615 talált cikk a munkaidőkeret kifejezésre

Kérdés: Az új Mt. 112. §-a szabályozza a készenlét időtartamának lehetőségeit, amelytől el lehet térni a munkavállaló hátrányára is. E szerint a készlet havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenő­idő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el. A négy alkalom azt jelenti, hogy ha a munkavállaló rendes munkaideje hétfőtől péntekig 8-16 óráig tart, és a rendes munkaidő letelte után naponta készenlétet teljesít a másnapi rendes munkaidejének a kezdéséig, akkor az egy alkalom, és így a havonta négy alkalmat hétfőtől csütörtökig ki is merítette, illetve az is egy alkalom, ha pénteken 16 órától hétfőn 8 óráig van készenlétben?

Kérdés: Uszodai karbantartók 7-től 15-ig dolgoznak, de esetenként 19-ig maradnak. Az így ledolgozott túlóra esetében jár-e nekik egyéb (délutános) pótlék, vagy csak a túlóra utáni pótlékot kell számfejteni? Miután a feladatok elvégzésénél sok esetben adott hónapban túlóráznak, a következő hónapban "mínusz" óra kerül elszámolásra. Van-e lehetőség arra, hogy a túlórák összevontan három hónapos keretben kerüljenek elszámolásra? Ha igen, akkor ezt hogyan kell rögzíteni, lehet-e a tájékoztatóban kitérni erre?

Kérdés: Mezőgazdasági cég vagyunk. Éves munkaidőkeretben dolgoznak a munkavállalóink, havonta más-más munkaidő-beosztásban. Milyen óraszámmal számoljuk el az adott hónapban a szabadságot?

Kérdés: Négyhavi munkaidőkeret bevezetésénél a négy hónap elszámolása után keletkezett túlórákat hány százalékos pótlékkal számoljuk el?

Kérdés: Vendéglátóegységnél, ahol vasárnap is van nyitva tartás, és munkaidőkeretben dolgoznak, kell-e pótlékot fizetni? Például délelőtt 11-től van a nyitva tartás este 10 óráig. Hétköznap a 18 óra utáni munkavégzésnél kell-e a 30%-os pótlékot számolnunk a munkaidőkeretnél? A régi szabályozás szerint nem számoltunk pótlékot. Ha vasárnap van beosztva a munkavállaló rendes munkaidőben, és kap helyette szabadnapot, akkor kell-e 50%-os pótlékot adnunk; ha pedig valakinek állandó beosztása van 16 órától 22 óráig, kell-e 30%-os pótlékot számolni, mivel így nem változó a munkaideje?

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaszerződésben elegendő-e a teljes napi munka­időben történő foglalkoztatásról rendelkezni, és "csak" a tájékoztatóban szerepeltetni azt, hogy kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással történik a foglalkoztatás?

Kérdés: Szállítmányozással foglalkozó cég vagyunk. A gépkocsivezetők 2 havi munkaidőkeretben dolgoznak. A szokásos napi munkaidő 7-15 óráig tart, előfordul azonban, hogy a sofőr délután indul fuvarba, és este 8 órára ér csak vissza. Olyan is előfordul, hogy reggel 6 órára kell odaérnie a megrendelőhöz, ezért hajnali 4 órakor kell elindulnia. Kell-e pótlékot fizetnünk, és milyen mértékűt ezekben az esetekben?

Kérdés: Van-e olyan műszakbeosztás, hogy hétfőtől szombatig éjszakai műszak, vasárnap pihenőnap, azután hétfőtől csütörtökig délutános műszak, majd péntek, szombat és vasárnap szabadnap? A délelőttös műszak szintén hétfőtől szombatig tart, a vasárnap szabadnap. Jogszerű ez a beosztás?

Kérdés: A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő megállapítása során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni a törvényi előírás szerint. Ezért a január, február, március havi munka­időkeret esetén 64 nap x 8 óra = 512 óra a ledolgozandó idő + március 15. munkaszüneti nap. Ezen munkaidőkeretben 5/2 munkarendben dolgozó munkavállalónk megkapja az 512 órára járó munkabérét, és megkapja a március 15-re járó távolléti díját. Viszont ezen munkaidőkeretben megszakítás nélküli munkarendben napi 12 órás beosztással foglalkoztatott dolgozónk csak az 512 órára járó bért kapta, mivel március 15-e szabadnapja vagy pihenőnapja volt, ezért díjazást nem kapott rá. Ilyen esetben is biztosan csökkenteni kell a munkaszüneti napokkal a teljesíthető munkaidőt?

Kérdés: Az új Mt.-ben havibérnél általános teljes napi munkaidő esetén hogyan kell kiszámolni a szabadságra jutó távolléti díjat? Ha például 150 000 Ft-os az alapbér, és 20 munkanapos a hónap, akkor az egynapi távolléti díj összege 150 000/174 x 8 = 6897 Ft? Ezzel egyidejűleg akkor a fennmaradó 19 munkanapra hogyan kell díjazást fizetni? A bér összege 19 x 6897 = 131 043 Ft, vagy 150 000/20 x 19 = 142 500 Ft, és akkor összesen a havidíjas munkavállaló bruttó bére 137 940 Ft, vagy 149 397 Ft, vagy mégis 150 000 Ft?