"Nők 40-nel" nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében egy kisgyermeknevelő a közalkalmazotti jogviszonya mellett érvényesítette a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes öregségi nyugdíját. Ehhez természetesen a munkáltató hozzájárult. A közalkalmazotti jogviszonya tehát nem szűnt meg, folyamatosan határozatlan idejű jogviszonyban áll. Meddig köteles a munkáltató foglalkoztatni a nyugdíjas közalkalmazottat? Módosítani kell-e a határozatlan idejű kinevezését határozott idejűre azért, mert nyugdíjas lett? Milyen módon lehet megszüntetni a nyugdíjas közalkalmazott jogviszonyát? Módosítható-e a kinevezése határozatlanról határozottra, és ha igen, milyen módon?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. november 28.

Önkormányzati bizottság nem képviselő tagjának vagyonnyilatkozata

Kérdés: A Mötv. alapján a nem képviselő-bizottsági tagoknak is a képviselőkhöz hasonlóan vagyonnyilatkozatot kell tenni. A kötelezettségüket a Vnytv. 3. §-a alapján, az abban foglalt nyomtatványon, kétévente június 30. napjáig teljesítik, vagy a Mötv.-ben foglalt nyomtatványon kell megtenniük?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...d) pont]. Ezekből a rendelkezésekből a Kúria arra következtetett, hogy az önkormányzatnak jogalkotási kötelezettsége áll fenn, és a képviselő-testületnek a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében meg kell alkotnia a képviselő-testület...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. július 18.

Végkielégítés – a jogszerző idő közszolgálati jogviszonyban

Kérdés: A Kttv. 69. §-a rendelkezik a végkielégítésről, a 62/A. és 62/B. §-a a köztisztviselő jogviszonyának megszűnése és az újabb közszolgálati jogviszony közötti időszak folyamatosságát írja le. A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő végkielégítésre jogosító időszakában figyelembe vehetők-e a korábban fennálló jogviszonyai, ha minden esetben a Kttv. hatálya alatti köztisztviselőként vagy a Kit. hatálya alá tartozó kormányzati szolgálati jogviszonyban dolgozott, és e jogviszonyok áthelyezéssel vagy közös megegyezéssel történő megszüntetése után a jogviszonya azonnal egy másik – Kttv., illetve Kit. alá tartozó – munkáltatónál folytatódott. A jogviszonyok 1994-től folyamatosnak tekinthetőek, egy nap megszakítás sincs köztük. Eszerint 1994 és 2004 között önkormányzatnál köztisztviselő volt, mely közszolgálati jogviszony áthelyezéssel került megszüntetésre, majd 2004 és 2011 között ismét önkormányzatnál volt köztisztviselő, ezt követően áthelyezéssel került egy kormányhivatalhoz, ahol 2011–2023 között dolgozott, majd e jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése után 2023-tól újra önkormányzatnál köztisztviselő lett. A kinevezési okmányon mit tüntessünk fel? A közszolgálati jogviszony kezdete a végkielégítéshez 1994-től vagy 2023-tól valósul meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...e törvény szerinti kormánytisztviselővé vált, végül 2023-tól ismét a Kttv. szerinti köztisztviselő lett, aki a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatalában kerül foglalkoztatásra.A kérdés megválaszolása során a Kttv. hatályos szabályaiból kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. július 18.

Közterület-felügyelő díjazása – az önkormányzati hatáskör

Kérdés: Közterület-felügyeletünknél a munkáltató szeretne közterület-felügyelői pótlékot bevezetni. Mivel a Kttv. konkrétan a közterület-felügyelői pótlékot nem nevesíti, mi módon, milyen jogcímen teheti ezt meg a munkáltató? Adhat-e egyéb pótlék címszó alatt ilyen pótlékot, vagy a képviselő-testület rendeletben meghatározhatja-e ezt a pótlékot a közterület-felügyelet köztisztviselői számára? Tudomásom szerint a Magyar Államkincstár által üzemeltetett KIRA-rendszer tartalmazza az egyéb pótlékot, de a Kttv.-ben az egyéb pótlékot a jogalkotó nem nevesíti.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...azonban lehetőséget adhat például a Kttv. 234/A. §-ában szabályozott alapilletmény-eltérítés lehetősége, amelynek értelmében a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők alapilletmény-eltérítésére a Kttv. 133. §-ának (3)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. május 16.
Kapcsolódó címkék:      

