Közalkalmazotti tanácsi tagok munkaidő-kedvezményének tervezése

Kérdés: Hogyan kell kiadni a pedagógus közalkalmazotti tanácsi tagok munkaidő-kedvezményét? Be kell-e előre tervezni a tantárgyfelosztásba, illetőleg a heti munkaidő-beosztásba, azaz hetente fix időpontban kiadni?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti tanács tagjait az Mt. alapján megillető munkaidő-kedvezmények kiadására vonatkozóan az Mt. kimondja: "A munkaidő-kedvezmény igénybevételét – előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – legalább öt nappal korábban be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Szabadságelszámolás részmunkaidőben

Kérdés: Önkormányzatunk heti háromórás részmunkaidőben foglalkoztat közalkalmazotti jogviszonyban egy dolgozót 2016. január 1-jétől határozatlan időre. Munkavégzés minden héten pénteken 14-17 óra között történik. Mennyi éves szabadság illeti meg a közalkalmazottat a heti háromórás részmunkaidős foglalkoztatás alapján, illetve hogyan történik a szabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] A részmunkaidőben dolgozó közalkalmazottat ugyanannyi szabadság illeti meg, mint a teljes munkaidőben dolgozókat. A munkaidő mértéke ugyanis nem befolyásolja a szabadság mértékét (MK 19.) Az már más kérdés, hogy a részmunkaidős közalkalmazott számára egy nap szabadságra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Polgári alkalmazott nyugdíjjogosultsága

Kérdés: A Magyar Néphadsereg állományában dolgoztam mint polgári alkalmazott. Jár-e pluszidő a fegyveres erőknél eltöltött idő után? Valamikor volt olyan rendelet érvényben, hogy 5 évente plusz 1 év szolgálati idő került jóváírásra.
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjra jogosító szolgálati idő számítására a nyugdíjba vonuláskor hatályos jogszabályok szerint kerül sor, jelenleg tehát a Tny. szerint. A Tny. kimondja, hogy a biztosítással járó jogviszony 1997. december 31. napját követő időtartama öregségi nyugdíjra jogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:    

Bölcsődei foglalkoztatás

Kérdés: 19 éve közalkalmazott vagyok. Ebből 9 éve vagyok bölcsődei dolgozó. Iskolai konyhán kezdtem, majd leszámoltattak, jogviszonyomat megszüntették, majd azonnal új szerződést kötöttünk a bölcsődével, határozatlan időre. Az önkormányzat a fenntartója mindkét intézménynek. Ketten láttuk el eddig ezt a munkát, a munkatársam gondozónő lesz, az én helyemet megszüntetik. Okot nem adtam rá! Jogszerűen jártak-e el? Most megpályáztatták a technikai dolgozói helyet, én is pályáztam, és minden feltételnek megfeleltem, ám nem nyertem, mert az új főnök a barátnőjét veszi fel. Újra az iskolai konyhára akarnak helyezni, még nem fogadtam el, de kénytelen leszek. Tanácsukat kérem, hogy mire figyeljek oda a szerződésem megkötésekor.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint a bölcsőde és az iskolai konyha két külön munkáltató, mindkettőnek az önkormányzat a fenntartója. A kérdésben nem szerepel, hogy a bölcsődében Ön milyen munkakört töltött be (vélelmezhetően ott is a konyhán dolgozott), sem az, hogy a technikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Szakmunkások besorolása – nem változik

Kérdés: A Fogltv. 5. §-a 2016. július 8-i hatállyal módosította a Kjt. besorolási szabályát. A Fogltv. 5. §-a szerint
a) a Kjt. 61. § (1) bekezdése c) pontjának cc) alpontjában "a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését" szövegrész helyébe "a középfokú végzettséget" szöveg, valamint cd) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
b) a Kjt. 61. § (1) bekezdése d) pontjának db) alpontjában és e) pontjának eb) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
c) a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az "f) pontja" szövegrész helyébe a "g) pontja" szöveg
lép.
Az Nkt. 9 §-ának (6) bekezdése értelmében a középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá az Szkt.-ben meghatározott szakiskolai végzettség. Középiskolának az Nkt. rendelkezései értelmében a gimnázium és a szakközépiskola minősül. Az Szkt. 2. §-ának 36. pontja a szakiskolai végzettség fogalmát akként határozza meg, hogy szakiskolai végzettségnek a szakiskolában szerzett középfokú iskolai végzettség minősül, amely egyúttal az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározottak szerint államilag elismert szakiskolai szakmai végzettséget is tanúsít. Értelmezésünk szerint ez a végzettség a korábbi szakmunkásvégzettséget is magában foglalja. A Kjt. módosítás előtti 61. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör (szakmunkásvégzettség is), a "C" fizetési osztályba a "B" fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskolai végzettséghez kötött munkakör tartozott. A fentiek alapján a módosítás előtt a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör "B" fizetési osztályba került besorolásra. A Kjt. módosítását követően a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör már "C" fizetési osztályba tartozik-e? A módosítás következtében – amennyiben a Kjt. végrehajtási rendeleteiben található ún. csillagos tábla az adott munkakörre engedi – keletkezik-e a munkáltatónak átsorolási kötelezettsége? Ha igen, de a végrehajtási rendelet – a Kjt. régi szabályozásából következően – nem engedi meg "C" fizetési osztályba történő átsorolást, keletkezik-e a munkáltatónak ezzel kapcsolatban bármilyen kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] 2012. szeptember 1-jétől hatályos az Nkt. 6. §-ának (1) bekezdése, mely kimondja, hogy az érettségi vizsga letétele ún. érettségi végzettséget tanúsít. Ez a korábbi középiskolai végzettségnek felel meg. A szakmai érettségi végzettség (Szkt. 2. § 40. pont) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Pedagógusasszisztens átsorolása

