Szakszervezeti tagdíj levonása a munkabérből

Kérdés: A szakszervezeti tagdíjat a munkáltató a munkabérből rendszeresen levonja, viszont a szakszervezet számlájára csak késedelmesen utalja át, előfordul, hogy egy hónapos késéssel. Van-e valamilyen kötelezettsége a munkaadónak az átutalással kapcsolatban, be kell-e tartania valamilyen határidőt?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkabérből kizárólag jogszabály,végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása esetén eszközölhetlevonást [Mt. 161. § (1) bek.] Ez irányadó a szakszervezeti tagdíj levonásárais. A munkáltató a levonásért, illetve a tagdíjnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Nyugdíjas munkavállalása

Kérdés: Milyen korlátai vannak a nyugdíjas munkavállalásának?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. nem határoz meg felső korhatárt a munkavállaláshoz.Önmagában az sem jár a jogviszony megszűnésével, ha a munkavállaló nyugdíjasnakminősül, ugyanakkor ilyen esetben a munkáltató rugalmasabban szüntetheti meg ajogviszonyt rendes felmondással [nyugdíjas munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Csődeljárás esetén mekkora összeg fizethető a vezetőnek?

Kérdés: Cégünk csődeljárás alatt áll. Véleményünk szerint a helyzet kialakulásában az ügyvezetőnk hibás döntéseinek is szerepe volt, ezért fel fogunk mondani neki. A munkaszerződése szerint ilyen esetben 12 havi végkielégítés illeti meg, azonban a vagyonfelügyelő nem járul hozzá ekkora összeg kifizetéséhez. Hogyan járunk el jogszerűen, ha a munkaszerződés rendelkezései egyértelműek?
Részlet a válaszából: […]  A cég ügyvezetője az Mt. 188. §-a alapján vezető állásúmunkavállalónak minősül. Vezető állású munkavállaló esetén a munkaviszonymegszüntetésére vonatkozó szabályokat a törvényben meghatározott eltérésekkelkell alkalmazni. Ennek keretében a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult munkavállaló milyen módon szüntetheti meg munkaviszonyát, illetve melyik megszüntetési mód a legkedvezőbb számára, ha nincs kollektív szerződés a cégnél, vagy nem rendelkeznek abban a nyugdíjba vonuló munkavállalókról? Megszüntetés iránti kérelmét mikor kell közölnie munkáltatójával?
Részlet a válaszából: […] Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az öregséginyugdíjkorhatár betöltését megelőzően az a 60. életévét betöltött, 1950-benszületett férfi és az az 59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-banszületett nő, aki legalább 40 év szolgálati időt szerzett, és azon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Megtámadható-e az indokolás nélküli felmentés?

Kérdés: Kormánytisztviselőnk jogviszonyát az új törvényi rendelkezéseknek megfelelően indokolás nélküli felmentéssel szüntettük meg. Kormánytisztviselőnk azzal fenyeget, hogy a bíróság elé viszi az ügyet, mivel véleménye szerint a felmentés hátterében politikai diszkrimináció áll. Önök szerint van esélye a munkaügyi bíróság előtt?
Részlet a válaszából: […] A Ktjv. 8. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében akormánytisztviselői jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül ismegszüntetheti. Mivel a kormánytisztviselői jogviszony tekintetében isalkalmazni kell az egyenlő bánásmód követelményét, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Vezető – védett korban?

Kérdés: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló új szabályok szerint cégünk egyik vezető állású munkavállalója négy év múlva, 62. életéve betöltését követő 183. napon válik öregségi nyugdíjra jogosulttá. Vajon a szóban forgó vezető védett korban van-e, vagy pedig továbbra is, indokolási kötelezettség nélkül megszüntethetjük a munkaviszonyát rendes felmondással?
Részlet a válaszából: […] A vezető állású munkavállaló munkaviszonyát a jogviszonyspeciális jellegére tekintettel jelentősen egyszerűbb megszüntetni, mint másmunkavállalóét. Az Mt. 190. § (2) bekezdése szerint a vezető munkaviszonyánakrendes felmondással történő megszüntetésére az Mt. 89....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Próbaidő "utólagos" kikötése

Kérdés: Sajnos későn vettük észre, hogy az egy hete munkába állt munkavállalónk munkaszerződéséből kifelejtettük a próbaidőre vonatkozó kikötést. Lehetőség van-e arra, hogy a munkaszerződés módosításával azt utólag pótoljuk? Ha ez lehetséges, mi a jogi következménye annak, ha csak kifejezetten a próbaidőről rendelkeznénk közösen, de annak mértékéről nem szólna a kiegészítő megállapodásunk?
Részlet a válaszából: […] Mivel a próbaidő alatt bármelyik fél azonnali hatállyal -bármiféle indokolási kötelezettség nélkül – megszüntetheti a munkaviszonyt, azMt. és az irányadó bírói gyakorlat szigorúan szabályozza annak kikötésérevonatkozó követelményeket. Az Mt. 81. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
1
3
4