Találati lista:
271. cikk / 1205 Kiküldött munkavállalók – a munkaügyi dokumentumok megőrzése
Kérdés: Az Mt. 297. §-ának (3) bekezdése előírja a jogosult (azaz a fogadó munkáltató) számára azt a kötelezettséget, hogy az ugyanezen szakasz szerint meghatározott dokumentumok a kiküldetés befejezésétől további 3 évig a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhetők és ellenőrizhetők legyenek. Ezen kötelezettség teljesítése nem egyszerű, erre az Mt. kommentárja is utal. Felmerült lehetséges megoldásként az, hogy az iratokat mi magunk mint jogosultak őrizzük meg. Ehhez az iratokat lemásolnánk, és ha a külföldi munkáltatónak egy ellenőrzés során szüksége van rá, akkor minket megkeres, és mi a rendelkezésére bocsátjuk, így eleget téve annak a követelménynek, hogy a dokumentumok "a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen". Amennyiben ezt a megoldást választjuk, akkor az iratok – és ezzel együtt értelemszerűen a személyes adatok – kezeléséhez megfelelő jogalapot jelent-e a jogosult, azaz a fogadó munkáltató számára önmagában az Mt. 297. §-ának (3) bekezdésében előírt gondoskodási kötelezettség, vagy ez esetben egyéb jogcímet kellene biztosítanunk mind a dokumentumok megőrzésére, mind a dokumentumoknak szükség esetén a küldő külföldi munkáltatóhoz történő továbbítására? A kérdést kissé máshonnan megközelítve: felmerült az a megoldás is, hogy jogosultként felhívjuk a küldő munkáltató figyelmét a 3 éves megőrzési kötelezettségére. Ilyen esetben, ha a magyar hatóság azt tapasztalja, hogy a küldő munkáltató nem tudja a részére biztosítani a dokumentumokat, akkor minket, fogadó munkáltatót milyen jogkövetkezménnyel sújthat? A Met. alapján szankcionálható-e bármi módon a fogadó munkáltató, ha a küldő munkáltató a kiküldetés befejezését követően nem tudja a hatóság rendelkezésére bocsátani az iratokat, annak ellenére, hogy például a kiküldetést megelőzően a fogadó munkáltató ezen kötelezettségre igazolhatóan felhívta a figyelmét?
272. cikk / 1205 Vezetőből vezető – közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszonyba
Kérdés: A kulturális intézmény tagintézmény-vezetője "magasabb vezető állású munkavállalónak" minősül-e, lehet-e őt az Mt. 208. §-a alapján vezető állású munkavállalónak minősíteni? Amunkáltató művelődési központnak több telephelye van, és van egy tagintézménye. A telephelynek és a tagintézménynek nincs külön intézményi struktúrája, nincsenek külön alkalmazottai, szervezetileg a művelődési központ alá tartoznak. Atagintézmény-vezetőnek nincs kinevezési joga, munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik, ezeket csak a művelődési központ vezetője gyakorolhatja. A Módtv. szerinti átalakulással összefüggésben létesített munkaszerződésben lehet-e igazgatónak, vezetőnek minősíteni a tagintézmény vezetőjét, akinek vezetői jogosultsága igazából nincs, csak a munkakörének megnevezése a tagintézmény-vezető? Jelenleg a közalkalmazotti besorolása alapján vezetői pótlékban részesül, vezetői pótszabadság azonban nem illeti meg.
