78 talált cikk a kormányzati szolgálati jogviszony kifejezésre

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal jegyzője betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. A polgármester, illetve a jegyző is szeretné a továbbfoglalkoztatását úgy, hogy kéri a nyugdíj megállapítását folyósítás nélkül. A Tbj-tv. 6. §-a alapján kikerül a biztosítotti körből, mentesül a járulékfizetés alól. Ennek alapján az illetményét csak az szja-levonás terheli, a munkáltatónak sincs járulékfizetési kötelezettsége. Viszont, mivel kérte az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását, a Tny. 83/C. §-a alapján az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt nyugdíjasnak minősül.
1. Lehet-e jegyző (közszolgálati tisztviselő) továbbra is, ha nyugdíjasnak minősül, de nyugellátást nem vesz fel a jogviszony fennállása alatt? Elég-e, ha a polgármesterrel megállapodnak, nem kell hozzá külön kormányzati engedély [Kttv. 39. § (6a) bek., 228/A. §]?
2. Jubileumi jutalomra jogosult-e az öregségi nyugdíjasnak minősülő közszolgálati jogviszonyban álló munkavállaló, ha a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása után tovább dolgozik?

Kérdés: 1. A Kttv. 62/A. §-a szerint, ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Figyelembe véve a Kttv. 260/C. §-át, polgármesteri hivatalnál való közszolgálati jogviszony létesítése esetében is érvényes a fenti szabály? 2. Amennyiben igen, akkor a kinevezés során a Kttv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján próbaidő nem köthető ki? 3. A Kttv. 69. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján a köztisztviselő új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni? 4. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése alapján a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál a tárgyévben akkor van lehetőség, ha a jogviszony létesítését követő 45-60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján megállapításra kerülhet? 5. Amennyiben próbaidő nem köthető ki, és folyamatosnak tekintendő a jogviszony, a belépés napjával fennmarad-e a korábbi munkáltatónál megállapított közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidő, vagy a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti szakvizsga teljesítéséhez kapcsolódó fizetési fokozatban való ún. átsorolásstop? 6. Amennyiben az alapvizsga/szakvizsga már teljesített, a Probono felületéhez kapcsolódó képzési kötelezettség szintén a belépés napjától kötelező? Vagy mindezeket felülírja a Kttv. 122. §-a a határidők megállapításával? 7. Vajon az adományozott cím elveszik a címmel rendelkező köztisztviselő Kttv. 62/A. §-a szerinti jogviszony-létesítése esetében, tekintettel arra, hogy nem rendelkezik a jogszabály erre vonatkozóan?

Kérdés: Az egyéni vállalkozói munkaviszony beszámítható a jubileumi jutalomba?

Kérdés: Egyik – válófélben lévő – kolléganőnk sorozatosan késett, a munkahelyén iktatással kapcsolatos munkaköri feladatait bizonyíthatóan egyáltalán nem látta el, amikor vezetője erre figyelmeztette, minősíthetetlen hangnemben válaszolt neki, munkaidejét a büfében és kollégáinak a magánéleti problémáit mesélve töltötte el, ami kollégáiban ellenérzést keltett, és munkavégzésüket is akadályozta. A munkáltató – a Kttv. hatálya alá tartozó önkormányzat – bizalomvesztésre hivatkozással kívánja megszüntetni a jogviszonyát, lévén, hogy megsértette a Kttv. 76. §-ának (2) bekezdésében szereplő kötelezettségeit, nevezetesen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, továbbá a szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést. Megtehetjük-e biztonsággal ezt a lépést munkáltatói részről?

Kérdés: Mi a helyzet olyan esetben, ha egy állami intézet vezetője saját feleségét foglalkoztatja, olyan állásban, aminek igazából csak neve van, de igazán látványos munkát nem végez a feleség, nem is nagyon jár be dolgozni, de felveszi a fizetését?

Kérdés: Kormányzati szolgálati jogviszonyom saját kérésemre 2019. május 11-én felmentéssel megszűnt. A jogviszonyomat megszüntető kormányzati igazgatási szerv jogellenesen állapította meg a végkielégítésem mértékét. A megszüntető okiratomat a Kit. alapján állította ki, de a végkielégítésem mértékét a Kttv. alapján állapította meg (egyhavi illetményemnek megfelelő összeget négyhavi helyett), ezért a Közszolgálati Döntőbizottsághoz fordultam. A Döntőbizottság a panaszomnak helyt adott, és kötelezte a kormányzati igazgatási szervet, hogy 15 napon belül fizesse meg az elmaradt háromhavi végkielégítésemet. A határozat ellen 30 napon belül jogorvoslattal lehet élni. Arra való tekintettel, hogy a 15 nap már lejárt, és egyetlenegy forintot sem kaptam a megítélt végkielégítésből, valamint a jogorvoslati határidő lejárta "vészesen" közeleg, ezért arra a következtetésre jutottam, hogy valószínűleg a kormányzati igazgatási szerv jogorvoslattal él a Döntőbizottság határozata ellen. A Döntőbizottság által lefolytatott vizsgálat egy esetleges per során rövidíteni fogja a bírósági eljárást, vagy egy évekig tartó eljárás elé nézek? A fellebbezésnek a Döntőbizottság által részemre megítélt összeg kifizetésének van-e halasztó hatálya? Fellebbezés esetén a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kerül át az ügyem? Kell-e jogi képviselőt keresnem, vagy hivatalból fognak kirendelni? Kit terhel a perköltség? Mi történik az után, hogy fellebbeznek a Döntőbizottság határozata ellen?

Kérdés: A cég, ahol dolgozom, egy 20-25 fős társaság. Itt a társaságon belül dolgozik egy vezetőhelyettes, valamint az ő testvére mint dolgozó, valamint a testvére felesége mint dolgozó. Jelenleg folyamatban van a testvér feleségének kinevezése egyfajta vezetővé, mint a vezetőhelyettes alatt álló személy, de a testvér felett álló vezető. Nincs ebben valamiféle szabálytalanság, tekintve, hogy rajtuk kívül van a cégnél még vagy 20 dolgozó?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 180. számában a 3585. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban kérem állásfoglalásukat. Jól értelmezem-e, hogy a Kjt. hiába "engedi ki" a közalkalmazottat áthelyezéssel a Kttv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervhez, ha a Kttv. szerint csak "közigazgatási szervek" között jöhet létre áthelyezés, tehát nem "engedi be" áthelyezéssel a hatálya alá, csak (a Kttv. 1. és 2. §-a által nevesített) közigazgatási szervek között létrejövő megállapodás alapján?

Kérdés: A kollégánk a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján kéri felmentését (a szükséges szolgálati idővel rendelkezik). Kérelmét 4 hónappal a kérelmezett megszűnés időpontja előtt terjesztette be. A fenti szakasz alapján felmenthető-e, vagy a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján kell eljárnunk, és a (7) bekezdés szerint a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napjával szűnik meg a jogviszonya?

Kérdés: Jelenleg határozott idejű szerződéssel tanítok közalkalmazotti jogviszonyban. 2020 áprilisában lesz meg a negyven év munkaviszonyom, és szeretnék nyugdíjba menni a nők kedvezményes negyven évével. Jogosult vagyok-e a közalkalmazottaknak járó nyolc hónap felmentési időre?