Pihenőidők a szociális és egészségügyi ágazatban

Kérdés: Amennyiben az egészségügyben, illetve a szociális szférában dolgozom 12 órás munkarendben, abban az esetben ledolgoztatható-e a napi 20-20, azaz összesen 40 perces munkaközi szünet, valamint az éjszakás műszakban járó 40 perc szünet? Az éjszakai műszak leteltével mennyi idő után osztható be a munkavállaló nappali műszakra? Például két éjszakás (12 órás, illetve 12 óra 40 perces) műszak után mennyi a pihenőidő? Ha két éjszakai műszak után (ami 17.45-06.30-ig tart egy éjszaka) reggel 6.30-kor távozom, akkor beosztható vagyok-e a következő nap nappalos műszakjára, ami 5.30-18.15-ig tart?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem egyértelmű, hogy az egészségügyben vagy a szociális szférában dolgozik-e, mivel a két területre eltérő jogszabályok vonatkoznak: a szociális szférára az Mt. és a Kjt., az egészségügyre az Eütev.tv. Az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének a) pontja és a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Zenetanár részmunkaideje

Kérdés: Kinevezett, teljes állású tanár vagyok, heti 26 órában dolgozom egy alapfokú művészetoktatási intézményben. 10 órát énektanítással, 16 órát pedig szolfézsoktatással töltöttem el. A jövő tanévtől nem kívánok éneket tartani, csak részmunkaidőben a szolfézsórákat. Igazgatóm ezt csak akkor engedélyezi, ha jelentkezik helyettem félállásba egy másik énektanár, az ének-zene órák ellátására. Ha nem jelentkezik senki, rám osztja a nem kívánt feladatot, így viszont jeleztem, hogy felmondok. Kérdésem az, hogy megteheti-e ezt a vezetőm, hisz így a zeneiskolai szolfézsórák is ellátatlanok maradnak.
Részlet a válaszából: […] Kérdésében ellentmondás fedezhető fel: ha részmunkaidőben foglalkoztatják, nem minősülhet "teljes állásúnak". Kérdése szerint ugyanis jelenleg heti 26 órás részmunkaidőben foglalkoztatják, Ön pedig heti 16 órás részmunkaidőre szeretné módosítani ezt. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Pedagógus szabadsága

Kérdés: Pedagógus határozott időre szóló szerződésénél, mely előző évben kezdődött és következő év augusztus végéig szól, hány nap szabadság jár? Az Mt. 121. §-a szerint a szabadság arányos része jár, ha a munkaviszony év közben szűnt meg. Van-e jelentősége a szövegben szereplő múlt időnek, hiszen esetünkben a munkaviszony még nem szűnt meg? Valóban 32 nap jár a 48 helyett?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben egy határozott időre szóló munkaviszony jött létre, amelynek időtartama két naptári évet érint. Ebből következően az első és a második évre járóan is külön-külön kell megállapítani az érintett pedagógus szabadságát, és annak az időarányos részét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Illetmény kiegészítése a garantált bérminimumra

Kérdés: Jogszerű-e, ha a dolgozó garantált bérminimumának összege az alábbi bérelemekből tevődik össze: garantált illetmény összege + munkáltatói döntésen alapuló illetmény + garantált bérminimumra való kiegészítés?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottat garantált illetményként legalább a kötelező legkisebb munkabérnek, illetve – középfokú végzettséget megkövetelő munkakörnél – a garantált bérminimumnak megfelelő összeg illeti meg [Kjt. 66. § (9) bek.]. A törvény szerint a garantált illetmény az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Ruházati hozzájárulás – a cafeteria része lehet

Kérdés: A közalkalmazotti pénzbeli (számlával igazolt) ruházati hozzájárulás (nem munkaruha) a cafeteria elemei közé tartozik-e? Nevesítve sehol nincs feltüntetve a cafeteria elemei között.
Részlet a válaszából: […] A cafeteriát sem a Kjt., sem az Mt. nem szabályozza, ez a kollektív szerződés vagy a munkáltatói belső szabályzat – ideértve az általa egyoldalúan kialakított gyakorlatot is – alapján, az egyenlő bérezés elvének szem előtt tartásával nyújtott, válaszható elemekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Középfokú végzettségű óvodapedagógus illetménye

