2054 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: Napi 24 órás felügyeletet igénylő idősek ápoló-gondozó otthonában, folyamatos 12 órás műszakrendben ápolási, gondozási tevékenységet végző munkavállalót csak a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén illeti meg a 100% bérpótlék, vagy mindegyik munkaszüneti napon? Illetve vasárnapi munkavégzés esetén jár-e vasárnapi pótlék?

Kérdés: 2014-ben 3 műszakban (5+2 H-P 8 óra, heti 40 óra) foglalkoztattuk a munkavállalóinkat, viszont a munkavállalók egy jelentős részére 2014. október 1-jével 3 havi, 2014. december 31-ig tartó munkaidőkeretet vezettünk be, 12 órás, 3 nap munka, 3 nap pihenés beosztással. A munkaidőkeretet úgy határoztuk meg, hogy annak az ünnepnapok nem részei, azaz az ünnepek a teljes keret­óraszámba nem számítanak bele, azokat 8 órával fizetjük ki. Helyesen jártunk el?

Kérdés: A kérdéssel érintett munkavállalónk ötnapos munkahéten ledolgozza a 48 órát. Ha egy hónapban egyszer szombati napra leltárra berendeli a munkáltató, akkor milyen lehetőség van arra, hogy hivatalosan legyen elszámolva ez a szombati nap?

Kérdés: Gazdaságunk is foglalkozik növénytermeléssel, bevezettünk 6 havi munkaidőkeretet a traktorosoknak. Például januárban, februárban átlagosan napi 4 órát dolgoznak (ezen belül is van, hogy napi 8 órát), majd az idényben napi 12 órát. Mennyi bért kell fizetni a napi 4 órás munkaidőre? Mivel ez többnyire órabéres munka, még a szakmunkás-minimálbért sem keresik meg. Lehetséges-e, hogy a napi 4 órás hónapokra többet fizetünk, majd azt később visszavonjuk a napi 12 órás munkaidőből?

Kérdés: Idősek otthonában munkaviszonyban dolgozó nővérek és segédápolók többnyire 12 órás munkanapokban, éjszakásként és nappalosként, vasárnap és ünnepnapon is dolgoznak kéthavi munkaidőkeretben. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a bérminimum körüli alapbérüket és bérpótlékokat kaptak az Mt. 139-144. §-ai alapján. 2015-től a pótlékokat az Mt. 145. §-ának alapján kapnák a munkavállalók. Esetükben az (1) bekezdés alapján egy fix alapbért kéne megállapítani a részükre, vagy a (2) bekezdés a) pontja alapján a bérpótlék helyett havi átalányt? Mennyivel kellene megnövelni az alapbért, illetve hogyan kellene az átalányt meghatározni (esetleg tételesen: éjszakai pótlék, vasárnapi pótlék)?

Kérdés: Egyik munkavállalónk nem jelent meg a munkahelyén a munkaidő kezdetekor, és semmilyen módon nem jelezte távolmaradása okát. A boltvezető próbálta elérni telefonon, de a munka­vállaló nem vette fel és vissza sem hívta őt. Másnap a boltvezető újra próbálta telefonon elérni, szintén sikertelenül, majd egy figyelmeztető SMS után, amelyben kértük, hogy hívja fel a boltvezetőt, egyik kolléganőjén keresztül üzente, hogy betegállományban van. Ezek után nem tartunk igényt a munkájára. Kérdésem, hogy azonnali hatállyal felmondhatunk-e neki, ha letelt a betegszabadsága, vagy akkor már nem hivatkozhatunk arra, hogy nem jelezte távolmaradását időben?

Kérdés: Munkaidőkeret év közbeni indítása esetén át lehet-e állni a szabadságok órás elszámolására? Ilyen esetben hogyan kell kiszámolni a fennmaradt szabadságok mértékét, és hogyan kell elszámolni a munkavállalóval díjazás szempontjából?

Kérdés: Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaidőkerete, de van fennmaradt, egész napi munkaidőt kitevő szabadsága? Például év végén megszűnik a munkaidőkeret, és nem kezdődik új a következő évben, de a munkavállalónak 4 órányi szabadsága nem lett kiadva tavaly. Hogyan kell ezt kiadni idén?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak cégünknél napi 8 órás munkaviszonya van jelenleg. Szeretne még egy részmunkaidős állást vállalni, napi 2 órában. Lehetséges ez? Nem ütközik azzal a szabállyal, hogy egy héten maximum 48 órát lehet dolgozni?

Kérdés: Meddig vehető igénybe a hozzátartozó halálára tekintettel a két munkanap munkaidő-kedvezmény? Jelen esetben egyik munkavállalónk hosszabb ideje táppénzen van, és még marad is egy ideig. Közben elhunyt az édesanyja, akit évek óta gondozott otthon. A táppénze miatt most nem tudja kivenni az édesanyja halála után járó két nap munkából való mentesülést, de a későbbiekben igényt tartana rá egyéb ügyekben (pl. hagyatéki tárgyalásra). Korlátozza-e ezt az Mt.?