4406 cikk rendezése:
41. cikk / 4406 Munkanap-áthelyezés munkaszüneti nap miatt
Kérdés: Duális képzőhely foglalkoztat diákot. A foglalkoztatás kezdő dátuma 2025. május 12., tehát a diák május 2-án még nem volt állományban. A május 2-i áthelyezett pihenőnapot május 17-én, szombaton kellett ledolgozni. Ebben az esetben a diáknak május 17-e munkanapnak minősül? Vagy tekintettel arra, hogy mivel még nem volt állományban május 2-án, ezzel a nappal nem kell számolni?
42. cikk / 4406 Munkabér fizetése betéti társaság beltagjának
Kérdés: Betéti társaság öregségi nyugdíjas beltagja munkaviszonyban látja el a társaság vezetését. A kedvezőtlen piaci viszonyok miatt a betéti társaság a fő bevételt biztosító kereskedelmi egység bezárására kényszerül. Az új profillal történő nyitásig, vagy az esetleges végleges megszűnésig a beltagnak kötelezően kell-e munkabért számfejteni?
43. cikk / 4406 Munkanap-áthelyezés munkaszüneti nap miatt – és a keresőképtelenség
Kérdés: A munkavállaló kórházban volt április 27. és május 12. között, erre az időszakra betegszabadság került elszámolásra. Keresőképes lett május 13-án. Ebben az esetben a május 17. szombatra áthelyezett május 2-i munkanap ledolgozott lesz, vagy munkanap?
44. cikk / 4406 Napi pihenőidő beosztása a heti pihenőidő előtt
Kérdés: Általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében a heti két pihenőnap szombat és vasárnap. A munkavállalók zöme pénteken délután 16 óráig dolgozik. Ezt követően hétfő reggel 7.30-kor kezdenek. Felmerül-e ilyen esetben, hogy a pénteki munkavégzést követően nincs meg a napi pihenőidő, különös tekintettel a 12/2020. (VI. 22.) AB határozatra és az Európai Unió Bírósága C-477/21. számú, MÁV-Start-ügyben hozott ítéletére? Amennyiben nem megfelelő a napi pihenőidő és a heti pihenőnapok fent vázolt kiadása, a munkáltató részéről mi lenne a helyes eljárás a korábbi időszaki pihenőkkel kapcsolatban? Kell-e visszamenőlegesen elszámolnia a munkavállalók felé?
45. cikk / 4406 Kisgyermekes édesanya éjszakai munkavégzése – a megállapodás lehetősége
Kérdés: Az Mt. hatálya alatt dolgozó anyukák esetében a három év alatti gyermeket nevelőknél mi történik, ha az édesanya munkahelye legfőképp éjszaka üzemel? Ilyenkor hogyan tud dolgozni éjszaka, ha elvileg még a hozzájárulása esetén sem osztható be?
46. cikk / 4406 Munkaidő-elszámolás hosszabb teljes munkaidő esetén
Kérdés: Portás-telepőr készenléti jellegű munkakörben, háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink vezénylésében kérnénk segítséget. Négy főből tartós táppénz miatt kiesett egy fő, hárman maradtak egy időre. Szerződés szerinti munkaidejük napi 11 óra, 24 órás szolgálatokat látnak el.
1. A júliustól induló keretben ahhoz, hogy az időarányos szabadságukat ki tudjuk adni, a vezénylésben párosával jelölünk nekik 12 órás beosztást, de szabadságra kiadva. Így egyiküknek a 24 órás szolgálat előtti napon lesz 12 órás szabadsága (07:00–19:00 óra között értendően), a másik dolgozónak pedig a 24 órás szolgálat utáni napon (19:00–07:00 óra között értendően). Mivel a legalább 11 órás pihenőidő megvan a munkaidő kezdete/vége és a szabadságra jelölt munkanapok között, úgy gondoljuk, szabályos ez a beosztás.
2. A beosztás szerinti – a munkaidőkeret átlagában – heti 72 órás munkaidő-maximumba bele kell-e számítani a szabadság, betegszabadság és egyéb távollétek tartamát is, tehát nem csak a tényleges munkavégzés óráit?
