80 talált cikk a kifogás kifejezésre

Kérdés: Végrehajtási kifogásomra teljes személyes költségmentességet kaptam. A bírósági titkár az eljárásában részben helyt adott a kifogási kérelmemnek, viszont kötelezett arra, hogy a 15 000 Ft illeték felét, 7500 Ft-ot fizessek meg, mivel csak részben lettem pernyertes. Jogszerűen járt el az eljárásban a bírósági titkár? Egy másik ügyben a kártérítési keresettel éltem, amely 2017. február 5. napján érkezett meg a munkaügyi bíróságra. Ez ügyben a mai napig nem kaptam választ a bíróságtól. Az iratbetekintés során nem tudták elém tenni az e dátummal ellátott, érkeztetett keresetemet, ezért panasszal éltem a bíróság elnökénél. Az ítélőtáblától kaptam egy olyan, nem létező perszámra hivatkozó határozatot, hogy az elfogultsági kérelmemet elutasították, és nem teszik át a kereseti kérelmemet másik bíróságra. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; de felülvizsgálati kérelemmel azért élhetek ellene? Ugyanis nem egyértelmű az ítélőtábla határozata, hogy csak az elfogultsági kérelmemet utasította el, vagy az a kártérítési keresetemre is kiterjed-e.

Kérdés: A NAV jogtalanul letiltotta a fizetésem egy részét. Igazolni tudom, hogy a részletfizetési kötelezettségemnek minden hónapban eleget teszek. Hogyan igényelhetem vissza ezt az összeget?

Kérdés: Egy iskolában lévő iskolatitkári pozícióból, határozatlan idejű jogviszonyból áthelyezéssel átmennék egy másik iskolába határozott idejű kinevezésre szóló jogviszonyba iskolatitkárnak önszántamból (három évre, szülés miatt). A háromoldalú megállapodást aláírta az átvevő iskola igazgatója és én is. A centrum, amelyhez az átvevő iskola tartozik mégis kifogásolja ezt, hogy átvételnél ez nem lehetséges. Igaz, hogy a határozott idő hátrányosabb számomra, de ők most azt szeretnék, hogy felmondással (a Kjt. szerint lemondás – A Szerk.) menjek, így az áthelyezésemmel járó előnyök elvesznének, ami most így még hátrányosabb számomra. Ilyen jogszabályi részt én nem találok. Van-e ilyen (jog)szabály?

Kérdés: Iskolában dolgozom közalkalmazottként. Hamarosan nyugdíjba megyek, ez év július 6-ától kezdem a felmentési időmet. Az iskola igazgatóhelyettese ma feljegyzést adott át nekem, amiben azt kifogásolta, hogy míg keresőképtelen beteg voltam március 20. és 24. között (hétfőtől péntekig), az előzetes jelzésemmel ellentétben, szerdán nem álltam munkába. Előzetesen azt jeleztem, hogy hétfő-kedden biztosan nem tudok dolgozni, ha szerdán jobban leszek, akkor megyek. Szerdán nem voltam jobban, de külön nem telefonáltam. Az iskolatitkár hívott, miért nem jelentkeztem. Azt is felemlegette, hogy ez máskor is előfordult. Ezzel egy korábbi esetre utalt, amikor a munkahelyemen fogott el a szédülés, szóltam az illetékes vezetőmnek, aki szóban a nemtetszését fejezte ki. Mégis hazamentem, hiszen rosszul voltam. Az iskolatitkár szerint ez rosszulesett egy másik kolléganőmnek, aki emiatt helyettem kellett, hogy felügyeljen a gyerekekre. Mindezt odaírtam a nekem átadott feljegyzésre. Kérdésem: mi ennek a feljegyzésnek a joghatása? Számít-e, hogy odaírtam a véleményemet? Érinti-e a nyugdíjba menetelemkor nekem fizetendő jubileumi jutalmat? Nem úgy megyek 40 évvel nyugdíjba, mint azt az igazgatónő szerette volna. "Kényszeríthet-e" a feljegyzésben leírt körülmények miatt?

Kérdés: Tavaly szeptemberben volt egy jelentősebb összegű hiányom a pénztárban, amit megtérítettem a munkáltatónak. Most talált helyettem másik pénztárost, engem pedig erre az esetre hivatkozva, bizalomvesztéssel indokolva küldene el. Szerintem ez igazságtalan, hiszen hosszú hónapok teltek el azóta! Mit tehetek?

