Spontán sztrájk a béremelés "lefaragása" miatt

Kérdés: Varrónő vagyok egy német tulajdonban lévő varrodában. A kötelező béremelés kapcsán a munkáltató bejelentette, hogy nekünk ezt ki kell termelni, ezért bizonyos intézkedéseket vezetett be. Például elvette az étkezési utalványt, lefaragta a munkaközi szünetet. Próbáltunk tiltakozni a csoportvezetőkön keresztül, de sajnos eredménytelenül. Ezért, hogy egyáltalán szóba álljanak velünk, az egyik reggel nem álltunk egyöntetűen munkába (nem haladta meg a két óra hosszát). Azt mondták, amiért megkárosítottuk a céget, kollektív fegyelmit kapunk, ha nem mondjuk meg, kik voltak a felbujtók, és pénzbírsággal is fenyegetőztek. Megtehetik ezt?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér összegét a munkavállaló alapbérének – teljes munkaidőben történő alkalmazás esetén – el kell elérnie. Önmagában nem tilos, hogy az emelkedő minimálbér miatt a munkáltató az egyéb bérelemeket csökkentse. Erre akkor van lehetősége, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből

Kérdés: Építőipari cég esetében a beosztás szerinti munkaidő három hónapig 7,5 óra, majd három hónapig 8,5 óra. Hathavi munkaidőkeretben dolgoznak, kollektív szerződés alapján. Éves átlagban a 8 óra kerül ledolgozásra. Jól értelmezem-e a jogszabályt, hogy 2013. augusztustól a rendkívüli munkára, illetve a munkaidőkeret elszámolásánál a többletre az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése értelmében a havibért az adott hónapban teljesítendő órákkal (például 21 munkanapot figyelembe véve 168 órával) kell osztani, és a bérpótlék alapjának számításánál pedig 174 órával, az Mt. 139. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján? Példaként: A dolgozó havi alapbére 218 000 Ft. Dolgozott 16 napot, 5 napon keresztül szabadságon volt, de rendelkezett 15 óra túlórával. A ledolgozott órákra jutó bére: 218 000/21 nap x 16 nap = 166 095 Ft. Szabadságra járó bére: 218 000/21 nap x 5 nap = 51 905 Ft. Túlórára jutó alapbér: 218 000/168 = 1297,62 Ft. Túlórára jutó bérpótlék: 218 000/174 x 0,50 = 626,44 Ft. Túlóra díjazása: 1297,62+626,44 x 15 óra = 28 861 Ft. Teljes bruttó bére: 246 861 Ft.
Részlet a válaszából: […] ...járó alapbért is az adott időszak alatt teljesítendő órák száma alapján kell meghatározni [Mt. 136. § (3) bek.]. Ennek egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet jelentősége. Például, ilyenkor egy nap szabadság nem feltétlenül a napi munkaidővel egyező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.
Kapcsolódó címkék:      

Alkalmi munkavállalót megillető bérpótlék

Kérdés: Alkalmi munkavállaló 18-06-ig 12 órát dolgozik. Kell-e neki 50% pótlékot fizetni, illetve 15% éjszakai pótlékot? És ha 06-18-ig dolgozik, 50% pótlék jár-e neki?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, amelybe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama is beszámít [Mt. 99. § (2) bek., (5) bek. a) pont]. Ez a szabály irányadó az alkalmi munkavállalóra is. Az alkalmi munkára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Éjszakai és veszélyességi pótlék

Kérdés: Mozgó bér esetében, ha én hajnali 4 órától reggel 7 óráig vagyok elszámolva, jár-e nekem az éjszakai pótlék a munkáltatómtól? A másik kérdésem, hogy veszélyességi pótlék jár-e azon munkavállalóknak, akik a munkájukat a hidegben, kint a szabad ég alatt végzik teljes munkaidőben?
Részlet a válaszából: […] A 22 és 6 óra között teljesített munkavégzésre a munkavállalót – ha műszakpótlékra nem jogosult – 15%-os éjszakai pótlék (Mt. 89. §, 142. §) illeti meg. Ez a pótlék független attól, hogy mozgó bérben (teljesítménybérben) vagy időbérben foglalkoztatják a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztása

