Bírság a munkáltatónak – munkavállalói kárfelelősséggel?

Kérdés: Egy munkavállalónk elmulasztott elküldeni egy bevallást a hatóságnak, ami miatt bírságot szabtak ki a cégünkre. Az eljárás során nem tudtuk kimenteni magunkat, nem fogadták el, hogy a társaság (lényegében a munkavállalónk, mivel csak ő foglalkozott az üggyel) magatartása nem volt felróható. Ilyen esetben a kimentés sikertelensége megalapozza a munkavállaló kárfelelősségét is a munkáltatóval szemben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bek.]. A vétkesség és a felróhatóság nem azonos fogalmak. Akár­okozó magatartás akkor felróható, ha a károkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Szociális juttatás vagy természetbeni munkabér?

Kérdés: Jogszerű-e az a gyakorlatunk, hogy munkavállalóinknak olyan melegétkezési jegyet adunk, amelyet csak a mi cégünknél (az élelmiszer-áruházunkban található pizzériában) lehet beváltani?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 154. § (1)–(2) bekezdése szerint a munkabértforintban kell megállapítani és kifizetni, azt utalvány vagy más formábanfizetni tilos. Jogszabály vagy kollektív szerződés – de a munkáltató és amunkavállaló megállapodása nem – természetbeni munkabért állapíthat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Munkahelyi távollét hóakadály miatt

Kérdés: Az elmúlt hetekben többször előfordult, hogy az intenzív havazás és a jelentős mennyiségű csapadék járhatatlanná tette a telephelyünk felé vezető utakat, és a fennakadások miatt alig pár munkavállalónk tudott munkára jelentkezni. Az otthon maradt, illetve a jelentős késéssel beérkező dolgozók bérezésére milyen szabályok irányadóak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. § g) pontja szerint mentesül a munkavállaló amunkavégzési kötelezettsége alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud amunkahelyén megjelenni. Tipikusan idetartozik az Ön által említett eset is,hiszen az intenzív havazás úgy elzárhatja a munkáltató telephelyét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Munkaidőmérték – változó is kiköthető?

Kérdés: Olyan munkaszerződést szeretnénk kötni a munkavállalókkal, amelyben nem egy konkrét munkaidőmértéket (pl. heti 30 órát) határozunk meg, hanem tulajdonképpen keretmunkaidő-mértéket. A munkavállaló munkaidejének a mértéke heti 20 órától 40 óráig terjedne, a munka mennyiségétől függően. Van erre jogszerűen lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 78/A. § (1) bekezdése szerint a munkaviszony – eltérőmegállapodás hiányában – teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.Ebből következően, ha nem rendelkezik a munkaszerződés a munkaidő mértékéről,akkor a munkaviszony napi 8, heti 40 órában jön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Fizetés nélküli szabadág – a munkavállaló kérésére

Kérdés: Munkavállalónk fél évre fizetés nélküli szabadságra menne. Az Mt. semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a munkáltató mikor engedélyezhet fizetés nélküli szabadságot, hiszen csak annak kötelező eseteit határozza meg. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését arról, hogy milyen munkajogi szabályok vonatkoznak a nem kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadságra!
Részlet a válaszából: […] Mind a munkáltató által kötelezően kiadott fizetés nélküliszabadság, mind pedig a munkáltató mérlegelése alapján engedélyezett fizetésnélküli szabadság esetén szünetel a munkaviszony. Vagyis a fizetés nélküliszabadság alatt a feleket megillető legtöbb jogosultság (pl. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

24/72 órás munkaidő-beosztás feltételei

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat az intézményünknél közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott fűtők munkaidő-beosztására vonatkozóan! A fűtők a kollektív szerződésünk szerint 24 órás szolgálatban és 72 órás pihenőidőben dolgoznak. Kérdésünk: Az Mt. 117/B. § (3) bekezdésére hivatkozva dolgozhatnak-e 24/72 órás munkaidő-beosztásban, ha a munkakörük nem készenléti jellegű, és a kinevezésük szerint a törvényes munkaidejük napi 8 óra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 119. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amunkavállaló beosztás szerinti– napi munkaideje a tizenkét, készenléti jellegű munkakörbena huszonnégy órát,– heti munkaideje a negyvennyolc, készenléti jellegűmunkakörben a hetvenkét órát nem haladhatja meg.A beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Összeférhetetlenség szabályozása üzemi megállapodásban?

