Találati lista:
81. cikk / 296 Laboratóriumi asszisztens besorolása a közegészségügyben – az egyenlő bér elve
Kérdés: Ügyfelem általános laboratóriumi asszisztensként végzett és szerzett szakképesítést 1988-ban. Ezt megelőzően egészségügyi szakközépiskolában érettségizett. 34 éve dolgozik laboratóriumi asszisztens munkakörben (FEOR: 3321), az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál. Végzettsége, képzettsége alapján "D" fizetési osztályba sorolta be a munkáltató, munkaköre, kompetenciája, feladatai megegyeznek azon munkavállalókéval, akik gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztensi végzettséget (OKJ 54-725-04) szereztek, és kerülnek ugyanazon munkáltatónál foglalkoztatásra. Ezen OKJ-s végzettség ugyanakkor "E" fizetési osztályba tartozik. Ügyfelem többször kérte a munkáltatóját, hogy azonos bérben részesítse, mint az OKJ-s képzésben részt vetteket, de elutasítást kapott. Megfelelő-e a "D" fizetési osztályba besorolás és a FEOR: 3321 (Általános egészségügyi asszisztens) meghatározása, figyelemmel a hatályos jogszabályi környezetre? Az egyenlő bér elve szempontjából a sajátos szempontokat az Mt. 12. §-a részletezi: a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület (EBTT) 384/2/2008. TT. sz. állásfoglalása szerint még akkor is megállapítható két munka egyenlő értéke, ha eltérő a munkakör, illetve a munkaköri leírás, de a két munka a törvényben felsorolt szempontok alapján egyenlő értékűnek tekinthető. Az EBTT az egyenlőértékűség vizsgálatánál tehát a ténylegesen végzett munkatevékenységet tekinti elsődlegesnek, álláspontja szerint, ha ebben a tekintetben az összehasonlíthatóság megáll, akkor olyan szempontok, mint például a munkavállalók közötti szakképzettség, tapasztalat szempontjából fennálló különbségek, másodlagosak – kivéve, ha ezeknek tényleges kihatása van az elvégzett munka minőségére, mennyiségére. Mint azt a fentiekben említettem, ügyfelem tevékenysége, felelőssége, a munka természete, a munkakörülmények teljesen megegyeznek az OKJ-s képzésben részt vett dolgozókéval, de míg ők "E" osztályba kerültek besorolásra, addig az ügyfelem átsorolási, illetve béremelési kérelme elutasításra került.
82. cikk / 296 Munkakörökhöz előírt végzettségek az egészségügyben
Kérdés: A 256/2013. Korm. rendelet 3. melléklete tartalmazza az egészségügyi szakdolgozó munkaköre fizetési osztályba sorolásának rendjét. Például A fizetési osztályba kell sorolni az 1. MKKR-szintnek megfelelő alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános) vagy anélkül betölthető munkakört. Még a Kjt. hatálya alatt a 356/2008. Korm. rendelet 1. melléklete jól szabályozta, hogy melyik munkakör milyen fizetési osztályban látható el (pl. segédápoló A vagy B fizetési osztályban). Melyik jogszabályból lehet megállapítani jelenleg, hogy melyik munkakör milyen végzettséggel látható el?
83. cikk / 296 Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő – a közhasznú munka beszámítása
Kérdés: Állami óvoda-bölcsődében közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó esetében, amennyiben ezt megelőzően két hétig (1997-ben) közhasznú munkavállalói munkaszerződése volt ugyanezen óvodánál (az intézmény ugyanaz, de a munkáltató akkor még a polgármesteri hivatal volt), ez a két hét beleszámít-e a besorolásnál, a jubileumi jutalomnál, illetve a végkielégítésnél?
