Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. bizonyos esetekben (végkielégítés, felmondási időrejáró díjazás) átlagkereset-fizetést ír elő. Az átlagkereset fogalmát a törvénynem tartalmazza, de a bírósági gyakorlat szerint "az átlagkereset-számítás amunkában nem töltött idő alatt a munkavégzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Külföldre történő hazautazás költségtérítése

Kérdés: Cégünknél sok külföldi munkavállaló dolgozik. Munkaszerződésükben nincs szabályozva, hogy az állandó lakóhelyükre, vagyis külföldre történő hazautazásukkal kapcsolatos költségeket ki viseli. Kérdésünk: van-e olyan jogszabály, amelyik a munkavállalók külföldre történő hazautazásával kapcsolatos költségtérítését szabályozza?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 153. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amunkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely amunkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesenés indokoltan merült fel, továbbá a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Munkabér – kinek utalják?

Kérdés: A dolgozó bérét lehet-e utalni a gyermeke nevén lévő bankszámlára, ha ő ezt így kéri, és nyilatkozik is erről? Nem akar nyitni saját bankszámlát, hogy megspórolja ennek költségét! Egy munkaügyi ellenőrzésen nem lenne-e ez probléma?
Részlet a válaszából: […] A munkabér a munkavégzés ellenértéke, amire amunkaviszonyban álló munkavállaló jogosult. A munkabér védelmére vonatkozószabályok – többek között – kimondják, nincs akadálya, hogy a munkáltató -kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Állásidő vagy négynapos munkahét?

Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. általános szabálya alapján a munkavállalót, ha amunkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiattkiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4)bekezdés]. Előrebocsátjuk, hogy a kérdés teljes körű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Kollektív kárfelelősség

Kérdés: A munkáltatónknál a raktárból eltűnt néhány reklámanyag, szórólapok, plakátok, valójában azt sem tudjuk, mi volt bent. A raktár zárható, csak néhány ember mehet be, de a főnök titkárnőjénél is van pótkulcs. Az ügyvezető úgy döntött, hogy minden dolgozónak, akinek kulcsa volt a raktárhoz, levon 15 000 Ft-ot a fizetéséből, kivéve a titkárnőjét, mivel ő "nem szokott lemenni". Ehhez a levonáshoz valamilyen papírt is alá akar írattatni velünk, és azzal fenyeget, hogy feljelent mindenkit, ha nem írjuk alá. Mit lehet ilyenkor tenni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bekezdés]. Ettől eltérően, a munkavállaló vétkességére tekintetnélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

GYES-en lévő munkavállaló – szerződés másik munkáltatóval

Kérdés: Egy dolgozónk jelenleg GYES-en van. Tudomásunkra jutott, hogy közben elhelyezkedett egy másik cégnél 8 órás munkaviszonyban, bár erről minket nem tájékoztatott. Jogszerű-e ez? Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] A feleket a munkaviszonyban terheli az együttműködési kötelezettség(Mt. 3. §). Így a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során amunkáltató és a munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinekmegfelelően, kölcsönösen együttműködve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Munkakörátadás – a munkaviszony megszűnését követően

Kérdés: Egyik volt munkavállalónk rendes felmondással úgy szüntette meg a munkaviszonyát, hogy a felmondási idő kezdetét követően keresőképtelen beteggé vált. A felmondási idő végén azzal a problémával szembesültünk, hogy volt munkavállalónk a betegségből kifolyólag nem adta át a munkakörét. Elrendelhetem jogszerűen a munkakör átadását, annak ellenére, hogy nincs már szerződéses kapcsolat közöttünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 97. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalómunkaviszonya megszüntetésekor munkakörét az erre előírt rendben kötelesátadni, és a munkáltatóval elszámolni. Ennek elmulasztása nemcsak a munkáltatójogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, hanem jelentős hátrányt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Kollektív szerződés részleges felmondása

Kérdés: A társaságunk 2006 őszén kötött kollektív szerződést, amelyben szabályoztuk a fegyelmi eljárást, és a munkavállalók gondatlan károkozása esetére kikötöttük – bizonyos feltételek fennállása esetére – a hathavi átlagkeresetig terjedő megtérítési kötelezettséget. A szakszervezet még szeptemberben jelezte, hogy a kártérítési felelősség mértékét sokallja, és javasolta, hogy módosítsuk azt négyhavi átlagkeresetre; amennyiben pedig ezt nem fogadnánk el, a kollektív szerződés ezen részét 2008. december 31-re felmondja. Mi nem fogadtuk el a módosító javaslatot, ezt jeleztük is. Jelenleg folyamatban van egy eljárás, és fennállnak a feltételek a hathavi átlagkereset mértékéig történő kárfelelősség megállapítására, de a szakszervezet tiltakozik ellene, mondván, ők felmondták a kollektív szerződésnek ezt a részét. Milyen mértékig állapíthatjuk meg a felelősséget?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződést – eltérő megállapodás hiányában -bármelyik szerződéskötő fél három hónapos határidővel felmondhatja [Mt. 39. §(1) bekezdés]. A kollektív szerződés felmondására vonatkozóan a törvény nemszabályozza a kollektív szerződés egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Jutalom – üdülési csekkben?

Kérdés: Adózási, ésszerűségi szempontból dolgozóink 2009. évi jutalmazását úgy kívánjuk megoldani, hogy differenciáltan, a teljesítményükkel arányosan kapnak üdülési csekket. Jogszerű-e ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] Az üdülési csekk általában a munkavállaló részére az Mt.165. §-a szerint nyújtott jóléti támogatások körébe tartozik. Az idézetttörvényhely alapján a munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális,jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Rendkívüli munkavégzés – év végén átnyúló munkaidőkeret esetén

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben alkalmazzuk munkavállalóinkat. A keret nem mindig fejeződik be a naptári év végén. A legutóbbi 2008. november 1-jétől 2009. január 31-éig tartott. Az éves elrendelhető 200 óra túlóra ebben az esetben melyik év terhére számítandó?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 126. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjai alapjánrendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, amunkaidőkereten felüli, illetve az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá akészenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
1
59
60
61
65