Szabadságkiadás és az igazgatási szünet veszélyhelyzeti szabályai

Kérdés: Önkormányzati hivatalban a 2023. évben elrendelendő igazgatási szünetre vonatkozik kérdésünk. A Kttv. 232. §-ának (3) bekezdése szerint a képviselő-testület, valamint a 2. §-ban felsorolt szervek vezetője – a kormány ajánlásának figyelembevételével – a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét. A 460/2022. Korm. rendelet 2. §-a átmeneti szabályokat tartalmazott. E szerint, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra szabadságot kiadni a különleges jogállású szervnél, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalánál foglalkoztatott személyek (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) részére azzal, hogy
a) ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatottra irányadó jogszabály azon rendelkezése, amely szerint a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik,
b) először a 2022. évben esedékes szabadságot kell kiadni,
c) ha a b) pont szerinti szabadság nem elegendő, a 2023. évben esedékes szabadságot kell kiadni.
A 2023. évi igazgatási szünet elrendelése esetén a 15 munkanap alapszabadságból, amellyel a munkáltató rendelkezik, le kell vonni a 2022. év végén, illetve 2023. év elején kiadott 2023. évi alapszabadság napjainak a számát? Ha igen, megállapodhat-e a munkáltató a köztisztviselővel, hogy az igazgatási szünet időtartamára a szabadságtervét úgy ütemezze, hogy a szünet időtartamára vesz igénybe azokból a napokból, amelyekkel már nem a munkáltató rendelkezik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...rendelkezéstől azonban eltérnek a veszélyhelyzetre hivatkozással alkotott végrehajtási szabályok. Eszerint, a helyi önkormányzat képviselő-testülete dönthetett úgy, hogy 2022. december 22-től 2023. január 6-ig igazgatási szünetet rendel el. Amint arra a kérdés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. április 25.

Személyi illetmény visszavonhatósága

Kérdés: Az egyik köztisztviselő közel egy éve folyamatos táppénzen van, személyi illetményben részesült eddig. Ha a múlt évben nem volt teljesítményértékelése, vissza kell venni a személyi illetményt, és újra át kell állítani a besorolás szerinti illetményt neki? A GYED-en lévő kolléganőnknek 25%-kal el van térítve az illetménye. Neki is vissza kell állítani az illetményét az eredeti besorolás szerinti illetményre, mivel neki csak fél év értékelése volt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kttv. 235. §-a értelmében a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőnek a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. április 25.

Költségtérítés polgármesternek, jegyzőnek és közalkalmazottnak

Kérdés: Mivel egymásnak ellentmondó információkat kaptam, érdeklődnék, hogy akár köztisztviselőről, akár közalkalmazottról legyen szó, vagy polgármestert, jegyzőt érintően, kell-e számfejteni a munkába járás költségét vagy a kiküldetést?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(2) bek.]. A kiküldetési napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap (38.650 Ft, ha attól az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben nem tért el) egy munkanapra eső összegének 25%-a [Kttv. 54. § (4) bek.; Költs. tv. 62. § (1),...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. február 14.

Polgármester – társadalmi megbízatásban

Kérdés: A Kttv. 225/K. §-ának (5) bekezdése szerint a társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra. Ezenfelül további szabályozás nincs. Jogosult-e szabadságra, illetve szükséges-e részére valamilyen feladatköri vagy munkaköri leírás, illetve a munkaidő meghatározása?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...havonta a polgármester illetménye 50%-ával megegyező mértékű tiszteletdíjra jogosult, melynek egészéről vagy meghatározott részéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat. A társadalmi megbízatású polgármester havonta az illetményének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. január 17.

Aljegyzői tisztség betöltése

Kérdés: Az aljegyzői tisztség pályázat útján tölthető be. Ha a pályázatot olyan pályázó nyerné el, aki az adott hivatal köztisztviselője, az új tisztségébe kinevezhető-e kinevezésmódosítással, vagy meg kell szüntetni a közszolgálati jogviszonyát, és új kinevezést kell készíteni részére?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...foglalt speciális rendelkezésekben meghatározott eltérésekkel – a Kttv. általános szabályait kell alkalmazni. Erre tekintettel a képviselő-testület hivatalának [Kttv. 1. § (1) bek. a) pont] köztisztviselője – megítélésünk szerint – aljegyzővé kinevezhető...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:    

Létszám-meghatározás a polgármesteri hivatalban

Kérdés: A képviselő-testület a Mötv. szerint meghatározta a polgármesteri hivatal létszámát. Lehetséges-e, hogy ennél a létszámnál több főt foglalkoztassunk például 1 fő létszám helyén 2 fő részmunkaidős foglalkoztatottat? Ebben az esetben a részmunkaidőben (pl. 4 órában) foglalkoztatottat 0,5 főnek kell számítanunk a létszámban? A létszám és az álláshely szinonim fogalmaknak tekinthetők-e? Szeretnénk iránymutatást kérni a létszám és az álláshely fogalmának definiálására.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...létszámkeretét az önkormányzat éves költségvetési rendelete határozza meg. A létszámkeret esetleges módosításáról szintén a képviselő-testület dönt. A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
7
8
9
…
17