Kérdés: Megváltozott munkaképességű munkavállaló vagyok. Napi négyórás munkaszerződésem van, nem bírok többet dolgozni, de a munkáltató összevonja az óráim, és így dolgoztatja le. Ezért az egészségem nem javul, hanem rosszabbodik, mivel nehéz a járásom. A szabadságomat és a táppénzemet is négy órában számolja el, holott hat vagy nyolc órában dolgoztatja le. Jogszerű ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződés csak a munkaidő mértékét rögzíti, annak beosztásáról a munkáltató jogosult dönteni [Mt. 96. § (1) bek.]. Megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén sincs akadálya, hogy a munkáltató a munkaidőt egyenlőtlenül ossza be. Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Munkanap-áthelyezés

Kérdés: Ha a munkáltatónál hét közben áram- vagy vízhiány miatt nincs műszak, áthelyezhető-e a munkanap szombatra pótlék nélkül? Hányszor teheti meg ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adandó válasz attól függ, mikor történik a munkanap áthelyezése. Az Mt. 97. §-ának (4)–(5) bekezdései szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Orvosi igazolás eredeti példánya

Kérdés: Ha egyszerre több részmunkaidős bejelentett munkahelyem van, a betegségemet, illetve keresőképtelenségemet hogy tudom egy igazolással igazolni? Köteles-e a háziorvos több igazolást kiadni, hogy minden munkaadómnak tudjam igazolni a keresőképtelenségemet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nézve kifejezett szabályozás nincs. A 102/1995. Korm. rendelet szerint a keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Ügyelet teljesítésének megtagadhatósága

Kérdés: Munkáltatóm a havi 36 órás túlórakereten fölül dolgoztat engem. Persze a munkalapon ezt nem könyvelik, csak a munkaidő-kiírásban. Erre jön még rá az ügyeletem, emiatt sok esetben még plusz 20-30 órát dolgozom. Közöltem a munkáltatómmal, hogy lemondom az ügyeletet, mert a havi 40-80 óra túlórát nem bírom. Erre ők kötelezőnek mondták az ügyelést, és elbocsátással fenyegetnek. Pedig már négy éve kivettek a karbantartók létszámából, azóta a termeléshez tartozom mint üzemi műszerész. De az ügyeletet továbbra is vinnem kell, éppúgy, mint a karbantartóknak. Mit tehetek, hogy megszabaduljak az ügyeléstől, de ne rúgjanak ki?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkáltató joga, hogy a munkavállalót a munkaidőn kívül is rendelkezésre állásra (ügyeletre vagy készenlétre) kötelezze. Ennek az utasításnak a munkavállaló köteles eleget tenni, persze csak akkor, ha az elrendelés minden törvényi feltétele fennáll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.
Kapcsolódó címkék:    

Fagyszabadság az építőiparban

Kérdés: Építőipari cégeknél korábban létezett fagyszabadság. Kérdésem, most milyen lehetőség van arra, hogy a dolgozókat szabadságra küldjük januárban, mikor még időarányosan csak kevés szabadságuk van?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett bért a munkáltató ilyenkor visszakövetelje.A téli, munkavégzéssel nem járó időszakok áthidalására megoldás lehet még a munkaidőkeret, amely során az egyes hetekre egyenlőtlenül osztható be a munkaidő. Ez azt is jelentheti, hogy egyes heteken egyáltalán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.
Kapcsolódó címkék:    

Megszakítás nélküli tevékenység értelmezése

Kérdés: A munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli abban az esetben, ha a termelés a hét minden napján folyik minden órában (nonstop)? Csak a nemzeti ünnepeken van leállás. Ekkor a munkavállalók nem végeznek munkát.
Részlet a válaszából: […] ...fentiek alapján alappal hivatkozik arra, hogy a tevékenysége megszakítás nélküli, akkor jogosulttá válik a munkaszüneti napokra is rendes munkaidőt beosztani [Mt. 102. § (2) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.
1
97
98
99
204