Nyelvvizsga nélküli óvodapedagógus továbbfoglalkoztatása

Kérdés: A nyelvvizsga nélkül foglalkoztatott gyakornok óvodapedagógus gyakornoki ideje két év után letelt (2018. IX. 26-án). Ez alatt az idő alatt sajnos nem tudta megszerezni a nyelvvizsgát, jelenleg is jár nyelvvizsgára felkészítő órákra. A munkaviszonya ezért automatikusan megszűnt volna, azonban az óriási pedagógushiány miatt nem volt lehetőség az álláshely betöltésére. A folyamatosan hirdetett (több állás is hirdetve van) álláshelyre nincs jelentkező, ezért jogszerűtlenül foglalkoztatják tovább az óvodapedagógust. Mi lehet ennek a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...szerzett szakmai gyakorlatként figyelembe venni akkor, amikor a pedagógus-előmenetelhez szükséges minősítő vizsgát kell letennie, illetve minősítési eljárásban kell részt vennie a 326/2013. Korm. rendelet 6. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Áthelyezés közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Új közalkalmazottat vennénk át egy másik intézményből, áthelyezéssel. Ekkor van-e lehetőség próbaidő kikötésére? Minimálisan mennyi időt vehet igénybe az áthelyezés? Meddig van lehetősége az előző intézménynek, hogy visszatartsa a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal,– volt egy olyan korábbi közalkalmazotti jogviszonya, amely "nem megfelelt" minősítés miatt törvény erejénél fogva megszűnt.Ezeknek a feltételeknek együttesen kell fennállniuk [Kjt. 22. § (1) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Vezetővé minősített munkavállaló alapbére

Kérdés: A vezető állású munkavállalóvá minősítés szempontjából megkövetelt, a minimálbér hétszeresére vonatkozó előírás [Mt. 208. § (2) bek.] a vezetővé minősítésről szóló megállapodás időpontjában kell, hogy fennálljon, vagy annak a vezető állású munkaviszonyának megszüntetésekor is teljesülnie kell? Előfordulhat-e, hogy a minimálbér-változás miatt egy eredetileg szabályszerűen vezető állásúvá minősített munkavállaló utóbb mégsem tekinthető vezető állásúnak?
Részlet a válaszából: […] ...konjunktívak, azaz együttesen kell, hogy teljesüljenek, ezért bármelyik hiánya lényegében "feloldja" a vezető állású munkavállalóvá minősítést.A kérdés arra irányult, hogy e második kategória ("vezetővé minősített") esetében az alapbér összegére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Vezető állású munkavállaló szülési szabadsága

Kérdés: Az egyik ügyvezető-helyettesünk a közeljövőben fog szülni. Van azonban egy folyamatban lévő projektje, aminek a sikeres befejezésén az éves jutaléka múlik, és annak határideje a szülés várható napját követő héten van. Már most jelezte, hogy a szülés után ő mindenképpen dolgozni fog otthonról, vagy akár be is jön, hogy ezt befejezze. Foglalkoztathatjuk őt ilyenkor egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...a szülési szabadságot ne a szülés időpontjától kezdje igénybe venni. A szabály rendeltetése viszont nem ez, így az ilyen megállapodás minősítése minden valószínűség szerint a munkavállaló védelmét biztosító törvényi szabályok megkerülését hozná magával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Pedagógus – minősítés alóli mentessége

Kérdés: Az Nkt. 97. §-ának (21) bekezdése alapján "nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2013. szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt". Ez a szabály pontosan melyik évben született, illetve a nyugdíjkorhatárt melyik évben elérő pedagógusra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjkorhatárukat legkésőbb 2023. augusztus 31-én elérik. Ha ezt követően érik el a korhatárt, már irányadó rájuk a minősítésben való részvétel kötelezettsége. A fenti szabályok alapján azok, akik 1958. szeptember 1-jén vagy azt követően születtek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Hét évvel nyugdíj előtt álló pedagógusok besorolása