84. cikk / 296 Közalkalmazott felmentése létszámcsökkentés és átszervezés esetén
Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény tevékenysége, amelyben a közalkalmazottakat foglalkoztatták, megszűnt, a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Az érintett közalkalmazottaknak felajánlásra került másik jogviszony, egy másik, szintén önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, illetve önkormányzati fenntartású intézménynél (mindkét munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik). A közalkalmazottak rövid ideje állnak közalkalmazotti jogviszonyban az érintett intézménynél, 8 órás, határozatlan idejű kinevezésük van. Az egyik esetben határozott időre és 6 órás munkaviszonyra, a másik esetben határozatlan, 8 órás munkaviszonyra változna a foglalkoztatás. Munkakörük azonos lenne a mostanival. Hogyan jár el helyesen, a jogszabályoknak megfelelően, illetve humánusan a foglalkoztató, amennyiben nem vállalják az esetlegesen számukra hátrányos foglalkoztatást? Fenntartani a jogviszonyukat nem tudják, mivel a tevékenység megszűnt. Amennyiben a munkáltatói felmentés előtt vagy közben keresőképtelen állományba kerülnek, az hogyan befolyásolja a közalkalmazotti jogviszony megszűnését?
85. cikk / 296 Döntés a pótlékról – bölcsődei vagy szociális ágazati?
Kérdés: Bölcsődei intézményegységünkben foglalkoztatunk olyan kisgyermeknevelőt, aki még nem rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel, mivel a kisgyermeknevelői képzése még folyamatban van. Az előírt végzettség nélkül foglalkoztatott kisgyermeknevelő mely pótlékra jogosult a végzettség megszerzéséig: szociális ágazati vagy bölcsődei pótlékra?
86. cikk / 296 Takarítók besorolása egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Kérdés: Intézményünkben egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatunk takarítókat. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyba történő besoroláskor mely jogviszonyok vehetők figyelembe a takarítók esetében a helyes fizetési fokozatba történő besoroláskor?
87. cikk / 296 Jogszerző idő számítása az egészségügyben a szolgálati idő elismerésénél
Kérdés: Önkormányzatnál foglalkoztatott, az Eszjtv. hatálya alá tartozó védőnő 2012. X. 15-től dolgozik önkormányzatunknál. A korábbi jogviszonyai közül a következő jogviszonyok beleszámítanak-e a szolgálati elismerésbe: Magyar Posta Zrt. 2008. IV. 8-tól 2008. IV. 19-ig, egyéni vállalkozóként védőnő 2007. VIII. 1-től 2008. II. 29-ig?
88. cikk / 296 Fizetési fokozathoz figyelembe veendő munkaviszony
Kérdés: Szociális intézményben foglalkoztatott dolgozót segédgondozó munkakörben foglalkoztatja az intézmény 2006. VII. 3-tól. Érettségivel rendelkezik, a besorolásánál minden korábbi jogviszonya beszámításra került (a dolgozónak 1985-2006 között csak munkaviszonya volt), így C/7-be lett besorolva (eszmei kezdet: 1987. XII. 4.). 2007. VI. 14-én szociális gondozó szakképesítést szerzett, ennek alapján 2007. VII. 1-től gondozó munkakörbe lett átsorolva E/7 fizetési fokozatba. Felülvizsgálatra került a dolgozó besorolása. Helyesen jártunk-e el az átsorolás alkalmával, amikor ismételten minden jogviszonyt beszámítottunk, vagy csak az 1992. július 1-je előtti, valamint a közalkalmazotti jogviszonyokat kellett volna beszámítani?
89. cikk / 296 Gyógypedagógiai pótlék – kinek, mely összegben
Kérdés: Jogosult-e gyógypedagógiai pótlékra a nem állami fenntartású köznevelési intézményben dolgozó fejlesztő gondozónő, aki sajátos nevelési igényű gyermekek gondozását végzi nem közalkalmazotti jogviszonyban? Ha igen, milyen összegre jogosult?
90. cikk / 296 Besorolás és pótlék egyházi fenntartású bölcsődében
Kérdés: Egyházi fenntartású családi bölcsődében munkaszerződést kötünk a dolgozóinkkal. 2022. február 1-jétől szeretnénk alkalmazni napi 4 órás részmunkaidőben egy munkavállalót, aki eddig közalkalmazottként dolgozott, szociális munkás egyetemi végzettséggel rendelkezik, és most végzi a kisgyermeknevelő-gondozó tanfolyamot. Ebben az esetben az egyetemi végzettséget figyelembe kell venni a besoroláskor? Hogyan alakul az ő szociális ágazati összevont pótlékának összege, mivel még nem rendelkezik a felvételekor kisgyermeknevelő végzettséggel? A garantált bérminimummal számolunk?
