És mi van akkor, ha van egy sorban álló harmadik is?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz [Vht. 64. § (2)–(3) bek.] – vagyis az azonos rangsorba tartozó követeléseket nem arányosan kell kielégíteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Letiltás a munkabérből – a végrehajtás alól mentes rész

Kérdés: A letiltás módosult szabályai szerint 2025. július 1-jétől a mentes rész 116.029 Ft. Ezt a szabályt mind egy korábban kiadott, mind egy új letiltás esetén alkalmazni kell már? Melyik havi munkabérnél, a június vagy csak a július havitól? A családi adókedvezmény mentes a letiltás alól 2025. július 1-jétől. Ez a mentesség csak az újonnan kiadott letiltásokra vonatkozik? Akiknek „régi” letiltásuk van, abból pedig ugyanúgy kell levonni, mint eddig?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazhat adatot. Érdemes az erre vonatkozó információt a foglalkoztatói igazoláson további adatként feltüntetni, hogy a következő munkáltató számára is megállapítható legyen, miként kell megállapítani a végrehajtás alól mentes tételeket, de ez nem kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Munkáltatói jogutódlás és a kollektív szerződés szerinti SZÉP-kártya-juttatás

Kérdés: Vidéki, kereskedelmi kft. munkáltató az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti folyamatban az átadó szerepét viszi. A cégnél kollektív szerződés van hatályban, az átvevő munkaadónál viszont nincs. Az átszállás időpontja 2025. november 1. Az egyik ügyvezető betegállományban van, és marad is, az átvevő cég ügyvezetője már az átadóban is tevékenykedik ügyvezetőként. Ennek során vitatja a kollektív szerződés egyéb juttatásra (SZÉP-kártyára) vonatkozó előírását, amely szerint az egyéb juttatás a teljes munkaidős dolgozót „a kifizetést megelőző hónap fizetett munkanapjai és a ledolgozható munkanapjai arányában” illeti meg. Értelmezése szerint a szabadság nem minősül fizetett munkanapnak e tekintetben, így a szabadságnapok nem jogosítanak SZÉP-kártya-juttatásra a következő hónapban. Az utóbbi hónapban már az átadó munkáltató is így számfejtett. Az átvevő munkáltató is megtagadhatja az eddig a szabadságnapokra is számfejtett juttatás kifizetését?
Részlet a válaszából: […] ...lehet csak kiindulni. Ennek során figyelemmel kell lenni arra, hogy a kollektív szerződés e rendelkezése norma, azaz annak tartalmát nem a munkáltató egyoldalú értelmezése határozza meg.Ha a kollektív szerződés korábbi, egységesen kialakult értelmezése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
1
4
5
6
459