Hosszú betegállomány és jogviszony-megszüntetés

Kérdés: Közalkalmazottunk 22 éve dolgozik az intézményünkben. Tavaly júniustól táppénzre ment, amit először úgy kommunikált, hogy néhány hónapos pihenésre van szüksége, majd ebből egy év lett. Közben szóban többször elmondta, hogy nem szeretne visszajönni dolgozni, de ezt nem volt hajlandó írásba adni. Idén júniusban a korábban ki nem adott és az idénre részarányosan járó szabadságát is kivette, ami augusztus közepéig tartott. Azóta csak felszólításra volt hajlandó közölni, hogy szabadságát követően ismét betegállományban van. Távollétei ezek alapján: 2021. június 2. – 2022. június 17. (keresőképtelenség), 2022. június 20. – 2022. augusztus 16. (szabadság), 2022. augusztus 17. – 2022. szeptember 30. (keresőképtelenség). Meddig lehet keresőképtelen állományban? Esetleg ez a távollét idővel igazolt lesz illetmény nélkül? Munkaköri alkalmatlanság címen fel lehet menteni? Nem valószínűsíthető, hogy vissza szándékozik jönni, illetve már az együttműködés sincs kilátásban. A kollégák elmondása alapján végkielégítéssel szeretne elmenni, "erre játszik". Valóban ez az egyetlen út? A munkáltató milyen módon válhat meg tőle? 1960-ban született, tehát az öregségi nyugdíj betöltése előtt áll három évvel.
Részlet az állásfoglalásából: […] A keresőképtelenség eseteit az Ebtv. 44. §-a határozza meg, e szerint keresőképtelen többek között az is, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. Az Mt. – közalkalmazotti jogviszonyra is irányadó – 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. október 18.

Egészségileg alkalmatlan közalkalmazott felmentése

Kérdés: Az intézményben dolgozó közalkalmazott egyéves táppénzideje lejárt. Munkaügy szempontjából mi a teendő? 1. Elküldjük üzemorvoshoz. Az üzemorvos megállapítja, hogy az intézménynél lévő minden munkakörre alkalmatlan. Ez esetben nem terheli az intézményt munkakör-felajánlási kötelezettség. Közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetjük egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva felmentéssel. A ki nem adott szabadság megváltásra kerül. 2. Atáppénzjogosultság lejárta után kiadjuk a felhalmozódott szabadságot. A szabadság ideje alatt elküldjük üzemorvoshoz. Az üzemorvos megállapítja, hogy az intézménynél lévő minden munkakörre alkalmatlan. Közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetjük egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva felmentéssel.
Részlet az állásfoglalásából: […] A 30 napos keresőképtelenséget követően soronkívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni [33/1998. NM rendelet 7. § (1) bek. d) pont]. Ha ennek eredményeként a foglalkozás-egészségügyi orvos megállapítja, hogy a közalkalmazott a munkakörére alkalmatlan, akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. augusztus 9.

Bontási munkák – szakképzettség és munkavédelmi intézkedések

Kérdés: Az önkormányzat az egyik tulajdonában álló ingatlant le szeretné bontani. Költséghatékonysági okokból, mivel szakembert nem tud megfizetni, a saját munkaviszonyos (Mt. szerinti) dolgozóival végeztetné el a feladatokat. A munkavállalók jelenleg segédmunkásként, takarítóként, illetve mezőőr/közterület-felügyelőként vannak foglalkoztatva, a bontáshoz kapcsolódó szakirányú végzettségük nincs. Kerti munkás, parkgondozó, dísznövénykertész, személy- és vagyonőr, közterület-felügyelő, általános kertész, vadászvizsga, lővizsga, golyós-, sörétesfegyver-kezelés végzettségekkel rendelkeznek. Végezhetnek-e jogszerűen ingatlanbontási munkát? Milyen munkakör szükséges hozzá, mik a feltételei az ilyen típusú munkavégzésnek? Munkavédelmi intézkedéseket kell-e betartani, hogy ha ellenőrök szállnak ki, ne találjanak problémát?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az épületek bontásánál többféle rendelkezést kell betartani, így az építésügyi előírások (a bontás esetleges engedélyeztetésére, bontási e-napló vezetésére, felelős műszaki vezető irányítására vonatkozóan stb.) mellett munkajogi és munkavédelmi szabályokat is.Ami...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. január 18.
Kapcsolódó címkék:    

Végkielégítés és a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszerzése

Kérdés: A közalkalmazottnak 2019. december 2. napján az óvoda lépcsőjén kifordult a térde. Bár aznap még dolgozott, de két nap múlva visszamenőlegesen keresőképtelenséget állapítottak meg nála, amit ekkor bejelentett a munkáltatónak. Később üzemi balesetként ismerték el az esetet. Ezt követően egy évig, 2020. december 1. napjáig keresőképtelen volt, majd kiadásra került részére a 2020. évi szabadsága. A keresőképtelenségét követően az elsőfokú munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem alkalmas minősítést kapott. Tájékoztattuk, hogy más felajánlható munkakör a munkáltatónál, illetve a fenntartónál nincs, majd közöltük a felmentést. Időközben tudtuk meg, hogy a közalkalmazott elindította a megváltozott munkaképességűvé minősítéshez szükséges eljárást (leszázalékolást). Jár-e végkielégítés, illetve emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottnak (az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnik meg a jogviszonya)? Változtat-e ezen, ha kiderül, hogy a felmentési idő lejártakor rokkantsági ellátásra jogosult? A felmentési idő alatt a munkáltató adhat-e fegyelmit, mert a közalkalmazott az adataiban történt jelentős változásról nem adott tájékoztatást? Ebben az esetben megváltozik-e a felmentéssel történt jogviszony megszüntetésének kötelezettsége?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált [Kjt. 30. § (1) bek. c) pont] – idetartozik az egészségügyi alkalmatlanság esete is, ami nem kötelező felmentési ok....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. február 9.

Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő – a csökkentés esélyei

Kérdés: Egy gyógypedagógusként általános iskolában dolgozó munkavállaló neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a köznevelési törvény szerint a teljes munkaidő 55-65%-a [Nkt. 62. § 6) bek.], amely heti 22-26 tanítási órát jelent. A kérdéssel érintett pedagógus a nála fennálló betegségére hivatkozva – sclerosis multiplex – kérheti-e a munkáltatót, hogy esetében a kötelező minimumot vegyék figyelembe, azaz 22 tanítási óránál többet ne határozzanak meg számára?
Részlet az állásfoglalásából: […] Természetesen fordulhat ilyen kéréssel a munkáltatójához, az más kérdés, hogy a munkáltató a kérést köteles-e figyelembe venni. Egyfelől ugyanis foglalkozás-egészségügyi kérdés, hogy a munkavállaló betegsége kihat-e a munkaképességére, illetve az adott munkakörrel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 16.

Munkaköri alkalmassági vizsgálat – munkaidőben vagy azon kívül

Kérdés: Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaviszony része, vagy pedig nem? Jár-e alapbér? A munkavállalói együttműködés és részvétel a vizsgálaton a munkáltató érdekében és annak utasítása szerint történik ebben az esetben? Jellemzően a munkáltatók nem szoktak addig munkaszerződést kötni, amíg az üzemorvos rá nem bólint az alkalmasságra. Ez így jogszerű? Álláspontom szerint az időszakos, illetve a soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaidő részét képezi, annak időtartamára alapbér jár a munkavállaló részére.
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, haa) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,c) foglalkoztatása nem jelent...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 4.

Munkaköri alkalmatlanság – felmondás vagy másik munkakör

Kérdés: 52 éves vagyok, 25 éve dolgozom folyamatos munkarendben mozdonyvezetőként. A legutóbbi időszakos orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánítottak a munkakör további betöltésére, és a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslatot tett (írásban, amely a birtokomban van, és egy példányát a munkáltatómnak is átadtam) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemre, pszichológiai okokból. A munkáltatóm képviselője felhívott telefonon, és javaslatot tett a munkaviszonyom munkáltató általi megszüntetésére, végkielégítéssel. Ezt nem fogadtam el, hanem kértem a (forgalommal összefüggésben nem lévő) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemet. Mit tegyek, ha ezek után is el akarnak bocsátani? Ha találnak részemre megfelelő munkakört, de lényegesen kevesebb fizetéssel, akkor jár-e részemre bérkompenzáció? Megjegyzem, hogy az itt eltöltött 25 év alatt a munkámat hiba nélkül végeztem, ellenem munkáltatói eljárást soha nem kezdeményeztek.
Részlet az állásfoglalásából: […] Mindenekelőtt megjegyezzük, amennyiben az Ön munkaviszonyára kollektív szerződés hatálya is kiterjed, elképzelhető, hogy az további olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek a megválaszolandó kérdések tekintetében irányadók, és amelyeket értelemszerűen nem szabad figyelmen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 4.

Kézi tehermozgatás – kockázatértékelés és intézkedések

Kérdés: Egy mezőgazdasági vállalkozó termékeit csomagoló részlegnél dolgozom. Nekünk, nőknek nehezebb a tele üvegeket, dobozokat emelgetni és arrébb rakni, mikor előkészítjük a teherautókba való bepakoláshoz. Kértük a vállalkozót, hogy biztosítson férfi munkatársakat, de kérésünk süket fülekre talált. Milyen jogaink vannak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kézi tehermozgatásra is vonatkoznak az általános munkavédelmi kötelezettségek, a munkáltató köteles ahhoz olyan feltételrendszert biztosítani, amely alapján a munkavállalók egészsége és biztonsága nem sérül, nincs veszélyeztetve. Ennek részleteit a 25/1998. EüM rendelet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 24.

Tanuló alkalmassági vizsgálatának díja

Kérdés: Mit kell tudni a tanuló alkalmassági vizsgálatának díjáról? Ha tanulót alkalmazunk, van-e valamilyen különös feltétel erre vonatkozóan?
Részlet az állásfoglalásából: […] Tanuló foglalkoztatására vonatkozóan az Mt.-nek a munkavállaló életkorára vonatkozó szabályai irányadóak. Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. március 25.

Külföldi munkaszerződés, magyarországi munkavégzés, munkaköri alkalmasság

Kérdés: Vannak olyan külföldi állampolgár kollégáink, akik Magyarországon laknak, és egy magyar cég irodáiban dolgoznak. Munkaszerződésük viszont egy külföldi céggel van, mely meghatározza, hogy a munkavégzés helye Magyarország. Mi a teendő ebben az esetben, a munkaköri foglalkozási alkalmasságuk témában? Rájuk a magyar jogszabályok vonatkoznak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. és az Mvt. hatálya a magyarországi munkavégzésre terjed ki, kivéve, ha a nemzetközi magánjog szabályai másként rendelkeznek (Mt. 3. §, Mvt. 10. §). A nemzetközi magánjogi szabályok alapján lehetséges, hogy ha nemzetközi elem van a tényállásban (pl....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. augusztus 27.
1
2
3
4
…
6