Kérdés: Óvodapedagógus besorolható-e a Pedagógus I. bértábla 0-2/4 gyakornok felsőfokú alap sorába, ha a szakmai tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett a következőképpen? A záróvizsga-bizottság előtt 2015. június 10-én sikeres záróvizsgát tett, a hallgatói oklevél kiállításának feltételéül szabott nyelvvizsga-kötelezettségének viszont nem tett eleget, ezért részére az oklevelet nem adták ki. Ezen személy besorolása Pedagógus I. középfok vagy felsőfok alap? Az Nkt. 99. §-ának (14) bekezdése az alkalmazásra vonatkozik, vagy a bértáblában is alkalmazható-e a felsőfok?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 99. §-ának (14) bekezdése szerint, ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor legfeljebb egy alkalommal a gyakornoki idő lejártáig gyakornokként alkalmazható az is, aki a nyelvvizsga letétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.
Kapcsolódó címkék:    

Késedelmi kamat számítása

Kérdés: Közalkalmazottként 2005-ben a 25 éves, 2010-ben a 30 éves jubileumi jutalomra jogosult lettem volna, de még nem fizette ki a munkáltató. Utólagos kifizetésnél a késedelmi kamat is megilletne-e engem, ha igen, az milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses követelések – ha a kérdező eddig nem tett lépéseket az érvényesítésükre – elévültek. A munkajogi elévülési idő ugyanis három év, mely a követelés esedékességétől számítandó, vagyis jelen esetben attól az időponttól, amikor az adott jubileumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál

Kérdés: Igazgatóságunk közalkalmazottja a Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontja szerint a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján felmentéssel kérte munkaviszonyának megszüntetését. Teljes felmentési ideje 2015. november 10-től 2016. július 9-ig tart, ennek felében munkavégzésre köteleztük, munkavégzés alóli mentesítését 2016. február 2-ától tölti. Ettől az időponttól részére felmentési időre járó díjazást számfejtettünk és utaltunk. A közalkalmazott vezetői pótléka 2015. december 31-vel lejárt, tehát a munkavégzés alóli mentesítés kezdőnapján erre már nem volt jogosult. Ezúton kérjük tájékoztatásukat, hogy vezetői pótlék alapját képezi-e a felmentési időre számolt bérnek a távollétidíj-számítás szabályai alapján? Figyelemmel kell-e ennél a pótléktípusnál lenni a megelőző hat hónapban teljesített vezetői pótlék összegére, vagy csak azokkal a bérelemekkel kell számolnunk, amelyre 2016. február 2-ától jogosult?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 80. §-ának (2) bekezdése kimondja: az Mt. 148-149. §-át, valamint 151. § (1)–(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor a 70-75. § szerinti illetménypótlékot, valamint a 77. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Kontroller alkalmazása bölcsődében

Kérdés: Integrált intézményünkben dolgozó közalkalmazottak szociális, bölcsődei és egészségügyi szolgáltatást nyújtanak. Új vezetőnk kontrollert kíván alkalmazni. A kontroller feladata lenne például: "támogató jellegű üzemgazdasági szolgáltatás nyújtása az intézményvezető számára a célorientált tervezéshez, irányításhoz; közreműködés a kontrollingrendszer bevezetésében, működtetésében; elkészíti az intézmény kontrollingtervét; a felelős vezetőkkel való egyeztetés alapján a szükséges intézkedésekre javaslatot tesz; koordinálja a részcélok, illetve résztervek teljesülését; szervezi a beszámolórendszert". Szociális, bölcsődei területen a kontroller közalkalmazottként való alkalmazása elfogadható-e?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 2. §-ának (1)–(2) bekezdései értelmében a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi. A kollektív szerződés és a közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.
Kapcsolódó címkék:    

Pályázati meghallgatás

Kérdés: A Kjt. 20/A. §-ának (6) bekezdése szerint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén a pályázót a pályázati határidő lejártát követő huszonegy napon belül a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója által létrehozott, legalább háromtagú, a betöltendő munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező bizottság hallgatja meg. Kérdésünk: meg kell-e hallgatni valamennyi, a pályázati kiírás feltételeinek megfelelő pályázót, vagy a munkáltató dönthet úgy, hogy a pályázatokat előzetesen értékeli, és csak azokat a pályázókat hívja be interjúra, akiket a beküldött anyagok tartalma alapján arra érdemesnek ítélnek?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. idézett rendelkezése szerint a pályáztatott vezetői megbízás vagy munkakör szempontjából szakértelemmel rendelkező tagokból álló bizottságnak kell a jelentkezőt meghallgatnia. Ebből levonható az a következtetés, hogy a jogalkotó szándéka arra irányult, a kinevezési,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.
1
63
64
65
94