Teljesítménybér összegének megállapítása

Kérdés: A munkáltató varrodát üzemeltet, a varrónőket kizárólag teljesítménybérrel díjazza. A minimálbér felét elérő garantált bér szabályát betartva akkor is kiegészíti a munkavállalók munkabérét a minimálbér felére, ha a teljesítményük alapján ezt nem érik el. A törvény úgy határozza meg a teljesítménybér és az időbér elhatárolását, hogy míg az időbérrel díjazott munkavállaló mindig megkapja a szerződött bérét, függetlenül a teljesítményétől, addig a teljesítménybéres dolgozónál úgy kell megállapítani a teljesítménybér-tényezőt, hogy a teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a bére legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje. Ha a munkavállaló nem teljesíti a normát 100%-osan, akkor a munkáltatónak kötelessége-e kiegészíteni a bérét a minimálbér 100%-ára, vagy ténylegesen a munkavállalónak annyit kell kapnia, amennyit arányosan teljesített, figyelembe véve természetesen a minimum 50%-os szabályt? A BH 1999.474. számú bírósági döntés ez utóbbit támasztja alá. A munkáltató megsérti-e az Mt. 136. §-ának (1) bekezdését, ha nem adja meg a minimálbért ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...annak teljesítése nem csak rajta múlik, és ezért a teljesítmény alapján járó munkabért ilyen összegű garantált bérrel egészíti ki a munkáltató. A munkáltatónak azonban nincs olyan kötelezettsége, hogy a munkavállaló a garantált bérrel minden esetben elérje a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Műszakcsere és műszakpótlék

Kérdés: Előfordul, hogy a munkavállalók elcserélnek egymással bizonyos munkanapokat. Ilyenkor, bár az eredeti munkaidő-beosztásuk szerint nem lennének meg a 30%-os műszakpótlék fizetésének feltételei, de a csere révén megvalósul az egyharmados szabály, és ezért követelnék a műszakpótlékot. Jogos-e az igényük, azaz a cserékkel megvalósult tényleges munkavégzésük vagy a beosztás szerinti az irányadó?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. a műszak elcserélésének munkavállalói lehetőségét nem szabályozza, de a munkaidő-beosztás elkészítését a munkáltató felelősségévé teszi, kivéve ha kötetlen munkarendről van szó [Mt. 96. § (1)–(2) bekezdés]. Ha a munkáltató írásban előzetesen nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.
Kapcsolódó címkék:    

Munkarend és pótlékra való jogosultság

Kérdés: Cégünk kórházak és egyéb gyógyintézetek takarításával foglalkozik. A fekvőbetegrészlegeken takarító munkavállalók beosztásuk szerint hétvégén is dolgoznak, legtöbbször csak vasárnap vagy csak szombaton, de előfordul, hogy mindkét napon. Természetesen a törvényben előírt havi pihenőnapokat kiadjuk, amelyek havonta kettő vasárnap. Ez a munkarend folyamatos, folytonos vagy megszakítás nélküli munkarendnek minősül? Jár-e pótlék a hétvégi munkavégzés idejére, vagy ez 2013. augusztus 1-jétől megszűnt?
Részlet a válaszából: […] ...törvény a folyamatos vagy folytonos munkarend kifejezéseket nem ismeri. Az Mt. szerint a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Órabéres munkavállaló díjazása munkaszüneti napra tekintettel

