4645 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Kérdés: A dolgozók irányításával megbízott felső vezetők jövedelmét szeretnénk megbontani két részre. Az egyik rész a fix munkabérük (nem órabér és nem is teljesítménybér), a másik pedig olyan rész (a munkabér kb. 10%-a), amit a rájuk bízott feladatok elkészültségének függvényében kapnának meg. A lényeg, hogy olyan része legyen a jövedelmüknek, amit bármikor megvonhatunk, és újra adhatunk úgy, hogy megfeleljünk az Mt.-nek is. Ezt a 10%-ot milyen jogcímen adhatjuk a dolgozóinknak, és ezt miként szerepeltessük a munkaszerződésükben?

Kérdés: A Kjt. 74. §-a alapján adható-e szóbeli vagy írásbeli (tehát nem komplex) közép-, illetve felsőfokú állami nyelvvizsga megléte esetén idegennyelv-tudási pótlék a közalkalmazottnak? Amennyiben igen, akkor ebben az esetben arányosítható-e (felezhető-e) a pótlék mértéke? Dönthet-e úgy a munkáltató – kollektív szerződéses rendelkezés hiányában –, hogy adott munkakör esetén a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgát önmagában nem fogadja el, és csak komplex közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga megléte esetén fizet nyelvpótlékot? Ha igen, kell-e erről külön szabályzat?

Kérdés: Társaságunknál egyszemélyi ügyvezetés működik, az ügyvezetőt a menedzsment támogatja. A menedzsmenttagok saját területükön szervezik a cég működését, e körben javaslatot tesznek a munkatársak személyére, szerződéseket készítenek elő, tárgyalásokat folytatnak, és az ügyvezető távolléte esetén együttes aláírási joggal szerződést is köthetnek, de csak halaszthatatlan esetekben. Egyébként cégjegyzési joguk nincs, a cégnyilvántartásba nincsenek bejegyezve. Munkaszerződésük szerint nem minősülnek vezetőnek, de lehetnek a törvény erejénél fogva azok?

Kérdés: Óvónő és dajka munkakörre vonatkozó a kérdésünk. Nyugdíjas foglalkoztatható-e közalkalmazottként? Ha igen, akkor hogyan, milyen módon oldható meg a 40 év jogosultsági idővel nyugdíjba vonuló, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy foglalkoztatása esetében? Nyugdíjas foglalkoztatására az óvodákban jelentkező óvónő- és dajkahiány miatt lenne szükség. Négy-öt hónapot ugyanis csak nyugdíjas foglalkoztatásával tudná megoldani az óvoda. Határozott idejű kinevezéssel lehetséges esetleg?

Kérdés: A tagintézmény-vezető a jogszabályok alapján intézményvezetőnek minősül-e? Az Nkt. 67. §-ának (1) bekezdése felsorolja az intézményvezetői megbízás feltételeit. A 326/2013. Korm. rendelet 21. §-ának a) pontja értelmében köznevelési intézményben – az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül – magasabb vezetői megbízásnak minősül a tagintézmény-vezetői megbízás. Ugyanezen jogszabály 24. §-a akként rendelkezik, hogy ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására – nyilvános pályázat kiírása nélkül – vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. E vezetői megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. A vezetői megbízáshoz be kell szerezni a helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a köznevelési intézmény a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény. A fentiekben ismertetett szabályozás alapján a tagintézmény-vezetőre mint magasabb vezetőre alkalmazni kell-e az Nkt. 67. §-ának (1) bekezdésében felsorolt feltételeket? Milyen feltételeknek kell teljesülnie tagintézmény-vezető megbízása esetén? Amennyiben az intézményvezetőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a tagintézmény-vezetőre, akkor a 326/2013. Korm. rendelet 24 §-ában szabályozott esetkörben mi indokolja, hogy az önkormányzat képviselő-testülete adja a vezetői megbízást, hisz a tagintézmény-vezetőt főszabály szerint az intézményvezető bízza meg. Ezt az esetkört kivételként kell kezelni?