Kérdés: 2016 novemberében munkahelyet váltottam, és sajnálatos módon a két munkáltató között elveszett egy szabadnapom. Az előző munkahelyemen 2016. november 4-ig dolgoztam, a jelenlegi munkahelyemre pedig 2016. november 7-től vagyok bejelentve. A két időpont között egyetlen hétvége (48 óra) telt el, ami hivatalosan nem tartozik egyik munkáltatóhoz sem. Ez az esetek 99%-ában nem okoz problémát, nekem azonban többszörösen is: egyrészt elestem a hétvégi hazautazási költségtérítéstől (ez a kisebbik baj), másrészt a kerekítés szabályai miatt elveszett egy nap szabadságom. (Az egyik munkahely a 19,4 napot, a másik pedig a 3,45 napot kerekítette lefelé.) Mi a gyakorlat ebben az esetben, hogyan tudnám érvényesíttetni a nekem járó 23. nap szabadságomat?

Kérdés: A munkáltató egyik gyáregységének három üzemében a technológiához tartozó daruzási munkákat részben kölcsönzött, részben saját állományú munkavállalók végzik. A kölcsönzött állományban dolgozó munkavállalók egy része mind a három üzemben 2016. november 30-án elérte az ötéves egybefüggő kölcsönzési időt. Ebben az esetben számukra két lehetőség nyílt: a kölcsönbevevő átveszi őket saját állományába, vagy a kölcsönző vállalkozás az ötéves időtartamra tekintettel megszünteti a munkaviszonyukat. Jelen esetben egy nagyon érdekes – eddig a mi gyakorlatunkban példa nélküli – megoldás született. A hivatkozott gyáregységben már két év óta tevékenykedik egy másik vállalkozás, amely a munkáltató véleménye szerint munkáját kifogástalanul végzi. A munkáltató úgy döntött, hogy mind a három üzem területéről a kölcsönzött munkavállalókat nem veszi át saját állományába, a kölcsönzést a kölcsönbeadóval felmondja, és azt a tevékenységet, amelyet a kölcsönzött munkavállalók végeztek, mintegy "kiszervezi", eladja a külső vállalkozásnak. A kölcsönzött munkavállalók munkaviszonyát a törvényben előírtak szerint 2016. november 30-án, felmondási idő és végkielégítés kifizetésével együtt megszüntették, egyben felajánlották nekik, hogy az előbb említett külső vállalkozással – amelyhez a "kiszervezés" történt – köthetnek munkaszerződést. Ebben az esetben a korábban kölcsönzött munkavállalók gyakorlatilag ugyanott dolgoznak, mint eddig, ugyanazt a munkát végzik, mint korábban. Mi lesz azokkal a munkakörökkel, amelyekben eddig mint kölcsönzött munkavállalók dolgoztak? A munkáltató hivatalos közlése szerint ezek a munkakörök betöltetlenül maradnak, amely elméletileg azt jelenti, hogy a későbbiekben bármikor felvehetnek ezekbe a munkakörökbe munkavállalókat. Az új helyzetben az következik be, hogy egymás mellett fognak dolgozni a munkáltató saját és egy külső cég munkavállalói. Olyan álláspont is felmerült, hogy a munkáltató fenti eljárása színlelt szerződést is takarhat. A kölcsönzött munkavállalóknak munkaviszonyuk megszüntetése után szabad választásuk van abban, hogy hajlandók-e a korábban említett külső vállalkozásnál dolgozni vagy máshol elhelyezkedni. A munkavállalókat nem kényszerítették. Az kétségtelen tény, hogy a kölcsönzöttek állományában a munkavállalók ugyanazon juttatásokat kapták meg, mint a munkáltató belsős munkavállalói, most viszont a külső vállalkozónál információink szerint már csak csökkentett mértékű béren kívüli juttatásban fognak részesülni. Abban az esetben, ha a munkáltató úgy döntött volna, hogy az öt év eltelte után átveszi őket, akkor a társaságcsoport kollektív szerződése – annak összes juttatásával – vonatkozna rájuk. Vélelmezhető-e a tudatosan alkalmazott színlelt szerződés esete? Követett-e el jogvitára alkalmat adó intézkedést a munkáltató, és érdemes-e a munkavállalónak jogvitát indítani?