Kérdés: Havi munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres munkavállaló 2013. augusztus hónapban napi 12 órás beosztással 180 órát dolgozott. Munkaszüneti napon, 20-án szabadnapja vagy pihenőnapja van. Milyen díjazás illeti meg erre a hónapra? Mennyi a munkaidőkereten felüli rendkívüli munka, illetve jár-e neki díjazás a munkaszüneti nap miatt? Általános munkarendben foglalkoztatott órabéres munkavállalónak jár-e díjazás erre az augusztus 20-i munkaszüneti napra, munkavégzés nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Társas vállalkozó bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Cégünk ügyvezetője a feladatát megbízási jogviszonyban látja el. Évente egyszer részesül díjazásban, és nem tagja a cégnek, ugyanakkor máshol rendelkezik napi nyolcórás munkaviszonnyal. Ilyen esetben a bejelentést a megbízás kezdetekor vagy a kifizetéskor kell megtenni? Ha csak a kifizetéskor, akkor milyen időszakra vonatkozik a biztosítási jogviszonya, amennyiben a díjazást január 1. és december 31. közötti időszakra kapta? Más szabály vonatkozik-e rá abban az esetben, ha az ügyvezető tagja is a cégnek, de szintén van máshol napi nyolcórás munkaviszonya vagy tagi jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...adójogszabályok értelmében a munkáltató és a kifizető adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Keresőképtelenség elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, egyhavi munkaidőkeretben dolgozó, havidíjas munkavállaló esetén munkavégzés hiányában valóban nem kell bérrel ellátni a hétköznapra (hétfő-péntek) eső munkaszüneti napot, illetve (szabadság) betegszabadság sem számolható el erre a napra? Ha a havidíjas munkavállaló 2013. augusztus 16-tól augusztus 25-ig keresőképtelen, akkor számára betegszabadság címen távolléti díjának 70%-a jár (a munkanap-áthelyezést is figyelembe véve 19-e és 24-e) 5 napra? Pl. 135 000 Ft-os havibér esetén 16 ledolgozott napra (135 000/21x16) 102 857 forint bért és 5 napra (135 000/21x0,7x5) 22 500 Ft forint betegszabadságra jutó távolléti díjat fog kapni? Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, 2 vagy 6 havi munkaidőkeretben dolgozó idő- és teljesítménybéres dolgozónál, ha a munkaszüneti nap hétköznapra (hétfő-péntek) esik, részére minden esetben jár a távolléti díj akkor, ha a munkaszüneti napon nem dolgozik? Idő- és teljesítménybéres dolgozó 2013. augusztus 20-i keresőképtelensége idejére távolléti díjának 70%-a jár, mely összeget távolléti díjként kell figyelembe venni, és ez a nap nem csökkenti a betegszabadság napjainak számát? Betegszabadságot vagy szabadságot munkaszüneti napra még egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem lehet kiadni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló egyenlőtlen munka­idő-beosztásban végez munkát, akkor – a munkáltató tárgyévre szóló döntése alapján – részére a szabadságot és a betegszabadságot vagy munkanapban, vagy munkaórában kell kiadni és nyilvántartani [Mt. 124. § (1)–(4) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Munkaszüneti nap elszámolása

Kérdés: Az Mt. 87. §-ának alkalmazásában helyes-e, ha a 24/48 órás beosztásban dolgozónak a munkaszüneti napokon történő munkavégzésére a munkaszüneti napon 0-24 óra között teljesített óráira számfejtünk 100%-os pótlékot? Ez mindenképp kevesebb, mint 24 óra, ami az e napon kezdődő, vagy e napra áthúzódó munkaórákat jelent. A munkavállaló munkaideje napi 12 óra, készenléti jellegű munkakörben, megszakítás nélküli munkarendben.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ezek a szabályok megfelelően irányadók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.
Kapcsolódó címkék:      

Szabadságkiadás egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Munkavállalónk részmunkaidőben, heti 32 órában dolgozik egyenlőtlen munkaidő-beosztásban. Munkaidő-beosztása szerint hétfőtől csütörtökig napi 8 órát dolgozik, pénteken nem végez munkát. Életkora alapján 10 nap pótszabadságra jogosult a 20 nap alapszabadságon felül. Milyen módon kell számára kiadnunk a szabadságot? Jól értelmezzük, hogy ha hétfőtől csütörtökig szabadságot vesz ki, akkor péntekre is egy nap szabadságot kell kiírnunk, akkor is, ha azon a napon egyébként munkát nem végez (azaz minden 4. nap szabadság után egy 5. nap szabadságot is ki kell adni)? Hasonló módon kell eljárni a betegszabadság kiadása során is?
Részlet a válaszából: […] ...augusztus 1-je óta egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Az első lehetőség, hogy a szabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik. Ebben az esetben úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Tizenkét órás műszakban dolgozó szabadsága

Kérdés: A 12 órás műszakrendben dolgozó teljes munkaidős szociális gondozó szabadságát hogyan kell kiadni, elszámolni és nyilvántartani az Mt. augusztus 1-jétől hatályos 124. §-a szerint? Véleményem szerint ez nem minősül általános munkarendnek, sem egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak (bár az egyenlőtlen munkaidő-beosztás definíciója szerintem hiányzik).
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 97. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a munka­időt a munkáltató heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be, ez általános munkarendnek minősül. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Bérpótlékrész figyelembevétele a távolléti díjban

Kérdés: 2013. augusztus 1-jét megelőző időszakban a szabadságokat a bérpótlékok figyelembevétele nélkül számoltuk el, ugyanis a szabadságot is munkaidő-beosztásként értelmeztük, a rendelkezésre állás is megkövetelhető ilyenkor a dolgozótól. A kérdésem az lenne, hogy 2013. augusztus 1-jét követően a szabadságok elszámolásánál kötelezően figyelembe kell-e venni a bérpótlékokat?
Részlet a válaszából: […] ...megfogalmazás ellentétes az Mt.-vel, a szabadság ugyanis – többek között – attól is szabadság, hogy nem kell alkalmazottként a munkáltató rendelkezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.
1
321
322
323
465