Nyugdíjaskorú munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk sokáig háztartásbeli volt, ezért – bár a 65. évét betöltötte – még sincs annyi szolgálati ideje, hogy nyugdíjba vonulhatna. Hogyan mondhatunk fel neki, kell-e ezt indokolni, és tekintettel kell-e lennünk a védett korhoz kapcsolódó állásfelajánlás és emelt végkielégítés szabályaira?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 66. §-ának (4)–(5) bekezdései írják elő, hogy a munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül csak korlátozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Védett korú munkavállalóra vonatkozó felmondási szabályok

Kérdés: Cégünk profiljának átalakulása miatt az egyik munkakör kiüresedik, ezért szeretnénk teljesen megszüntetni. Viszont a munkakörben dolgozó munkavállalónk védett korú. Ilyen körülmények között felmondhatunk, vagy találnunk kell neki valami más munkakört?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg. A védett korú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.
Kapcsolódó címkék:      

Munkáltatói névváltozás

Kérdés: Cégünk idén felveszi az anyavállalat nevét, ám minden más adatunk (pl. cégforma, adószám, székhely, cégjegyzékszám) változatlan marad. Ez a munkáltató személyében bekövetkező változásnak minősül? Az üzemi tanáccsal nem konzultáltunk. A munkaszerződéseken, fennálló egyéb megállapodásokon (pl. tanulmányi szerződések) hogyan kell ezt a módosítást átvezetni? Szükséges-e új munkaszerződéseket készítenünk? Ha igen, akkor mit tüntessünk fel a munkaviszony kezdetének? Van-e bármi más teendő munkajogi szempontból munkavállalóink esetében?
Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint a munkáltató személyében bekövetkező változásnak tekintendő, ha egy gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügylet alapján kerül átadásra, átvételre két munkáltató között [Mt. 36. § (1) bek.]. A leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Büntetőeljárás a közalkalmazottal szemben

Kérdés: Közalkalmazottunkkal szemben büntetőeljárás van folyamatban. Az intézmény vezetője szeretne minél előbb "megszabadulni tőle". Mit kell ennek érdekében tennie?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen munkavégzésén túl is érvényesül.A közalkalmazott "magánemberként" tanúsított magatartása is eredményezheti a munkáltatói bizalom elvesztését, és akár a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli felmentéssel történő megszüntetésének indoka lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Munkaidő-kiesés ónos eső miatt

Kérdés: Munkavállalóink egy részét munkásbusszal szállíttatjuk reggelente, amelyet a munkáltató fizet. A leesett ónos eső miatt a reggeli műszakban végül nem indítottuk el a buszt, a munkavállalóknak szóltunk, hogy menjenek haza. Más munkavállalók tömegközlekedéssel járnak, de ők sem tudtak bejönni, mivel azokat a buszokat sem indították el. Hogyan kell elszámolni az esetükben a kimaradt műszak idejét?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a munkavállaló igazoltan van távol, de erre a távollétre díjazás nem jár.Részben eltérő a helyzet akkor, ha a munkába járást a munkáltató biztosítja, amint a kérdés szerinti esetben is, munkásbusz útján. Ha ugyanis a munkáltató foglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Órarend méltányos megállapítása

Kérdés: Egy nyolcosztályos gimnáziumban tanítok. 25 km távolságból járok be dolgozni, tömegközlekedési eszközzel. Kiskorú gyermeket nevelünk a feleségemmel. Az órarend elkészítésénél minderre figyelemmel kell-e lennie az igazgatónak? Esetemben ugyanis, ha napi 8 órát töltök a munkahelyemen, az azt jelenti, hogy lukasórám van, és még másfél órát kell várnom a buszra. Hetente tehát több mint 40 órát töltök a munkahelyemen, ha a szülői értekezleteket, fogadóórákat nem számolom.
Részlet a válaszából: […] ...irányadó 6. §-ának (3) bekezdésében viszont szerepel egy általános magatartási követelményként megfogalmazott szabály, miszerint "a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Szabadság kiadásának munkáltatói korlátozása

Kérdés: A nyár folyamán üzemünkben teljes átállás lesz egy új termelési technológiára. A betanulás és az éles tesztüzemek miatt szeretnénk elrendelni, hogy ebben a kb. három hétben senki ne menjen szabadságra. Megtehetjük ezt, tekintettel arra, hogy az Mt. szerint a munkavállalónak hét napot akkor kell kiadni, amikor azt kéri?
Részlet a válaszából: […] ...törvény valóban úgy rendelkezik, hogy a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Lemondás a szabadságról

Kérdés: Az ügyvezetőnek van ki nem vett szabadsága 2015-ről. Tehet-e olyan nyilatkozatot, miszerint saját akaratából nem vette ki a szóban forgó napokat, és nem is kívánja azt a következő évre átvinni, sem megváltani? Ha a munkaviszonya 2016-ban megszüntetésre kerül közös megegyezéssel, abban kiköthetjük, hogy a ki nem vett szabadságai elvesznek, és nem fizeti ki azokat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...ezért arról egyoldalú nyilatkozatban lemondani nem lehet [Mt. 163. § (1) bek., 9. § (3) bek.]. Az ügyvezető azonban, mint a munkáltató első számú vezetője, a törvény erejénél fogva vezető állású munkavállalónak minősül [Mt. 208. § (1) bek.], ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Szabadságkiadás – az egybefüggő 14 nap

Kérdés: Kell-e külön tájékoztatnunk a munkavállalókat arról, hogy a szabadság kiadása során legalább 14 nap egybefüggő távollétre jogosultak? Elfogadható-e, ha egyes munkavállalóink nem részesültek ugyanennyi megszakítatlan távollétben 2015-ben, de a szabadságigénylő rendszerünkből látható, hogy a szabadság kis részletekben való kiadását mindig a munkavállalóink kezdeményezték? Mi a helyzet azzal a kollégánkkal, akit 2015. szeptember 1-jén vettünk fel, és az éves időarányos szabadsága összesen 9 nap? Neki is biztosítandó a 14 nap távollét? Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságigénylése sokkal inkább annak a munkajogi rendelkezésnek – és nem megállapodásnak – felel meg, miszerint a szabadságot a munkáltató a munkavállaló előzetes meghallgatása után adja ki [Mt. 122. § (1) bek.]. Vita esetén vagy hatósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

Próbaidőre járó munkabérre való jogosultság

Kérdés: A múlt hónapban kezdtem egy cégnél dolgozni. A munkabérem a szerződésben úgy lett meghatározva, hogy 650 000 Ft-ot kapok, ha a hónapban hat projektet elkészítek. Én még a próba­idő alatt, a harmadik héten felmondtam. A munkáltatóm nem akar elengedni, mert még nem végeztem a projektekkel, és épp emiatt semmit nem akar nekem fizetni. Megteheti ezt a szerződés alapján?
Részlet a válaszából: […] ...jognyilatkozat, a közléssel hatályosul [Mt. 15. § (4) bek.], és nincs szükség hozzá a másik fél elfogadó nyilatkozatára. A munkáltató ez esetben nem kényszerítheti Önt a munkaviszony "folytatására", további munkavégzésre vagy bármely, munkaviszonyból folyó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.
1
255
256
257
465