306 talált cikk a kártérítés kifejezésre

Kérdés: Tudjuk, hogy a hatályos szabályozások értelmében a munkáltató felelőssége, hogy a biztonságos munkakörülményeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ennek értelmében a munkát úgy kell szervezni, hogy a képernyős munkakörök esetében a képernyő előtt töltött napi munkaidő ne haladja meg a 6 órát, illetve, hogy óránként 10 percre megszakítsa a munkavállaló a képernyős munkavégzést. Átadhatja-e a munkaszervezés feladatát/felelősségét a munkáltató a munkavállalónak részben vagy egészében, abban az esetben, ha nem kötetlen a munkarend? Ha igen, akkor kötelessége/felelőssége-e, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállaló hogyan szervezi meg a munkáját? Ilyenkor hogyan oszlik meg a felelősség abban az esetben, ha a munkavállaló több időt tölt egy nap a képernyő előtt, mint 6 órát, és/vagy nem tartja be az óránként 10 perces monitorszünetet? Amikor ezt a szabályt hozták, még a jelenleginél jóval korszerűtlenebb monitorokat használtak, és az eszközök fejlődését nem követte le a szabályozás. A tipikus irodai munkakörökben 100 esetből 99-ben nem tudják/akarják betartani sem a 6 órás szabályt, sem a 10 perces monitorszünetet, értem itt a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt.

Kérdés: Mi a munkavállaló általi jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye?

Kérdés: Sajnos egy általunk rendkívül igazságtalannak ítélt kártérítési ügyben vagyunk érintettek. A rövid történet: egy boltvezető és a helyettese felmondott, és most a tulajdonos a régmúltban rendelt, lejárt szavatosságú termékek fogyasztói árát kívánja rajtunk behajtani. Olyanét, amit egy régebbi boltvezető rendelt, és utóbb nem tudták eladni. Ezt csak mi látjuk igazságtalannak? Tényleg van joga a munkáltatónak a fenti történet alapján kártérítést követelni?

Kérdés: Amennyiben lakcímet változtatok, köteles vagyok-e ezt a változást a munkáltatómnak bejelenteni? Magánéleti okokból nem szeretném, mert félek, hogy egy bizonyos személy a munkáltatómtól megtudja az új címemet. Lehet következménye annak, ha a tájékoztatást nem teszem meg?

Kérdés: Két munkavállalónk együtt kezeli a házipénztárt. A legutolsó ellenőrzés során mintegy 500 000 Ft hiányt állapított meg a vezetőjük, azonban a felelősségüket nem ismerik el; egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy a munkaköri leírásukban nem is szerepel ez a feladat, csak szóban kaptak arra vonatkozóan utasítást, és pénzkezelési szabályzatot sem adtak nekik, ezért nem is kellene a teljes kárt viselniük. Milyen eséllyel érvényesíthetjük a hiányt velük szemben?

Kérdés: Két hétig betegállományban voltam. Amikor visszatértem, a főnököm közölte, hogy nem hiszi el, hogy beteg voltam, és felszólított, hogy igazoljam, mi bajom volt. Köteles vagyok-e a munkáltatóval közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt voltam keresőképtelen beteg?

Kérdés: A munkavállaló határozott idejű szerződését szeretné a lejárat előtt felmondani. Jól tudjuk, hogy ilyenkor kötbért kell fizetni? A munkaszerződés és a kollektív szerződés külön nem utal kötbérre. Lehetséges, hogy szabadságot kérjen a munkavállaló, ha csak súlyos anyagi teher mellett tudná egyébként megszüntetni a munkaviszonyát lejárat előtt?

Kérdés: Távol-keleti partnerünk üzleti vacsorát tartott, amelyen a külföldre kiküldött munkavállalóink is részt vettek, az ottani üzleti szokásoknak megfelelően. Többen már másnap rosszul lettek, kórházba kerültek, és amint jobban lettek, meg is kellett szakítaniuk az utat. Még hetekig nem tudtak munkába állni, súlyos bélrendszeri fertőzés miatt. A betegség miatt most néhányan kártérítési igénnyel fordultak a munkáltatóhoz. Lehet ennek alapja?

Kérdés: A munkavállaló a munkáltatóval fennálló munkaviszonyát az Mt. 65. §-ának (1) bekezdése alapján felmondással megszüntette. A munkavállaló felmondási ideje alatt, a munkakörátadást megelőzően keresőképtelenné válik. A keresőképtelenség a munkaviszony megszűnéséig fennáll. Köteles-e a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a keresőképtelenség fennállása alatt eleget tenni? Felel-e a munkavállaló azért a kárért, amely a munkáltatót azzal összefüggésben éri, hogy a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a munkaviszony fennállása alatt nem tett eleget? Van-e jelentősége a keresőképtelenség mértékének (pl. annak, hogy a munkavállaló járó- vagy fekvőbeteg-e)?

Kérdés: Bírósági tárgyaláson a tanú azt nyilatkozta, hogy a felperes "lopott" a munkahelyén, és mint a munkáltatója ezért mondott fel neki. Ezt az állítást a bírósági tárgyalás jegyzőkönyve bizonyítja. A tanú ezen nyilatkozatát semmivel nem tudta bizonyítani, a bíróság azonban helyt adott a tanú nyilatkozatának. Kártérítési pert indítottam a tanú ellen a lopás elkövetésére vonatkozó nyilatkozatáért. A tanú – az eljárásban alperes – nem tudta bizonyítani állítását, arra hivatkozott, hogy ez azért kerülhetett be a jegyzőkönyvbe, mert a bíróság nem szó szerinti jegyzőkönyvet készített. Alperes azzal védekezett, hogy a "lopással történő vádolás" nem meríti ki a személyiségi jog sérelmét. Az elsőfokú bíróság osztotta az alperes véleményét e körben, álláspontom szerint mindenféle bizonyítást nélkülözve. A felperes által bemutatott hatósági erkölcsi bizonyítványt a bíróság szintén figyelmen kívül hagyta. Érdemes-e az ügyben az ítélőtábla előtt fellebbezéssel élni?