Kérdés: 2018-ban minősítés nélkül továbbra is Pedagógus II. fokozatba lép-e az, aki a nyugdíjkorhatár elérése előtt van 7 évvel? Azaz folyamatosan alkalmazható-e a 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a a 7 évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt álló pedagógusokra, vagy csak egyszeri alkalomra szólt ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendeletbe 2016. október 28-i hatállyal került be a 39/K. §, melynek hatályos szövege értelmében: a Pedagógus I. fokozatba besorolta) köznevelési intézményben pedagógus munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,b) nevelési-oktatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Segítséget szeretnénk kérni a megváltozott munkaképességűek pótszabadságával és a rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban. Munkavállalónk eddig rokkantsági ellátásban részesült, de kérelmezte az öregségi nyugdíj megállapítását. Továbbra is jogosult a pótszabadságra, illetve a megállapított egészségkárosodás továbbra is fennáll? Figyelembe vehető-e a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. alkalmazásában megváltozott munkaképességű személy az, akinek a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján– 60 százalékos vagy kisebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Pedagógus – a minősítésben való részvétel elutasítása

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet szerint, ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatban 9 évet eltöltött, köteles minősítési eljárásban részt venni a Pedagógus II. fokozatba sorolása céljából. Mi a helyzet azonban akkor, ha a pedagógus a minősítést nem vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...a pedagógus a számára kötelezően előírt minősítési eljárásban való részvételt nem vállalja, ez azzal jár, hogy az eljárásbeli kötelezettségeit nem teljesíti, így nem tölt fel portfóliót sem. A 326/2013. Korm. rendelet 12/C. §-a (2) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Köztisztviselői illetményalap és alapilletmény – a változásuk közti különbség

Kérdés: Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő vagyok. 2018. február 28-án "soros előrelépés" keretében átsorolt a munkáltatóm I. besorolási osztály 8-as fokozatból 9-es fokozatba. A képviselő-testület 2018. március 8-án elfogadott egy rendeletet, amely tartalmazza, hogy a köztisztviselőket illetményeltérítés illeti meg, teljesítményértékelés alapján 2018. január 1-jétől visszamenőlegesen. A munkáltatóm azt mondta, hogy nekem csak 2018. március 1-jétől tudja elvégezni az illetményemelést, mert a visszamenőleges emelés nem illet meg a magasabb illetménnyel. Tájékoztatása szerint a január-február hónapra járó különbözetet majd egy hóközi számfejtésként egyéb jogcímen fogom megkapni. Jogos-e, hogy nem illet meg a visszamenőleges (magasabb) összeg január-február hónapra, mivel a képviselő-testületi döntés később született, miután engem már törvény szerint át kellett sorolni a magasabb kategóriába?
Részlet a válaszából: […] ...összegű alapilletmény megállapításától. A Kttv. 133. § (3)–(4) bekezdése szerinti, a köztisztviselő tárgyévet megelőző évi minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján járó alapilletmény-eltérítés megállapítására a hivatali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő újraszámolása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetén, amennyiben az alkalmazásában álló dolgozó magasabb képesítést szerez, melyet a munkáltató figyelembe kíván venni a besorolás szempontjából, akkor az átsorolás alkalmával az új, magasabb képesítésnek megfelelően kell-e figyelembe venni a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt (Kjt. 87/A. §)? Tehát úgy jár el helyesen a munkáltató, ha újraszámolja a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt a magasabb végzettséget alapul véve? Így a fizetési fokozat – mely a korábban az alacsonyabb végzettségnek megfelelően került megállapításra, azaz a munkaviszonynak az az időtartama is beszámításra került, melyben rendelkezett az alacsonyabb képesítéssel – az új számítás szerint csökken, hiszen a magasabb képesítés alapján történik a fizetési fokozat megállapítása. Összességében az a kérdés, hogy az átsorolás alkalmával a fizetési osztály módosításával egyidejűleg a fizetési fokozat is változtatható-e, vagy annak módosítása jogszerűtlen? Fontos tudnivaló, hogy konkrét helyzetben a közalkalmazott illetménye az átsorolás következtében magasabb lenne, mint jelenleg, de nem lenne olyan magas, mint a fizetési fokozat megtartásával.
Részlet a válaszából: […] ...szerint a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott. Az eltérítés mértékét illetően pedig a Kjt. 21. §-ának (3) bekezdése fogalmaz meg korlátot: "a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.
1
9
10
11
22