Kérdés: Szabályozhatja-e az üzemi megállapodás a munkavállalók összeférhetetlenségének egyes eseteit, valamint az arra irányadó eljárási szabályokat abban az esetben, ha a munkáltatónál nincsen lehetőség kollektív szerződés kötésére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 64/A. § értelmében az üzemi tanács egyesjogosítványainak gyakorlását és a munkáltatóval való kapcsolatrendszerét érintőkérdések üzemi megállapodásban határozhatók meg. Az Mt. 30. § szerint akollektív szerződés a munkaviszonyból származó jogokat és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Osztott munkaidő

Kérdés: Cégünk takarítási tevékenységet végez. Ügyfeleink egy részénél reggel, munkakezdés előtt kell takarítanunk (5 és 8 óra között), míg más ügyfeleinknél este (18 és 21 óra között). Ugyanazok a munkavállalók dolgoznak reggel és este. Ezért – hiába dolgoznak egy munkanapon összességében csak 8 órát – napi összefüggő pihenőidejük csak 8 óra lesz. Kérdésünk, hogy az ismertetett munkarendben dolgozó munkavállalók munkaideje osztott munkaidőnek minősül-e? Ebben az esetben ugyanis rövidebb, napi 8 órás egybefüggő pihenőidő is megengedett az Mt. 123. § (1) bekezdése alapján. Szabadidejét tölti az a munkavállaló, aki napközben is rendelkezésre áll annak érdekében, ha sürgős esetben hívja valamelyik ügyfelünk, hogy a szükséges teendőket elvégezze?
Részlet a válaszából: […] A rendelkezésünkre álló információk alapján megállapítható,hogy a bemutatott munkarend osztott munkaidőnek minősülhet. Az osztott napimunkaidő ugyanis azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztása szerinta számára előírt napi munkavégzési időt több – általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Vétkes kötelezettségszegés szankciói

Kérdés: Egyik munkavállalónk mostanában nagyon hanyagul végzi a munkáját. Többször felszólítottuk, hogy teljesítse határidőre a munkáit, legyen gondosabb. Ennek ellenére továbbra is követ el hibákat, és rossz a teljesítménye. Kollektív szerződésünk nincs, vagyis az Mt. "fegyelmi" eljárását nem tudjuk lefolytatni vele szemben. Felmondani még nem szeretnénk neki, mert annyira nem ítéljük súlyosnak a helyzetet. Hogyan és milyen eszközökkel szankcionálhatjuk a munkavállalót? Csökkenthetjük például a munkabérét vagy a cafeteriajuttatásait?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy munkáltatójuknál nincs kollektívszerződés, az érintett munkavállaló vonatkozásában valóban nincs lehetőség azMt. 109. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményekhez vezető eljáráslefolytatására és szankció kiszabására. Ebben az esetben a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Pihenőnapok összevont kiadása

Kérdés: Üzletünkben a munkavállalók teljes munkaidőben (reggel 8-tól délután 17 óráig) dolgoznak, kollektív szerződésünk nincs, és tevékenységünk jellege miatt nem minősülünk rendeltetésénél fogva vasárnap is működő munkáltatónak. Mivel – a vasárnapi munkavégzések elrendelhetősége érdekében – szeretnénk kihasználni az Mt. 124. §-ban biztosított pihenőnap összevont kiadásáról szóló szabályokat, gyakorlati útmutatást kérünk az Mt. 124. § és a 124/A. § alkalmazására vonatkozóan!
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 124/A. § (1) bekezdése alapján nemcsak a rendeltetésefolytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve ilyen munkakörben vanlehetőség rendes munkaidőben vasárnapi munkavégzés elrendelésére [Mt. 124/A. §(1) bekezdés a) pontja], hanem az Mt. 124/A. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
57
58
59
68