Kérdés: Cégünknél helyesen járunk-e el, ha az alábbiak szerint történik a dolgozók beosztása, illetve a bérek, pótlékok kifizetése? A munkavállalók minden hónapban a következők szerint vannak beosztva: 6 nap délelőttös műszak, aztán két nap pihenőnap, majd 6 nap éjszakás műszak, két nap pihenőnap, 6 nap délutános műszak, két nap pihenő, majd kezdődik elölről a délelőttös műszakkal. Minden hónapban biztosítunk minden műszak számára egy szabad vasárnapot, tehát itt beiktatunk egy extra pihenőnapot annak a műszaknak, akinek a fenti műszakbeosztás miatt az adott hónapra egyébként nem esne vasárnapra pihenő. Egy hónapos keretidőt alkalmazunk. Minden hónap végén 100%-os bérpótlékkal kifizetjük azokat a napokat, melyek az adott hónap munkanapjain felül képződtek, a keretidőn felül vannak. Tehát ha egy hónap 21 munkanapból áll, de a munkavállaló a 6+2-es munkarendje miatt 23 napot dolgozott, akkor 16 óra lesz részére elszámolva 100%-os bérpótlékkal. Ezenfelül természetesen fizetjük a műszakpótlékot (30%) este 6 és reggel 6 között, valamint 50% vasárnapi pótlékot.

Kérdés: A fiatal munkavállaló számára biztosítandó munkaközi szünet kiadásának mértékétől, a munkavállaló kérésére, írásban történő megállapodás alapján el lehet-e térni? Véleményünk szerint a fiatal munkavállalót hátrányosan is érintheti a munkaközi szünet mértéke, amennyiben azt nem fizeti a munkáltató, mivel adott műszakbeosztáson belül a napi ledolgozott munkaideje kevesebb (kevesebbet dolgozik a hosszabb szünet miatt). Például, 10-18 óráig van beosztva, amelyből 45 perc a munkaközi szünet, így csak 7 óra 15 perc lesz a fizetett munkaideje. Vagy a munkahelyen töltött idő a munkaközi szünet miatt hosszabb lesz, ha a munkában töltött időnek el kell érnie egy meghatározott mértéket. Például, 10.00-18.45-ig van beosztva azért, hogy teljesülhessen a 45 perc munkaközi szünet.

Kérdés: A kereskedelmi társaságok alkalmazzák az ún. titkos vásárlást (Mystery Shopping) a pénztárosok, eladók munkájának megfigyelésére. A vásárlást követően nem történik azonnali szembesítés a történtekkel. A munkáltató a pénztárnál kamerafelvételt készít (folyamatosan), hangfelvétel nincs. A Mystery Shoppingot (MS) végző személy konkrét kérdéseket tesz fel az eladó-pénztárosnak, aki válaszol (vagy nem) a munkavégzési előírásoknak megfelelően. Hosszabb idő elteltével a munkáltató közli a munkavállalóval, hogy a nála történt MS eredménye nem volt kielégítő, mert elmulasztott ajánlani valamit, ami a pénztárosok (eladók) részére előírás, vagy nem volt elég udvarias, figyelmes a vásárlóval. A munkáltatók többsége a kifogásolt eredményt szankcionálja: hátrányos jogkövetkezményt jelentő intézkedéssel, vagy a munkaviszony megszüntetésének kilátásba helyezésével, s az is előfordul, hogy nyilvános értékelő táblán jelzik a rossz eredményt produkáló nevét. Arról a munkavállaló nem tud meggyőződni, hogy a terhére rótt hiányosság, mulasztás valóban megtörtént-e, és a hosszabb idő távlatában nem is emlékezhet minden kiszolgálással kapcsolatos momentumra. A hátrányos jogkövetkezmény kiszabása csak a kötelezettség vétkes megszegése esetében történhet, amelyet a munkáltatónak bizonyítania kell. Jogszerű-e a munkáltató eljárása az ilyen típusú "incognito"-tesztek munkavállaló hátrányára történő értékelésével? Elfogadható-e a "titkos próbavásárló" munkavállalóval nem egyeztetett állítása, vagy a kamerafelvétel látványa a munkáltatói intézkedés indokaként? Az ilyen jellegű megfigyelésekhez nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása?