289 cikk rendezése:
81. cikk / 289 Munkabérelemek téves megjelölése a bérjegyzékben
Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésével összefüggő perben szembesültem azzal a ténnyel, hogy a munkáltatóm a túlmunkadíj, a különféle pótlékok és a teljesítménybér egy részét jutalomként tüntette fel bérlapon, és ezen a jogcímen fizette ki részemre. Követelhetem-e ezen összegek munkabérként történő megfizetését a perben?
82. cikk / 289 Bérgarancia Alapból történő kifizetés nem vagyoni kártérítés esetén
Kérdés: A bíróság jogerősen megítélt nem vagyoni kártérítést számomra, de az adós munkáltatónál vezetőségcsere történt, amely nem ismeri el a jogerőssé vált ítéletet, és közben felszámolás alá is került a cég. Honnét tudhatom meg a felszámolóbiztos elérhetőségét, hogy a Bérgarancia Alapból megtérüljön részemre a megítélt kártérítési összeg? Ezt kinél kell kezdeményeznem? A Bérgarancia Alap kamatot fizet? Mennyi jelenleg a Bérgarancia Alapból kifizethető összeg?
83. cikk / 289 Munkavállaló felelőssége az eltűnt küldeményekért
Kérdés: Egyik szervezeti egységünkben a munkavállalók partneri megbízás alapján a postai küldemények kezelését látják el. Ennek keretében felveszik a partner részére érkező összes postai küldeményt (ideértve a készpénzt is), és annak adminisztrációját követően átadják azt a megbízónknak. Egy ellenőrzés során kiderült, hogy a partner részére nem minden küldemény került átadásra; dokumentáció viszont csak a postai átvételnél van, de ott tételesen minden küldeményre. Megállapítható-e a munkavállalók kárfelelőssége, akik kezelték a küldeményeket?
84. cikk / 289 Önkormányzati munkaügyi pervesztés költsége – áthárítható-e a polgármesterre?
Kérdés: A város önkormányzata két munkaügyi pert veszített, aminek az összköltsége kb. 12 millió forint. A munkaügyi per oka, hogy a polgármester indokolás nélkül kirúgta az önkormányzati hivatalnál 30 éve dolgozó két szakembert. Ilyen látványos, szakmai indokkal nem alátámasztott elbocsátáskor is az önkormányzatnak kell kifizetni a költségeket, vagy az áthárítható a polgármesterre, mivel őt többen figyelmeztették arra, hogy a pert el fogja veszteni az önkormányzat?
85. cikk / 289 Kárenyhítési kötelezettség bizonyítása a munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatos perben
Kérdés: A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított perben a munkavállaló vagy a munkáltató köteles bizonyítani azt, hogy a munkavállaló eleget tett-e a kárenyhítési kötelezettségének az elmaradt jövedelemmel összefüggő kártérítés kapcsán?
86. cikk / 289 Elmaradt jövedelem iránti igény érvényesítése jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén
Kérdés: A bíróság megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és az ítéletben keresetpótló kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót. Időközben nyugdíjba mentem, de mivel nem merítettem ki a 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget, ismét keresetet kívánok indítani. Az időközben folyósított nyugdíjat megtérülő jövedelemként el kell-e számolni, azaz jogos igényem csökken-e a nyugdíj összegével? Ha a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítési igényemet több lépcsőben (több perben) is érvényesítem, hogyan alakul az elévülési idő?
87. cikk / 289 Jogérvényesítés munkabér kifizetésének késedelme esetén
Kérdés: Ha nem történik meg a munkabér időbeni átutalása, ahogy az a szerződésben szerepel, csak napokkal később, akkor hova lehet fordulni, milyen jogok illetnek meg?
88. cikk / 289 Munkavállalói kárfelelősség autóbuszban okozott kárért
Kérdés: Autóbusz-vezető vagyok, alkalmazottként, munkavállalóként dolgozom. Az autóbusszal tolatást végeztem a pályaudvaron, és a mögöttem lévő másik autóbusz tükrének ütköztem. A tükör letört, és az általam vezetett autóbusz hátsó szélvédője betört. A tükör törése a kötelező biztosítás alapján rendezve lett. Kérdésem, hogy a hátsószélvédő-kárt meg kell-e fizetnem a munkaadónak, és ha igen, milyen mértékben?
89. cikk / 289 Elfogultsági kifogás elbírálása
Kérdés: Végrehajtási kifogásomra teljes személyes költségmentességet kaptam. A bírósági titkár az eljárásában részben helyt adott a kifogási kérelmemnek, viszont kötelezett arra, hogy a 15 000 Ft illeték felét, 7500 Ft-ot fizessek meg, mivel csak részben lettem pernyertes. Jogszerűen járt el az eljárásban a bírósági titkár? Egy másik ügyben a kártérítési keresettel éltem, amely 2017. február 5. napján érkezett meg a munkaügyi bíróságra. Ez ügyben a mai napig nem kaptam választ a bíróságtól. Az iratbetekintés során nem tudták elém tenni az e dátummal ellátott, érkeztetett keresetemet, ezért panasszal éltem a bíróság elnökénél. Az ítélőtáblától kaptam egy olyan, nem létező perszámra hivatkozó határozatot, hogy az elfogultsági kérelmemet elutasították, és nem teszik át a kereseti kérelmemet másik bíróságra. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; de felülvizsgálati kérelemmel azért élhetek ellene? Ugyanis nem egyértelmű az ítélőtábla határozata, hogy csak az elfogultsági kérelmemet utasította el, vagy az a kártérítési keresetemre is kiterjed-e.
90. cikk / 289 Munkavállaló hazaszállítása
Kérdés: Köteles-e hazavinni engem a céges busz aznap, amely napon felmondott nekem a munkáltató?