273. cikk / 1205 Munkaviszony azonnali hatályú felmondásának következményei
Kérdés: Egy kolléga 2020. február 1-jén kezdett nálunk dolgozni, munkaszerződését határozott időre kötöttük, 2021. március 31. volt a szerződés vége. 2020. október 12-én beadta az azonnali hatályú felmondását, részletes indoklással a nem megfelelő munkakörülmények miatt. 2020. október 19-én társaságunk kiértesítette, hogy nem fogadja el az azonnali hatályú felmondást, mivel a felsorolt indokokat nem tartjuk elfogadhatónak, megalapozottnak. Felszólítottuk, hogy vegye fel a munkát. 2020. október 26-án a kolléga személyesen megjelent a központi irodában a kilépőpapírjainak átvételére, és tagadta, hogy megkapta volna társaságunk értesítését, így személyesen is átvetettük vele válaszlevelünket, és jeleztük, hogy vegye fel a munkát. Ő ezt megtagadta, munkavégzésre nem jelent meg. Tekinthető-e a dolgozó részéről történő jogellenes felmondásnak, hogy a felszólítás ellenére nem veszi fel a munkát? Meddig kell várni, hogy megjelenjen a munkahelyén? Kell-e ismételt felszólítást tennünk, hogy vegye fel a munkát, illetve felszólítani, hogy igazolja 2020. október 12-étől kezdve a hiányzása okát? Miként tudjuk elszámolni a 2020. október 12. óta eltelt időszakot, különösen a 12-én beadott azonnali hatályú felmondása és az értesítés kézhezvétele közötti időszak tekintetében?
274. cikk / 1205 Felmentési időre járó távolléti díj – a kifizetés esedékessége
Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
275. cikk / 1205 Ágazati szakmai pótlék és jubileumi jutalom
Kérdés: Az idén július 1-étől kifizetésre kerülő jubileumi jutalom alapjául szolgáló alapilletménybe bele kell-e számítani a pedagógusok július 1-jétől történt szakmaibérpótlék-emelését?
276. cikk / 1205 Elmaradt bónuszért fennálló kártérítési felelősség
Kérdés: A munkáltató teljesítménybónuszt fizet az áruház(ak) dolgozóinak az elért mértékű teljesítményükért, amely rendszeresnek minősíthető: tavaly havonta kapták a munkavállalók, idén fél-fél éves méréssel és kifizetéssel. Egy munkavállaló a munkáltató által is elismerten üzemi balesetet szenvedett a munkaidejében az áruházban, két és fél hónapig volt baleseti táppénzen (100%). A bónuszt még a "nem beteg" időszakra sem kapta meg, mert a cég szerint nem jár. Az Mt. 169. §-ának (1) bekezdése az irányadó ebben az esetben?
277. cikk / 1205 Recepció – a 24/72 órás munkarend elszámolása
Kérdés: Recepciós munkatársaink 24/72 órás munkarendben dolgoznak, azaz egy teljes napi munkavégzést három nap pihenés követ. Nem világos számunkra ennek a munkarendnek a bérelszámolása. Milyen alapórával kell számolni, és mikortól kell túlórát fizetni? Beoszthatóak-e vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzésre? Mikor van szüneten ez a munkavállaló?
278. cikk / 1205 Munkabérből levonás munkaadói kárigény esetén
Kérdés: Az egyik munkavállalónk által használt kamion üzemanyag-fogyasztása néhány fuvar alatt a korábbi átlag háromszorosára emelkedett ugyanazokon az útvonalakon úgy, hogy közben a szállított áru súlya mintegy 50%-kal csökkent. Akamionnak műszaki problémája nincs, így teljesen egyértelmű, hogy az üzemanyaggal a munkavállaló "rendelkezett". Ilyen esetben az okozott kárt közvetlenül levonhatjuk a munkabéréből?
279. cikk / 1205 Teljesítménybér bevezetése – havibér mellett
Kérdés: Cégünk 3 hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalóit. Havibéresek jelenleg. Szeretnénk a béreket a teljesítményük alapján a havibéren felül még növelni. A teljesítménybér bevezetésének milyen feltételei vannak? Havibér alkalmazása mellett adható-e? Ezenkívül még a mozgóbér alkalmazása is egy lehetőség lehetne. Amozgóbér bevezethető-e havibér mellett, ha igen, milyen feltételek kellenek hozzá? Milyen törvényi előírások vonatkoznak a fenti lehetőségekre?
280. cikk / 1205 Megbeszélések szervezése kötetlen munkarendben
Kérdés: Előírhatjuk-e a kötetlen munkarendben foglalkoztatottak részére, hogy a vezetőjük által meghatározott rendszeres megbeszéléseken vegyenek részt? Szankcionálható-e, ha a munkavállaló az utasítás ellenére távol marad az értekezletről?