Kérdés: Cégünk több állandó megrendelőnek dolgozik, a munka jellegéből adódóan az alkalmazottak heti 30 órás részmunkaidőben dolgoznak. Most azonban nyertünk egy pályázaton, és három hónapig egy új projektben is részt veszünk, amit a jelenlegi munkavállalókkal szeretnénk megoldani. Viszont nem biztos, hogy ez belefér a munkaidejükbe. Megtehetjük, hogy erre az időszakra munkáltatóként felemeljük a munkaidejüket, természetesen kompenzálva ezt a bérezésben? Ha nem, akkor kiírhatjuk prémiumfeladatként nekik?

Kérdés: Cégünknél helyesen járunk-e el, ha az alábbiak szerint történik a dolgozók beosztása, illetve a bérek, pótlékok kifizetése? A munkavállalók minden hónapban a következők szerint vannak beosztva: 6 nap délelőttös műszak, aztán két nap pihenőnap, majd 6 nap éjszakás műszak, két nap pihenőnap, 6 nap délutános műszak, két nap pihenő, majd kezdődik elölről a délelőttös műszakkal. Minden hónapban biztosítunk minden műszak számára egy szabad vasárnapot, tehát itt beiktatunk egy extra pihenőnapot annak a műszaknak, akinek a fenti műszakbeosztás miatt az adott hónapra egyébként nem esne vasárnapra pihenő. Egy hónapos keretidőt alkalmazunk. Minden hónap végén 100%-os bérpótlékkal kifizetjük azokat a napokat, melyek az adott hónap munkanapjain felül képződtek, a keretidőn felül vannak. Tehát ha egy hónap 21 munkanapból áll, de a munkavállaló a 6+2-es munkarendje miatt 23 napot dolgozott, akkor 16 óra lesz részére elszámolva 100%-os bérpótlékkal. Ezenfelül természetesen fizetjük a műszakpótlékot (30%) este 6 és reggel 6 között, valamint 50% vasárnapi pótlékot.

Kérdés: Cégünknél 4 hónapos munkaidőkeretben dolgoznak az alkalmazottak. A munkaidőkeretben foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartását havonta hogyan kell leadni a külsős könyvelő részére, ha a havi munkabér nem változik, de a munkaidő kevesebb – illetve több – lesz a 4 hónapos munkaidőkeretnek megfelelően? Például ha januártól áprilisig tart a munkaidőkeret, havi szinten a ténylegesen ledolgozott munkaórákat kell nyilvántartani (ami majd természetesen kiegyenlítődik a munkaidőkeret végére), vagy a napi 8 órát kell szerepeltetni a munkaidő-nyilvántartásban?

Kérdés: Munkavállaló-barát hozzáállással a munkáltató engedélyezni szeretné a két műszakos munkavállalók időnkénti műszakcseréjét (6-14-ig, illetve 14-20-ig tartó műszakok) és az elkéredzkedéseket is (1-2 óra a műszak elején és végén). Emiatt viszont nem minősül-e a műszakcsere folytán az adott napi munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek, és nem büntethető-e a munkáltató, mert nem tartotta be a 11 órás napi pihenőidőt? Illetve az elkéredzkedés kapcsán, hogy meglegyen a heti óraszám, munkaidőkeretben ledolgozhatja-e a munkavállaló a mínuszóráit, amely ebben az esetben szintén nem keletkeztet rendkívüli munkavégzést?

Kérdés: Egy általános munkarendben dolgozó munkavállaló részére munkaszüneti napra csak az Mt. 108. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben rendelhető el rendkívüli munkaidő? Álláspontom szerint az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló részére munkaszüneti napra rendes munkaidő nem rendelhető el; rendkívüli munka­idő pedig csak az Mt. 108. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben rendelhető el.