308 talált állásfoglalás a kártérítés kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló a munkáltatóval fennálló munkaviszonyát az Mt. 65. §-ának (1) bekezdése alapján felmondással megszüntette. A munkavállaló felmondási ideje alatt, a munkakörátadást megelőzően keresőképtelenné válik. A keresőképtelenség a munkaviszony megszűnéséig fennáll. Köteles-e a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a keresőképtelenség fennállása alatt eleget tenni? Felel-e a munkavállaló azért a kárért, amely a munkáltatót azzal összefüggésben éri, hogy a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a munkaviszony fennállása alatt nem tett eleget? Van-e jelentősége a keresőképtelenség mértékének (pl. annak, hogy a munkavállaló járó- vagy fekvőbeteg-e)?

Kérdés: Bírósági tárgyaláson a tanú azt nyilatkozta, hogy a felperes "lopott" a munkahelyén, és mint a munkáltatója ezért mondott fel neki. Ezt az állítást a bírósági tárgyalás jegyzőkönyve bizonyítja. A tanú ezen nyilatkozatát semmivel nem tudta bizonyítani, a bíróság azonban helyt adott a tanú nyilatkozatának. Kártérítési pert indítottam a tanú ellen a lopás elkövetésére vonatkozó nyilatkozatáért. A tanú – az eljárásban alperes – nem tudta bizonyítani állítását, arra hivatkozott, hogy ez azért kerülhetett be a jegyzőkönyvbe, mert a bíróság nem szó szerinti jegyzőkönyvet készített. Alperes azzal védekezett, hogy a "lopással történő vádolás" nem meríti ki a személyiségi jog sérelmét. Az elsőfokú bíróság osztotta az alperes véleményét e körben, álláspontom szerint mindenféle bizonyítást nélkülözve. A felperes által bemutatott hatósági erkölcsi bizonyítványt a bíróság szintén figyelmen kívül hagyta. Érdemes-e az ügyben az ítélőtábla előtt fellebbezéssel élni?

Kérdés: 20 éven keresztül rokkantsági ellátásban részesültem, mert a munkáltató "egészségrosszabbítást" okozott, amit igazságügyi orvosszakértői vélemény bizonyít, viszont a korábbi pereimben ezt nem vették figyelembe a bíróságok és a Kúria sem. Van-e lehetőségem bírósági úton igényelnem a munkáltatómtól kártérítésként (járadékként) a jelenlegi rokkantsági ellátásom és annak az öregségi nyugdíjnak a különbözetét, amelyet a KSH által megadott átlagkeresetek alapján megkaphattam volna, ha tudok dolgozni?

Kérdés: Mentesülhet-e a munkáltató a minimum négyórás időtartamra történő mentesítés betartásáért/be nem tartásáért való felelősség alól, ha a munkavállaló írásban nyilatkozik, miszerint saját felelősségére veszi fel ismét a munkát a véradást követően úgy, hogy a minimum négyórás időtartam még nem telt el, majd szédülés vagy eszméletvesztés miatt (üzemi) balesetet szenved, és ok-okozati összefüggés megállapítható lesz a véradás és a baleset között?

Kérdés: Van munkáltatói kártérítési felelősség abban az esetben, ha a munkakörbe helyezéskor meglévő betegség odáig súlyosbodott, hogy a munkavállaló a munkakört nem tudja ellátni, és emiatt a munkáltató felmond?

Kérdés: Munkaügyi bíróság jogerősen megítélt 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést kamatok nélkül, de a biztosítási intézkedésre vonatkozó kérelmemnek csak évekkel később adott helyt, és a végrehajtási költségek előlegét is csak a végrehajtási kérelem benyújtását követő 8 hónappal utalta el a végrehajtónak (költségmentességem volt). Ennek, valamint a végrehajtó késlekedésének az eredménye az lett, hogy a munkáltatómnak már nem maradt végrehajtás alá vonható vagyona addigra, amíg a végrehajtást foganatosítani lehetett volna, így a pénzt nem kaptam meg. A végrehajtó vagy a bíróság, amelyik nem tartotta a törvényi határidőket, lehet felelős ezért?

Kérdés: 2004-ben lettem rokkantnyugdíjas, de a rokkantsági ellátás és az elmaradt munkabér közötti különbözetre vonatkozó járadék iránti igényemnek a bíróságok nem adtak helyt, nem vették figyelembe a becsatolt bizonyítékaimat; ráadásul mintegy 18 évnyi pereskedés után elfogultságot is bejelentett a bíróság. Most töltöm be az öregségi nyugdíjkorhatárt; a járadékigényt most tudom valakivel szemben érvényesíteni? A bíróságokat tudom perelni a korábbi eljárásuk miatt?

Kérdés: A munkáltatómmal közöltem, hogy azonnali hatállyal felmondok, és ezt levélben is megtettem. Van még hat nap tavalyi szabadságom, de nem veszi figyelembe, mert a jelenléti ívbe mindennap azt írja, hogy igazolatlan távollét. Nem tudom, ezzel mi a szándéka. A papírjaimat sem akarja kiadni öt nap után, mert közölte velem, hogy ő szabadságon lesz a jövő héten. A szabadságkifizetés igényét is jeleztem neki levélben, és beleírtam, hogy postai úton küldje el a papírjaimat. A felmondólevelemet megkapta, de nem válaszolt még rá. Ráadásul tudomásomra jutott, hogy ő is írt nekem egy felmondólevelet, de még nem kaptam meg. Nem tudom, mit tegyek.

Kérdés: Nemibeteg-gondozás alatt állok, ami miatt jelenleg táppénzen vagyok. Kérdésem, hogy amikor visszamegyek a munkahelyemre, köteles leszek-e a munkáltatómmal közölni a bajomat? A várható pletykák miatt ez rendkívül kellemetlen lenne számomra.

Kérdés: Munkaszerződésem 2019. január 31-ig szólt, amelyet felmondással november 24-én megszüntettem. A munkáltatóm most azt követeli tőlem, hogy a szerződésből hátralévő két hónapra és egy hétre járó távolléti díjamat kártérítésként fizessem meg. Jogos a volt munkáltatóm követelése?