979 talált cikk a munkaidő-beosztás kifejezésre

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónknak a műszakkezdés előtt, próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással megszüntetjük a munkaviszonyát, a kezébe adva a jognyilatkozatot. A leszámolási eljárás max. 10-15 percet vesz igénybe. Jól gondoljuk, hogy ilyen esetben az Mt. 95. §-át alkalmazva, állásidőre járó díjazás illeti meg a dolgozót, munkaidőkeret hiányában is? Ha a dolgozó hozzájárul, elszámolhatunk-e erre a napra szabadságot?

Kérdés: Rugalmas munkaidő-beosztás szerint dolgozó munkavállalóink esetén a munkaidő-beosztás jogát részben engedjük át. Munkáltatónként fenntartjuk azt a lehetőséget, hogy a munkavállalót korábban munkavégzésre berendelje, illetve a törzsidő végével is munkavégzésre utasítsa. A munkaidő-beosztás részben történő átengedésével vannak napok, amikor a munkaidő hosszát előre nem lehet megtervezni. Helyes-e az a gyakorlatunk, hogy a munkaidő-beosztás sajátossága miatt a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának b) pontja alapján járunk el, hivatkozva arra, hogy a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést?

Kérdés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az érintett szabadságának kiadásával kapcsolatban a Kit. 129. §-ának (15) bekezdése az irányadó, mely rögzíti, hogy a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a kormánytisztviselő két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Hány nap szabadságot kell kiadni, ha egy egész héten át nem dolgozik, vagy héten átívelő szabadságot vesz igénybe? A kormánytisztviselő szerdától péntekig végez munkát. Amennyiben ő csütörtöktől péntekig lenne szabadságon, ki kell vennie a hétfői, keddi és szerdai napot? Vagy ha szerdától szerdáig szeretne, akkor a hétfői, keddi, csütörtöki és pénteki napot? Jelenleg a kormánytisztviselő részmunkaidőben heti 20 órát dolgozik a fentieknek megfelelően, tömbösítve szerdán, csütörtökön és pénteken.

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Intézményünknél a közalkalmazottak havi fix bért kapnak, és rugalmas munkaidőben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaidőkereten belüli munkaidő-beosztást nem a munkáltató határozza meg, hanem a dolgozók maguknak osztják be a munkaidejüket. A munkáltató csak a törzsidőt és a peremidőt írja elő. A peremidőben a dolgozók maguk dönthetnek arról, hogy milyen időbeosztásban dolgoznak. A ledolgozott munkaidőt beléptetőkártyás munkaidő-nyilvántartó rendszer rögzíti. Milyen módon kell eljárnunk abban az esetben, ha a keret végén a dolgozónak mínusza keletkezik? Levonható-e a közalkalmazott illetményéből a keret végén keletkezett mínusz óraszám? Kérheti-e a dolgozó, hogy a keletkezett mínusz óraszám a szabadsága terhére kerüljön elszámolásra, köthet-e erről megállapodást a munkáltatóval? Van-e a dolgozónak választási lehetősége, hogy melyiket szeretné kérni: vagy levonás az illetményből, vagy a mínusz óraszám elszámolása a szabadság terhére?

Kérdés: Az Mt. 99. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint, a 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje 24 óra, heti munkaideje legfeljebb 72 óra lehet. Ezek alapján mindenképpen feltétele-e a 24 órás napi munkaidő-beosztásnak, hogy a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott portásainkat hosszabb teljes napi munkaidőben foglalkoztassuk (pl. 9 órában)? Vagy lehetséges-e, hogy a például 6 órás részmunkaidős portással kötünk megállapodást 24 órás munkaidő-beosztásra? Ez a megállapodás csak a munkaszerződésbe foglalható, vagy külön dokumentum is megfelelő hozzá?

Kérdés: 2022. december 22. napjától 2023. január 6. napjáig elrendelt igazgatási szünet volt a hivatalban. Kollégáink kötelezően ezekre a napokra szabadságot írtak ki. Munkatársaink 2022. december 26. és 27. napján kötelezően elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében naponta 5 órát dolgoztak. 2022. december 26. napjára 300%-os túlóra jár, ezért egyszer, mint fizetett ünnep, arra a napra megkapták a fizetésüket, és ezenfelül az 5 óra túlórára 200%-os túlóradíj lett számfejtve. 2022. december 27. napjára szintén teljes munkabért kaptak (hiszen fizetett szabadság), és ezenfelül az 5 órára 150%-os túlóradíj lett kifizetve. Helyes jártunk el így?

Kérdés: Egy nem vezető állású munkavállaló kötetlen munkarendben dolgozik, néha külföldi kiküldetés keretében is. Előfordul, hogy a külföldi kiküldetés során munkaszüneti napon is kell munkát végeznie. Ilyenkor milyen díjazásra jogosult a munkavállaló? Álláspontunk szerint, mivel a munkáltató rendelte el a külföldi munkavégzést, a kötetlen munkarend ellenére megilleti a munkavállalót a munkaszüneti napi pótlék, valamint megilleti a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék is.

Kérdés: Intézményünk az Mt. alá tartozik, és rendeltetése folytán hétvégén is nyitva vagyunk. A munkavállalók (5/2 munkarend) időnként hétvégi "szakmai felügyelet"-ben dolgoznak. Az adott hét hétfőjén és az azt követő hétfőn így pihenőnapjuk van. Szombatra és vasárnapra – jogszabály szerint – milyen pótlékot kell számfejteni nekik?

Kérdés: A munkáltatói tájékoztatóban a munkavállalót tájékoztatni kell az Mt. 46. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről. Munkavállalóink munkaszerződése azt tartalmazza, hogy a napi munkaidő 8 óra, a heti munkaidő 40 óra, illetve hogy a munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait a munkáltató állapítja meg. A munkavállalók az esetek döntő többségében ugyanabban az időszakban vannak beosztva. Amennyiben a munkaidőkeretre tekintettel szombati napra, illetve napi 8 óra helyett 10 óra hosszára is be szeretnénk osztani őket, a munkáltatói tájékoztatóban hogyan lehetne feltüntetni a napi munkaidő tartamát, illetve a beosztható napokat, hogy az rendes munkaidőnek minősüljön, ha a munkaidőkeret végén nem keletkezik pluszórája? Ha a hétfőtől péntekig terjedő időszakot adja meg a munkáltató a tájékoztatóban, akkor egy szombati munkaidő-beosztás rendes munkaidőnek minősülhet úgy, hogy a munkaszerződés tartalmazza a munkaidőkeret alkalmazását, valamint a tájékoztatóban egy esetleges hivatkozás az Mt. 96–100. §-ára, miszerint egyenlőtlenül is beosztható a munkaidő, az elegendő lehetne? Mindenképpen fel kell tüntetni a beosztható napokat, illetve a munkaidő kezdő és befejező időpontját a munkáltatói tájékoztatóban, vagy elég hivatkozni az Mt. 96–100. §-ára?

Kérdés: Munkavállalónk hosszú táppénzen van, nincs aktív munkajogi állományban, viszont az ország másik felében található az állandó lakcíme, és szeretne hazautazni. A munkáltató köteles téríteni a hazautazás költségeit a betegállomány alatt is?