158 talált cikk a képviselő-testület kifejezésre

Kérdés: Várandós társadalmi megbízatású alpolgármester részesülhet egyidejűleg CSED-ellátásban és a Mötv. 80. §-ának (2), valamint (3) bekezdése alapján megállapított tiszteletdíjban és költségtérítésben? Ezen tisztsége mellett más munkáltatónál főállású munkavállaló. Milyen kötelezettsége van a képviselő-testület mint munkáltató felé a társadalmi megbízatású alpolgármesternek a szülést követően? A képviselő-testületnek milyen kötelezettsége van a társadalmi megbízatású alpolgármester tisztségének ellátásával, tiszteletdíjával, költségtérítésével és foglalkoztatásával kapcsolatban?

Kérdés: A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával az Mt. hatálya alá tartozó határozatlan idejű munkaviszonnyá alakultak át. A közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a törvény 3. §-a tartalmazza, melynek (2) bekezdésének c) pontja szerint az átalakulás nem érinti a jogviszony időtartamát. A kulturális intézmények vezetője – esetünkben a könyvtárvezető – közalkalmazottként határozatlan idejű jogviszonya mellett öt évre vezetői megbízással látta el intézményvezetői munkakörét. A fenti jogviszony átalakulásakor a vezetői megbízások érvényben maradtak, és a vezetők határozatlan idejű munkaszerződése mellé országosan egységes rendelkezéssel "vezetői megbízás munkaviszonyban" iratot kaptak, melyben rendelkeztünk arról, hogy vezetői pótlék illeti meg a vezetőt a munkaszerződésben meghatározott munkabérén felül, valamint arról, hogy a munkaviszonnyá alakulás a fennálló vezetői megbízást nem érinti. A könyvtárvezető az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése alapján vezető állású munkavállalónak minősül, így munkaviszonyára az Mt. általános szabályait – eltérő rendelkezés hiányában – a vezető munkavállalókra vonatkozó eltérésekkel (Mt. 208-211. §) kell alkalmazni. Mi történik a könyvtárvezető határozatlan idejű "mögöttes" jogviszonyával, ha lejár a vezetői megbízása, és a képviselő-testület nem őt nevezi ki könyvtárvezetővé? Hogyan kell kezelni azt a helyzetet munkajogi szempontból, ha egy addig beosztotti, de átalakulással érintett státuszú alkalmazott pályázza meg a könyvtárvezetői állást, és elnyeri azt? Ebben az esetben vállalja, hogy a határozatlan idejű munkaviszonya határozottá alakul? Vagy ha ismét pályázik a könyvtár vezetője, és sikeresen elnyeri a könyvtárvezetői posztot, akkor azzal vállalja, hogy az addig határozatlan idejű munkaviszonya határozott idejű lesz? Hogyan kell értelmezni a 39/2020. EMMI rendelet 5. §-ának (8) és (9) bekezdésében "az intézményvezető munkaviszonyának megszűnését vagy az intézményvezetői munkakörben történő foglalkoztatása megszűnését követő" kettős meghatározást (mit ért ezalatt a rendelet), illetve hogyan kell értelmezni a hivatkozott bekezdéseket?

Kérdés: Köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában is szükségünk lenne arra az információra, hogy egy kertészeti szakmunkásképző és szakközépiskola beszámítható-e a besorolásnál, ha a Budapest Főváros Kormányhivatala a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásának kivonatmellékletében feltüntette azt a biztosítási jogviszonyok között? Jogviszony megnevezése: szakmunkástanuló. Az illető csak ennek az iskolának az elvégzése után kezdett el dolgozni. A mi intézményünkben mezőőrként és közterület-felügyelőként dolgozik.

Kérdés: Települési önkormányzat főállású polgármesterének közeli hozzátartozója lehet-e az önkormányzat által elnyert pályázatban megbízási szerződéssel foglalkoztatott? (Végzettsége megfelelő, és másodállás lenne.) Fennáll-e ilyen esetben az összeférhetetlenség? Illetve ezen személy a pályázaton kívül az önkormányzatnál másik megbízási szerződéssel foglalkoztatható? Ezzel így kétféle megbízási szerződése lenne (4-4 órában a főfoglalkozása mellett).

Kérdés: A településüzemeltetési intézmény vezetőjének kinevezése idén jár le. Van-e lehetőség pályáztatás nélkül – az óvodavezetőhöz hasonlóan – a képviselő-testület jóváhagyása mellett újabb öt évre meghosszabbítani a kinevezését?

