4645 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Kérdés: A folyamatban lévő munkaügyi peremben az egyik tanú hamis tanúzást követett el. Bűncselekmény elkövetésével vádolt meg (munkahelyi lopás), és ezért mondott fel nekem a munkáltató. Ez nem igaz, bizonyítékokkal tudtam alátámasztani. De a bíróság figyelembe sem vette az ügyben a beadványaimat, felelősségre sem vonta a tanút, viszont a tanú nyilatkozatát elfogadta és értékelte. A Fővárosi Törvényszéken személyiségi jogsértés miatt pert kezdeményeztem a tanú ellen, és 1 000 000 Ft nem vagyoni kártérítést követelek tőle. A bírónak nem kellett volna eljárnia a hamis tanúzás miatt? Az 1 000 000 Ft kártérítés helytálló-e?

Kérdés: A kollektív szerződésünk alapján, amit még 2008-ban kötöttünk meg, a munkavállalóknak a törvényi mértéknél magasabb végkielégítés jár. 2014-ben az állam többségi tulajdont szerzett a társaságban, ezért köztulajdonban álló munkáltatóvá váltunk. A kollektív szerződést ez miként érinti? Kell-e magasabb összegű végkielégítést fizetnünk, vagy épp ellenkezőleg, tilos?

Kérdés: A munkavégzésből származó végtagi megbetegedés és munkahelyi ártalom mint rákos megbetegedés esetén mi az eljárás vagy elbírálás?

Kérdés: Az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján, ha a munkavállaló óra- vagy teljesítménybéres, az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökkent munkaidőre tekintettel a napi munkaidőre távolléti díj illeti meg. Havibéres dolgozó esetében külön munkaszüneti napra járó díj nem jár, mert azt a havibér tartalmazza. Amikor a dolgozó hónap közben lép be a munkáltatóhoz, időarányos bér illeti meg. Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése alapján az időarányos bér számításánál így nem vesszük figyelembe a munkaszüneti napot, ezért ha a kérdéses időszakban van ünnep, akkor a program arra nem számol bért. Viszont így kevesebb munkabért kap a dolgozó, mint ahogy az napra kiszámolva járna neki. Szabályos ez így?

Kérdés: Munkahelyemen rugalmas munkaidőben dolgozunk, és online munkaidő-nyilvántartást vezetünk. Ebben rögzítjük a munkaidő kezdetét, hozzárendelve az elvégzendő feladatot is. A munkáltató lehetőséget biztosít, hogy otthonról is beléphessünk ebbe a rendszerbe, és így dolgozzunk. Az erre vonatkozó szabályokra lennék kíváncsi, valamint hogy az így vezetett munkaidő-nyilvántartó rendszer megfelel-e a követelményeknek?

Kérdés: Cégünk olyan munkavállaló nőt alkalmazna, aki GYED mellett állna munkába, gyermeke elmúlt féléves. A munkavállaló dönthet-e úgy, hogy a foglalkoztatása alatt fizetés nélküli szabadságot igényel a gyermek hároméves koráig, valamint a munkáltatónak ezt kötelessége-e elfogadnia?

Kérdés: A felek a munkaszerződésben jogszerűen rendelkezhetnek akként, hogy a titoktartási kötelezettség megszegése esetén a munkavállaló meghatározott összegű kötbér megfizetésére köteles? Például: "Amennyiben a munkavállaló a munkaszerződésben rögzített titoktartási kötelezettségét a munkaviszony fennállása alatt vagy azt követően megszegi, X Ft egyösszegű kötbér megfizetésére köteles. A kötbér megfizetése nem zárja ki a munkáltató által érvényesíthető egyéb polgári, illetve büntetőjogi igények érvényesítését."

Kérdés: A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A szakirodalom álláspontja szerint annak nincs akadálya, hogy a vezető tisztségviselő kettős jogviszonyban álljon a társasággal. Ennek megfelelően a vezető tisztségviselő egyidejűleg elláthatja a vezető tisztséggel összefüggő feladatokat a megbízási szerződésre vonatkozó szabályok szerint, és emellett munkaviszony keretében más munkakört (például: gazdasági vezető) is betölthet. A szakirodalom álláspontja szerint annak sincs akadálya, hogy egy munkaszerződéssel a munkavállaló két munkakör betöltésére kerüljön alkalmazásra. Például a munkavállaló az egyik munkakörben gondnok, a másik munkakörben villanyszerelő. Ez alapján van arra jogszerű lehetőség, hogy egy vezető tisztségviselő kerül egységes munkaviszonyban kettős munkakörben alkalmazásra? Például akként, hogy a vezető tisztségviselő munkaszerződés szerinti egyik munkaköre igazgatósági tag, a másik munkaköre gazdasági vezető?

Kérdés: A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Az Mt. 195. §-ának (1) bekezdése értelmében több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg. A több munkáltató által létesített munkaviszony alkalmazható igazgatósági tagi munkakörre? Azaz a munkavállaló mint igazgatósági tag egy munkaviszony keretében több munkáltató részére elláthatja az igazgatósági tagi munkakörbe tartozó feladatokat?

Kérdés: A Kjt. 20/A. §-ának (6) bekezdése szerint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén a pályázót a pályázati határidő lejártát követő huszonegy napon belül a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója által létrehozott, legalább háromtagú, a betöltendő munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező bizottság hallgatja meg. Kérdésünk: meg kell-e hallgatni valamennyi, a pályázati kiírás feltételeinek megfelelő pályázót, vagy a munkáltató dönthet úgy, hogy a pályázatokat előzetesen értékeli, és csak azokat a pályázókat hívja be interjúra, akiket a beküldött anyagok tartalma alapján arra érdemesnek ítélnek?