Kérdés: Többcélú intézmény óvodájában 2015. február 1-jétől pedagógusasszisztens munkakörben dolgozó pedagógus diplomát szerzett. A dolgozó a diploma bemutatásával azzal az igénnyel állt elő, hogy diplomájára tekintettel "Gyakornok" vagy "Pedagógus I." fokozatba kerüljön besorolásra. Melyik fokozatba lehet őt besorolni, és milyen időponttól úgy, hogy kétéves szakmai gyakorlattal nem rendelkezik? Kérdésünket azért is tettük fel, mert a 326/2013. Korm. rendelet 39/C. §-a szerint a nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat, aki pedagógus szakképzettséggel és 2015. szeptember 1-jén, ha már legalább két év szakmai gyakorlattal rendelkezik, "Pedagógus I." fokozatba, továbbá a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, valamint a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába, ha pedig két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, "Gyakornok" fokozatba kell besorolni. A pedagógusdiploma 2015. szeptember 1-jén még nem állt rendelkezésére.
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 65. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerint a pedagógus besorolás szabályait alkalmazni kell a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus-szakképzettséggel rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadság kiadása áthelyezéskor

Kérdés: Egyazon önkormányzathoz tartozó intézmények egymás között pedagógiai asszisztenst és óvodapedagógust helyeznek át megállapodással. A szabadságukat a 326/2013 Korm. rendelet 30. §-ának (4) bekezdése figyelembevételével időarányon felül az átadó munkáltató adja ki azzal, hogy a megállapodásban rögzítésre kerül a még igénybe vehető szabadság, amelyet az átvevő adhat ki. Értelmezésünkben a Kjt. 59. és 85. §-ai, valamint az Mt. 121. és 135. §-ai alapján az átvevő intézménynek az időarányosan járó szabadságot kellene megállapítania, majd kiadnia, függetlenül attól, hogy az átadó mennyi szabadságot adott ki, továbbá a pedagógiai asszisztensre a 326/2013. Korm. rendelet 30. §-ának (4) bekezdése nem vonatkozik. Helyes-e az értelmezésünk?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 26. §-a szerint az áthelyezésben – amely a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyik esete – a Kjt. 25. § (2) bekezdés b) 1. pontja szerint a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia. A megállapodásnak ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Besorolásra jogosító jogviszonyban töltött idő igazolása

Kérdés: Közalkalmazotti fizetési fokozatba történő besorolás szempontjából elfogadható-e a munkáltató által kiállított munkaviszonyról, közalkalmazotti jogviszonyról szóló igazolás helyett a kormányhivatal által kiállított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló igazolás?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti fizetési fokozatba való besorolás a Kjt. 87/A. §-ában meghatározott jogviszonyokban töltött idő alapján történik. A Kjt. nem tartalmaz szabályt arra nézve, hogy milyen bizonyító eszközök fogadhatók el a jogviszonyban töltött idő hitelt érdemlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Jogviszonyváltás vagy jogutód nélküli megszűnés

Kérdés: Amennyiben egy költségvetési szerv jogutód nélkül szűnik meg, de feladatait egy nonprofit szervezet veszi át, jár-e felmentés a közalkalmazottaknak a végkielégítés mellett?
Részlet a válaszából: […] Ha a költségvetési szerv jogutód nélkül megszűnik [Kjt. 25. § (1) bek. c) pont], a Kjt. értelmében a közalkalmazottat – feltéve hogy a törvényi feltételek fennállnak – végkielégítés illeti meg [Kjt. 37. § (1) bek. c) pont], ugyanakkor felmentési időre járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Közalkalmazotti végkielégítés mértéke

Kérdés: 19 év 10 hónap közalkalmazotti jogviszony esetén valóban hathavi végkielégítés jár, míg 20 év és 1 nap jogviszonyban töltött idő esetén, azaz kb. 62 nap eltéréssel már 8 havi végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább tizenhat év, hathavi, ha húsz év, nyolchavi távolléti díjának megfelelő összeg [Kjt. 37. § (6) bek.]. Ha a közalkalmazotti jogviszony végkielégítésre jogosító módon kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.
1
62
63
64
94