Kérdés: Közös hivatalnál dolgozó köztisztviselő 2021. március 1. napjától személyi illetményre jogosult a törvény szerint (Kttv. 235. §) 2022. február 28-ig 240 000 forint összegben. 2022. január 1-jétől a garantált bérminimum összege 260 000 forintra növekedett. Hogyan járunk el helyesen: a személyi illetményét módosítjuk 260 000 forintra, vagy a személyi illetmény bértáblát megszüntetjük, és 2022. január 1-jétől besorolás szerinti alapilletmény + garantált bérminimumra való kiegészítés jogcímeken számfejtjük a bérét?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény tevékenysége, amelyben a közalkalmazottakat foglalkoztatták, megszűnt, a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Az érintett közalkalmazottaknak felajánlásra került másik jogviszony, egy másik, szintén önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, illetve önkormányzati fenntartású intézménynél (mindkét munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik). A közalkalmazottak rövid ideje állnak közalkalmazotti jogviszonyban az érintett intézménynél, 8 órás, határozatlan idejű kinevezésük van. Az egyik esetben határozott időre és 6 órás munkaviszonyra, a másik esetben határozatlan, 8 órás munkaviszonyra változna a foglalkoztatás. Munkakörük azonos lenne a mostanival. Hogyan jár el helyesen, a jogszabályoknak megfelelően, illetve humánusan a foglalkoztató, amennyiben nem vállalják az esetlegesen számukra hátrányos foglalkoztatást? Fenntartani a jogviszonyukat nem tudják, mivel a tevékenység megszűnt. Amennyiben a munkáltatói felmentés előtt vagy közben keresőképtelen állományba kerülnek, az hogyan befolyásolja a közalkalmazotti jogviszony megszűnését?

Kérdés: A Költségvetési tv. 62. §-ának (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben 2022. évben a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában – a Kttv.-ben foglaltaktól eltérően – az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. Abban az esetben, ha a közterület-felügyelet nem a polgármesteri hivatalnál működik, hanem egy másik önkormányzati intézménynél, ahol a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja, és nem a jegyző, megállapíthatja-e a képviselő-testület a magasabb illetményalapot úgy, hogy az csak a hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőkre vonatkozzon, míg az önkormányzati intézménynél foglalkoztatott közterület-felügyelőkre nem?

Kérdés: Önkormányzatunk egyesítette óvodahálózatát, létrehozva így egy központi költségvetési szervet, melynek az egykori óvodák jogutódlással tagóvodái lettek. Az új intézmény élére a 326/2013. Korm. rend. 24. §-ának (2) bekezdése szerint pályáztatás nélkül került az intézményvezető, egy évre szóló intézményvezetői megbízással. Az intézményvezető-helyettesek és a tagintézményvezetők megbízása szintén egy évre szól. A fent hivatkozott 326/2013. Korm. rendelet 21. §-a egyértelműen definiálja a magasabb vezetők körét, mely szerint az intézményvezető-helyettes és a tagintézményvezető is magasabb vezetőnek minősül. A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint "a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a 20/A. § (1) és (3)–(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot kell kiírni". Ezzel ellenkezően azzal a gyakorlattal szembesültünk más kerületekben, és a mi intézményvezetőnk is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az intézményvezető-helyettesek és a tagóvoda-vezetők megbízása pályáztatás nélkül, az intézményvezető saját hatáskörében történő kijelölése útján lehetséges. A mi hivatali álláspontunk ettől eltérő, véleményünk szerint csak a Kjt. 20/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetekben tölthető be pályáztatás nélkül egy munkakör, illetve a már fent említett esetben a vezetői beosztás [326/2013. Korm. rend. 24. § (2) bek.]. Jól értjük, hogy esetünkben az egyesített intézmény intézményvezető-helyettesi pozícióit és a tagintézmény-vezető pozíciókat is pályázati kiírás útján lehet/kell betölteni? Ha igen, ezt a jogot ki és milyen jogszabályi felhatalmazás alapján gyakorolja, a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete, az általa ezzel megbízott polgármester, vagy a polgármester által megbízott intézményvezető?

Kérdés: Az önkormányzat házi szociális gondozó szolgálatának házi segítségnyújtás feladatait 2022. január 1-jétől a kistérségi társulás látja el, erről a képviselő-testület határozatot fog hozni. Ezzel egy időben az önkormányzat közalkalmazott gondozói áthelyezéssel kerülnek a kistérségi társuláshoz közalkalmazotti jogviszonyba. A szociális ebéd kiszállítási feladatát továbbra is az önkormányzat látja el, ezt a feladatot ellátó gondozók az önkormányzat alkalmazásában maradnak. Az áthelyezendő közalkalmazottak nem biztos, hogy elfogadják az áthelyezést. Ebben az esetben jár nekik végkielégítés? Úgy gondoljuk, először az önkormányzat – hivatkozva a képviselő-testületi határozatra – tájékoztatja a gondozókat az áthelyezésről, illetve kéri, hogy nyilatkozzanak, hozzájárulnak-e az áthelyezéshez. Amennyiben igen, akkor a háromoldalú megállapodással az áthelyezés megtörténik. Amennyiben nem járulnak hozzá, kell alkalmazni a munkakör-felajánlási rendszert? Felajánlható, betöltetlen, a végzettségüknek megfelelő álláshely nincs. Jár-e a közalkalmazottaknak ebben az esetben felmentés (felmentési idővel) és végkielégítés?