4645 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Köztisztviselő férfi kolléga betölti rövidesen a 65. életévét, és nyugdíjba szeretne menni. Az öregségi nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idővel bőven rendelkezik. Nem szeretne tovább dolgozni, és a munkáltató sem kívánja tovább foglalkoztatni. A közszolgálati jogviszony helyes megszűnési, illetve megszüntetési lehetőségeire lennénk kíváncsiak. Nem szeretnénk azt, hogy a 65. születésnapjának betöltése hónapjában a hó végén szűnjék meg a jogviszonya a törvény erejénél fogva, és azt sem, hogy közös megegyezéssel kerüljön megszüntetésre, mivel szeretnénk neki biztosítani a két hónap felmentési időt, illetve lemondási időt, tekintettel arra, hogy negyven éve a hivatalunkban dolgozik. Megítélésünk szerint lehetőség lenne arra, hogy a közszolgálati jogviszonyát lemondással szüntesse meg. Ekkor a születésnapjához viszonyítva mikor kezdődik a lemondási idő? A születésnapja előtt két hónappal? Megszüntethető-e öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező 65 éves férfi köztisztviselő jogviszonya felmentéssel? Ha igen, a születésnapjához képest mikor kezdődhet a felmentési idő? A felmentéssel történő megszüntetést csak a nők kérelmezhetik a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíja esetében? A 65. életévét betöltő, öregségi nyugdíjra jogosulttá váló férfi nem kérelmezheti a felmentését, amikor nyugdíjba szeretne vonulni?

Kérdés: Éttermünkben közétkeztetés zajlik, nemcsak az óvoda és iskola, hanem az idősotthon lakói részére is főznek. Ez hétvégi munkavégzéssel is jár, ami napi 4 óra. A munkavállalók heti 40 órát dolgozhatnak, de így meghaladják ezt az időtartamot. Mindezek mellett szeretnének rendezvényeket is tartani. A heti 40 órában dolgozó szakácsunk és konyhai kisegítőink esetében elrendelhető-e háromhavi munkaidőkeret? A rendezvényeken való részvételt így tudjuk lebonyolítani.

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. A Kttv. 68. §-ának (1) és (4) bekezdései alapján a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell. Megteheti a munkáltató, hogy a felmentési idő egészére mentesíti a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól? Erre a két hónapra jár neki szabadság? Vagy csak arra az időszakra jár, amikor tényleges munkavégzés zajlik?

Kérdés: A munkavállaló 2024. január 1. napját megelőzően közalkalmazotti jogviszonyban állt. A Púétv. hatálybalépését követően – nem pedagógus-munkakörben – jogviszonya kertész, karbantartó munkakör ellátása mellett az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonnyá alakult át. A munkavállaló 2026. április 6. napján tölti be a 65. életévét, ezáltal az öregségi nyugdíjkorhatárt eléri. 2025. május 16. napja óta keresőképtelen állományban van. 2026. január végén postai úton nyilatkozatot küldött, amelyben arról tájékoztatott, hogy hatvanötödik életévének betöltésével nyugállományba kíván vonulni. A munkavállaló nyilatkozata jogilag munkavállalói felmondásnak minősül-e, vagy szükséges külön, kifejezett munkavállalói felmondó nyilatkozat? Amennyiben igen, a felmondási idő mértékére és kezdő időpontjára mely rendelkezések irányadók? A keresőképtelen állapot befolyásolja-e a munkavállalói felmondás közlésének joghatását, illetve a felmondási idő számítását? Amennyiben a munkáltató kezdeményezné a jogviszony megszüntetését a nyugdíjkorhatár elérésére tekintettel, milyen eljárási és időzítési szabályok alkalmazandók a jelenlegi keresőképtelenség mellett? A korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő milyen módon releváns a jogviszony megszüntetése során (különösen felmondási idő, végkielégítés szempontjából)? Az írásban benyújtott, nyugdíjba vonulási szándékot tartalmazó nyilatkozat a munkáltató részéről történő elfogadás hiányában a hatvanötödik életév betöltését megelőzően egyoldalúan visszavonható-e a munkavállaló által? Amennyiben igen, milyen feltételekkel, illetve van-e jelentősége annak, hogy a nyilatkozat munkajogi értelemben felmondásnak minősül-e? Az öregségi nyugdíjba vonulás esetén mely jogszabályi rendelkezések irányadók a jogviszony megszüntetése során, különös tekintettel a felmondási (illetve – amennyiben releváns – felmentési) idő mértékére és számításának kezdő időpontjára?

Kérdés: A munkáltatónál több munkavállaló esetében a korábbi évekről felhalmozódott, ki nem adott szabadság áll rendelkezésre. A munkáltató célja ezen szabadságok mielőbbi kiadása, a jogszabályi megfelelés a munkaidő nyilvántartás rendezése érdekében is. A munkáltató lehetőséget biztosít a munkavállalók számára, hogy a korábbi években felhalmozódott szabadságukat egy meghatározott határidőig maguk tervezzék meg a munkaidő-nyilvántartó rendszerben, ugyanakkor, amennyiben ez a megadott határidőig nem történik meg, úgy a munkáltató jogosult a szabadság kiadását egyoldalúan elrendelni, havi ütemezéssel úgy, hogy az az üzletmenetet ne akadályozza. Jogszerűen jár e el a munkáltató, ha a korábbi évekről felhalmozódott szabadság kiadását – a munkavállaló előzetes tervezési lehetőségének biztosítása mellett – végső soron egyoldalúan rendeli el? Jogsértés-e, ha a munkáltató havi bontásban, előre meghatározott napmennyiséget jelöl ki a korábbi évek szabadságának kiadására? Elvárható e a munkavállalótól, hogy eleget tegyen a munkáltató azon kérésének, hogy a felhalmozott szabadság igénybevételét egy adott határidőig megtervezi?

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő egészségi állapota megromlott, több műtéten esett át az elmúlt években. Részére 2023 augusztusától rokkantsági ellátás került megállapításra, egészségi állapotának mértéke akkor 54%-os volt. A köztisztviselő két alkalommal került keresőképtelen állományba műtéti beavatkozások miatt, először 2024. augusztus 16. és 2024. december 15. között, majd 2025. április 1-jétől, amely tart jelenleg is. A köztisztviselő táppénzre való jogosultsága 2026. január 5-től lejárt, a háziorvos eddig adott ki orvosi igazolást. A köztisztviselő kérelmet nyújtott be méltányossági táppénzt megállapítására, de kérését elutasították. Az elnyúló gyógyulási folyamat miatt heti 40 órában előreláthatólag visszatérni nem tud azonnal. A köztisztviselő véleménye szerint 2026 áprilisától naponta maximum három-négy órát tudna az irodában tölteni, ami a munkáltatónak nem megfelelő opció. Ilyen esetben kell-e bármilyen lépést tennie a munkáltatónak, vagy csak tudomásul veszi a helyzetet? Ha kell lépéseket tennie, milyen lehetőségei vannak? Mi az eljárásrend munkáltatói oldalról ilyen esetben? A táppénzre való jogosultság lejárta után a köztisztviselő keresőképtelenségét hogyan tudja, illetve hogyan kell igazolnia? Ilyen esetben egészségügyi alkalmatlanság miatt megszüntethető a jogviszonya? Ha igen, hogyan?

Kérdés: Ha háromhavi munkaidőkeretet alkalmaz egy munkáltató, hétfőtől péntekig tartó munkarenddel, az esetleges, első hónapban teljesített rendkívüli munkavégzés (pl. hétköznapi túlóra vagy szombati munkavégzés) után járó bérpótlék kifizetése kapcsán dönthet úgy a munkáltató, hogy azt munkaidőkereten kívül végzett munkának tekinti? Ezért nem a munkaidőkeret végén veszi figyelembe a rendkívüli munkavégzést, hanem az adott hónap végén kifizeti a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot a munkavállaló számára?

Kérdés: A 434/2025. Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az állami, önkormányzati és egyházi fenntartású, továbbá a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekben és szervezetekben a szakmai és nem szakmai munkakörben foglalkoztatottak, a kulturális közfeladatot nem fő tevékenységként ellátó intézmények és szervezetek esetében kizárólag a kulturális közfeladatok ellátására irányuló szakmai munkakörben foglalkoztatottak 2026. január 1-jétől beépülő jelleggel béremelésben részesülnek. A törzskönyvi kivonat alapján az intézmény – művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltató, ami vegyes önkormányzati fenntartású intézmény, ezért a foglalkoztatottak maradtak közalkalmazottak, és rájuk a Kjt. vonatkozik – államháztartási szakágazata „932900 – máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység”. Ennél az intézménynél a konyhai dolgozók is jogosultak illetményemelésre?

Kérdés: Kérdésem a kulturális ágazatot érintő 15%-os béremeléssel kapcsolatos. Egyik munkavállalónk vezetői pótlékra való jogosultsága 2025. december 31. nappal megszűnt, 2026. január 1-jétől nem kapja. A 15%-os emelést a novemberi bérre (alapilletmény, pótlékok) kellett számolni, igényelni. Mivel novemberben még kapta a vezetői pótlékot, úgy gondolja, hogy az azzal együtt számolt emelést kapja január 1-jétől. Ebben az esetben beépülne a vezetői pótléka a bérbe? Vagy a kettőt külön kell választani, mivel csak december 31-ig járt neki a pótlék?

Kérdés: Közmunkások esetén köteles-e veszélyeztetett terhesség miatt a munkáltató könnyített munkakört biztosítani? Ha igen, és ezt nem tudja megtenni, köteles-e a munkáltató az Mt. 147. §-a alapján az állásidőre járó bért megfizetni?