647 cikk rendezése:
581. cikk / 647 Osztott munkaidő-beosztás – a két rész közé eső idő megítélése
Kérdés: Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?
582. cikk / 647 Munkaidő-beosztás közlésének elmulasztása
Kérdés: Munkavállalónk meg kívánja tagadni a további munkavégzést arra hivatkozással, hogy nem közöltük vele előre és időben a következő munkaidő-beosztását, hanem csak egy nappal annak megkezdése előtt. Valóban jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést ebben az esetben a munkavállaló?
583. cikk / 647 Fennmarad az együttdöntési jog?
Kérdés: 2007 januárjában kötöttünk kollektív szerződést. Az akkor hatályos Mt. alapján a kollektív szerződésbe az alábbi mondat került bele: "Az üzemi tanácsot a kollektív szerződés mellékletében meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve a jóléti jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében illeti meg együttdöntési jog." Az együttdöntési joggal érintett tételeket tehát a mellékletben határoztuk meg, tételesen; az összes jóléti célú ingatlant felsoroltuk. Időközben a törvény módosult, ami alapján nem lehetne a jóléti célú ingatlan felett együttdöntési jogot gyakorolnia az üzemi tanácsnak. A törvényi változás ellenére még továbbra is van együttdöntési joga az üzemi tanácsnak ezen ingatlanok vonatkozásában?
584. cikk / 647 Kollektív szerződés és a munkavállaló kárfelelőssége
Kérdés: Munkavállalónkkal 2006-ban olyan munkaszerződést kötöttünk, amely szerint a gondatlanul okozott károkért másfél havi átlagkeresetének megfelelő összeggel felel. 2007-ben hatályba lépett a kollektív szerződésünk, ami kimondta: a munkavállalók a gondatlanul okozott károkért legfeljebb egyhavi átlagkeresetük erejéig felelhetnek. Ez a kollektív szerződés idén megszűnt. Kérdésem: a kollektív szerződés annak idején módosította-e a munkaszerződést? A munkavállalónk most végül is milyen összeg erejéig felel a gondatlan károkozásért: félhavi, egyhavi vagy másfél havi átlagkereset összegéig?
585. cikk / 647 Bérpótlék számítási alapja – a személyi alapbérnél alacsonyabb összeg?
Kérdés: Kollektív szerződésünk jelenleg azt írja elő, hogy a bérpótlékok számítási alapja a munkavállaló személyi alapbérének 110%-a. A gazdasági válság miatt szeretnénk módosítani a kollektív szerződés e rendelkezését. A módosítás során a bérpótlék alapjául a személyi alapbért, vagy annál alacsonyabb összeget is meg lehet állapítani?
586. cikk / 647 Könyvelői munka – idényjelleg bevallások idején?
Kérdés: A különböző éves adóbevallási határidők közeledtével jelentősen felhalmozódó könyvelési teendőkre figyelemmel minősíthetjük-e könyvelőink munkáját idényjellegűnek, és a kritikus időszakokban alkalmazhatjuk-e rájuk nézve az Mt. rugalmas munkaidő-szervezési szabályait – különös tekintettel a vasárnapi rendes munkavégzés elrendelésére, illetve a pihenőnapok összevont kiadására?
587. cikk / 647 Egyoldalúan elrendelt rövidebb munkaidő
Kérdés: Az Mt. 150. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkavállalókat átmenetileg rövidebb időben foglalkoztathassuk. Jól értelmezzük a szabályt, a munkáltató valóban egyoldalúan elrendelhet rövidebb munkaidőt a munkavállalók részére? Legfeljebb milyen hosszú időtartamot tekinthetünk még "átmeneti időnek"? Hogyan alakul a munkavállalók díjazása? Hány nap betegszabadság jár annak a munkavállalónak, aki az Mt. 150. § (2) bekezdése alapján csak heti négy napon végez munkát?
588. cikk / 647 Elvonhatja-e a szakszervezet az üzemi tanács jogkörét?
Kérdés: Cégünk 2009 szeptemberétől megszünteti a társasági üdülő szociális jellegét, és azt átalakítva a következő évtől üzleti célokra hasznosítja. Az egyeztetések során az üzemi tanáccsal nem véleményeztettük az intézkedést, de utólag sem jelezte, hogy élni akar együttdöntési jogával; nem sokkal ezelőtt pedig a megbízatás lejártával az üzemi tanács meg is szűnt. A szakszervezet viszont kifogást terjesztett be, jogszabálysértésre hivatkozva. Meg kellene győznünk a tisztviselőiket, hogy vonják vissza a kifogást, mivel egy bírósági eljárás jelentősen késleltethetné a beruházás elindítását. Mire hivatkozhatnánk?
589. cikk / 647 Bérátutalás – megszabhatja-e a munkáltató a bankot és a számlát?
Kérdés: Kötelezhet-e a munkáltatóm arra, hogy egy általa kijelölt bankszámlára utalja a fizetésemet, és nem teszi lehetővé, hogy ezt a számlaszámot módosítsam? A részletek: egy bankban dolgozom, dolgozói folyószámlával rendelkezem, és a munkáltató csak erre a számlára hajlandó utalni a fizetésünket.
590. cikk / 647 Szociális célú ingatlan értékesítése
Kérdés: Cégünknél több, nagy értékű ingatlan is van, amit üdültetésre használunk, a munkavállalók minden nyáron ingyenesen néhány napot eltölthetnek itt. A jelenlegi gazdasági körülmények között szeretnénk értékesíteni az ingatlanokat, de az üzemi tanácsunk tiltakozik, nem akar hozzájárulni. Nálunk nem működik szakszervezet, és kollektív szerződésünk sincsen, de korábban mindig együtt döntöttünk az üzemi tanáccsal az ingatlanok ügyében. Mindenképpen értékesítenünk kell az ingatlanokat; milyen lehetőségünk van erre?
