Bércsökkentés – fizetés nélküli szabadság esetén

Kérdés: Havidíjas munkavállalónknak öt munkanapos fizetés nélküli szabadságot engedélyeztünk ebben a hónapban. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, ezért problémát okoz annak megállapítása, hogy pontosan mennyivel csökkentsük a havi munkabérét. Hogyan számoljuk ki a levonandó munkabért?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló részére fizetés nélküli szabadságotengedélyeztek, a munkában nem töltött napokra nem lesz munkabérre jogosult.Kétségtelen, ha a munkavállaló állandó munkaidő-beosztásban dolgozik, nem okozproblémát a mulasztott napokra járó arányos díjazás levonása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Bérfizetés napja – banki átutalás esetén

Kérdés: Kérem, segítsenek értelmezni a munkabér kifizetésének esedékességét! Az Mt. szerint a bérfizetés napja legkésőbb minden hónap 10. napja. Mivel a banki átutalások teljesítési határideje általában egy-két banki munkanap, a munkabér-kifizetéskor a munkáltatónak a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig gondoskodnia kell az átutalásról, vagy a munkavállalóknak 10-ig meg kell kapniuk a munkabért?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 155. § (3) bekezdése értelmében a munkabért havonta,utólag egy ízben, a tárgyhónapot követő 10. napig kell elszámolni és fizetni,ha ettől munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. kollektív szerződés), vagy afelek megállapodása el nem tér. Mivel a bérfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Kártérítés próbaidő miatti munkaviszony-megszüntetés miatt?

Kérdés: Próbaidőre alkalmazott munkavállaló a szerződés megszüntetése esetére kötelezhető-e kártérítésre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályai szerint egyfelől a próbaidő alatt bármelyikfél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti a jogviszonyt [Mt. 81.§ (3) bekezdés]. Ha a munkavállaló e jogával él, pusztán ezért kártérítésselnem tartozik, hiszen a kártérítés a jogellenesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Utazási költségtérítés

Kérdés: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály alapján gépjárművel történő munkába járás címén is költségtérítés jár a munkavállalóknak, ha a munkavállaló csak "hosszú várakozással" tudna igénybe venni tömegközlekedési eszközt. Kérdés: milyen esetek minősülhetnek hosszú várakozásnak? Továbbá, megtérítheti-e a munkáltató a munkavállalók helyi bérletének költségét, annak ellenére, hogy ezt a jogszabály nem írja elő?
Részlet a válaszából: […] A 78/1993. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésének b) pontjaúgy rendelkezik, hogy a munkavállaló részére a munkába járáshoz amagánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárműveltörténő munkába járás költségtérítése címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Cafeteriajuttatások részmunkaidő esetén

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottaknál a cafeteria-rendszerben a munkavállalónak járó szolgáltatások, kedvezmények értéke jogszerűen csökkenthető a munkaidő változásának arányában? Ugyanakkor megállapodhatnak-e ettől eltérően a felek?
Részlet a válaszából: […] Az ún. cafeteria-rendszerben járó juttatások feltételeit amunkáltató vagy kollektív szerződés állapítja meg az Mt. 165. § alapján. Atörvényhely szerint a munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális,jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Több műszakos munkarend – ölelkező műszakok

Kérdés: Társaságunk két műszakos, úgynevezett ölelkező munkarendet vezet be. Az I. műszakban 7 órától 15 óráig, a II. műszakban 12 órától 20 óráig dolgoznak a munkavállalók. A munkavállalók természetesen hetente egymást váltják. Kérdésem: kell-e műszakpótlékot fizetni az I. műszakban dolgozónak 14 órától 15 óráig, illetve a II. műszakban 14 órától 20 óráig?
Részlet a válaszából: […] Elsődlegesen azt szükséges megvizsgálni, hogy a kérdésbenismertetett munkarend több műszakos munkarendnek minősül-e. Ettől függ ugyanis,hogy szükséges-e a munkáltatónak műszakpótlékot fizetnie a munkavállalóirészére. Az Mt. meghatározása szerint több műszakos a munkarend,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Kiküldetés – időkorlát nélkül?

Kérdés: Kollektív szerződésünk az egy naptári évben elrendelhető kiküldetés időtartamát nem korlátozza, figyelemmel arra, hogy az Mt. lehetőséget ad kollektív szerződésben az eltérésre a naptári évenként számított 44 munkanapos törvényi korláttól. Egyes munkavállalók szerint a kollektív szerződés e pontja jogellenes, mivel a kiküldetés csak ideiglenes lehet. Megítélésünk szerint nem helytálló ez a következtetés, mivel a gyakorlatban soha nem alkalmazunk időkorlátozás nélküli kiküldetést. Önök szerint kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. lehetővé teszi, hogy a munkáltató gazdasági érdekbőlideiglenesen a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezze amunkavállalót (kiküldetés) [Mt. 105. § (1) bek.]. Ez alapján a munkáltatókiküldetés keretében akár belföldi, akár külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Tájékoztatás a munkarend módosításáról

Kérdés: Cégünknél több műszakos munkarend volt érvényben, a munkavállalók részére adott tájékoztatóban ezt szerepeltettük. Ebben a hónapban ügyvezetői utasításban módosítottuk a munkarendet, munkaidőkeretet vezettünk be, amire a munkaszerződések lehetőséget adtak. Ki kell-e adnunk új munkavállalói tájékoztatót minden érintett munkavállalónk részére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. § (1) bekezdése alapján a munkarendet, amunkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződésrendelkezése hiányában – a munkáltató állapítja meg. Vagyis ha kollektívszerződés nem rendelkezik a munkarendről, jogszerűen rendelkezhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Vasárnapi munka elrendelése kollektív szerződés hiányában

Kérdés: Munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalóinkat. Új munkaidő-beosztást vezetünk be, amely megkívánja a vasárnapi munkavégzést is. Elrendelhetünk-e vasárnapra is rendes munkaidőben munkavégzést, ha nincs cégünknél kollektív szerződés, és nem tartozunk az Mt. 124/A. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetkörbe? Ha igen, kötelesek vagyunk-e vasárnapi pótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 124/A. § (1) bekezdésének c) pontja szerint vasárnaprarendes munkaidőben történő munkavégzés az Mt. 124. § (3)–(6) bekezdésébenmeghatározott esetben rendelhető el. A két jogszabályhely együttesértelmezéséből következik, hogy ha az Mt. 124. § (3)–(6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Munkanap-áthelyezés – a munkaszüneti napok körüli munkarendtől eltérően

Kérdés: A munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelet alapján augusztus 21-ét (pénteket) augusztus 29-én (szombaton) kellett ledolgozni. A szakszervezeti tisztségviselő augusztus 10-én (hétfőn) jelezte, hogy a munkavállalók inkább augusztus 15-én szeretnék ledolgozni az augusztus 21-ét, augusztus 29-e helyett. Kérdésünk: eltérhet-e a munkáltató a rendeletben meghatározott munkarendtől, vagy ezek a szabályok kötelezőek egy általános munkarendben üzemelő munkáltató számára? Cégünk – a szakszervezet kérésének megfelelően – augusztus 15-én rendelte be a munkavállalókat augusztus 29-e helyett. Kell-e rendkívüli munkavégzésért pótlékot fizetnünk részükre?
Részlet a válaszából: […] A 16/2008. SZMM rendelet 2. §-a határozza meg a 2009. évimunkaszüneti napok miatti munkarendváltozásokat. A 2. § b) pontja szerint a2009. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől valóeltéréssel járó – munkarend a következő: augusztus 29.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.
1
58
59
60
68