3. Az egyik dolgozó hozzátartozója halála miatt 24 órás szolgálatra vezényelt munkanapjára felmentést kapott, de a bérprogram nem engedte 24 órával elszámolni ezt a távollétet, csak a szerződés szerinti 11 órával. Helyes ez így?
1. A júliustól induló keretben ahhoz, hogy az időarányos szabadságukat ki tudjuk adni, a vezénylésben párosával jelölünk nekik 12 órás beosztást, de szabadságra kiadva. Így egyiküknek a 24 órás szolgálat előtti napon lesz 12 órás szabadsága (07:00–19:00 óra között értendően), a másik dolgozónak pedig a 24 órás szolgálat utáni napon (19:00–07:00 óra között értendően). Mivel a legalább 11 órás pihenőidő megvan a munkaidő kezdete/vége és a szabadságra jelölt munkanapok között, úgy gondoljuk, szabályos ez a beosztás.
2. A beosztás szerinti – a munkaidőkeret átlagában – heti 72 órás munkaidő-maximumba bele kell-e számítani a szabadság, betegszabadság és egyéb távollétek tartamát is, tehát nem csak a tényleges munkavégzés óráit?
3. Az egyik dolgozó hozzátartozója halála miatt 24 órás szolgálatra vezényelt munkanapjára felmentést kapott, de a bérprogram nem engedte 24 órával elszámolni ezt a távollétet, csak a szerződés szerinti 11 órával. Helyes ez így?
47. cikk / 4406 Kisgyermekes édesanya hétvégi munkavégzése
Kérdés: Három év alatti gyermeket nevelő anyukát beoszthatja-e a munkáltató hétvégén dolgozni? A munkavállaló nem járul hozzá az egyenlőtlen munkaidő-beosztáshoz. Alkalmazandó-e az Mt. 97. §-ának (2) bekezdése, miszerint az általános munkarendben a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be?
48. cikk / 4406 Munkavédelmi cipő – viselet és költségviselés
Kérdés: Egyik irodai alkalmazottunk munkavédelmi cipő árának a kifizetését kéri a munkáltatótól. Megtagadhatjuk? Semmi veszélynek nincs kitéve a telephelyen, informatikai munkakörben dolgozik. Egyik informatikusnak sincs munkavédelmi cipője, és nem is érzik veszélyben magukat.
49. cikk / 4406 Munkavállalói bejelentési kötelezettség szülési szabadság esetén
Kérdés: Az Ebtv. 2025. július 1-jén hatályba lépett változása okán ennek munkajogi vetületével kapcsolatosan kérném szakmai véleményüket. A 41. § akként változik, hogy nem jár csecsemőgondozási díj (CSED) a biztosítottnak, ha a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. A 40. § (3) bekezdése alapján a CSED továbbra is a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Az Mt. – a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságtól eltérően – jelenleg nem rendelkezik arról, hogyan és milyen határidővel köteles bejelenteni a munkavállaló a szülési szabadsága megszüntetését, vagy adott esetben azt, ha a 168 napos időtartam alatt a szabadságot újra igénybe kívánja venni. Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha (a fizetés nélküli szabadsághoz hasonlóan) a szülési szabadság kapcsán is elvárja a munkavállalójától az igénybevételre a 15, a megszüntetésre pedig a 30 napos bejelentési kötelezettséget, hogy fel tudjon készülni a munkavállaló helyettesítésére/pótlására, illetve az eredeti munkakörébe történő visszafogadására? Vagy elegendő lehet-e, ha a felek a szülési szabadságot megelőzően közösen, írásban megegyeznek a fentiektől akár eltérő határidőkben?
50. cikk / 4406 Alapítványi iskola tanítója – a jogviszony típusa
Kérdés: Lehetséges, hogy egy alapítványi iskolában tanítóként dolgozó munkavállaló nem köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban volt korábban foglalkoztatva, hanem az Mt. hatálya alatt?
