Találati lista:
1. cikk / 41 Cafeteriatúlfizetés – levonhatóság a munkabérből
Kérdés: A munkáltató a cafeteria teljes, éves összegét kifizeti a munkavállalónak a tárgyév legelején. A felek közös megegyezéssel – a cafeteria teljes összegének kifizetését követően – megszüntetik a munkaviszonyukat. A közös megegyezésben a felek megállapodhatnak úgy, hogy a munkavállalónak a cafeteria időarányos összegét meghaladó mértékét „vissza kell fizetnie” a munkáltatónak? Ha igen, akkor ez jogintézményt tekintve levonásnak, illetve polgári jogi beszámításnak minősül, és alkalmazni kell a beszámításra vonatkozó polgári jogi szabályokat, annak ellenére, hogy ebben az esetben nem egyoldalú jognyilatkozat az alapja a levonásnak/beszámításnak, hanem a felek megállapodása?
2. cikk / 41 Munkáltatói intézkedés iratőrzési határideje
Kérdés: A munkáltató önkormányzat fenntartásában működő kulturális intézményben az Mt. hatálya alá tartoznak a munkavállalók 2020. november 1. napjától, jogviszonyváltás okán. Az egyik munkavállaló bepanaszolta a másikat, az ügy kivizsgálásra került, melynek eredményeképpen a bepanaszolt munkavállaló kapott egy levelet a munkáltatótól, miszerint a panasz megalapozott, ezért felhívták, a jövőben tartózkodjon hasonló magatartás tanúsításától. Továbbá kifejtették, hogy az intézkedés nem munkajogi szankció, hanem a megfelelő munkahelyi viselkedésre vonatkozóan a munkáltató elvárásait megfogalmazó utasítás. A munkavállaló felvetésére kapott a munkáltatótól egy adatvédelmi tájékoztatót, melyben rögzítésre került, az adatkezelés időtartamát a munkajogi elévülési idő határozza meg, ami három év. Ez letelt. Ugyanakkor a munkáltatónál hatályos iratkezelési szabályzat alapján a személyi dossziék anyagai (többek között a fegyelmi határozat) megőrzési ideje 50 év. A kivizsgálással kapcsolatos iratok (jegyzőkönyvek), valamint a munkavállalóra vonatkozó utasítást meddig tárolhatja a munkáltató, illetve mi a teendő velük?
3. cikk / 41 Nyugdíjas státusz igazolása
Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása esetén – figyelembe véve a GDPR előírásait is – kérheti-e a munkáltató a munkavállalótól a nyugdíj-megállapító határozat másolatát? Amennyiben igen, a határozat teljes terjedelmében bekérhető, vagy elegendő csak azokat a részeket (oldalakat) bekérni, amelyek a munkáltató szempontjából relevánsak, illetve elfogadható-e, ha a munkavállaló a számára érzékeny, nem releváns adatokat (pl. ellátás összege, egyéb ellátások) kitakarja? Ebben az esetben mennyi a megőrzési idő? Amennyiben a dokumentum másolata nem kérhető be jogszerűen, milyen módon tudja a nyugdíjas munkavállaló hitelt érdemlően igazolni nyugdíjas státuszát a munkáltató felé? Végezetül, egy esetleges hatósági (pl. munkaügyi vagy adóhatósági) ellenőrzés során a hatóság kérheti-e a munkáltatótól a nyugdíjhatározat másolatát, illetve annak meglétét vizsgálhatja-e?
4. cikk / 41 Munkáltatói iratmegőrzési kötelezettség
Kérdés: Milyen módon érinti – amennyiben érinti – az Mt., illetve a Kttv. alapján foglalkoztatottak személyi anyagának őrzését a Tny. 99/A. §-ának év eleje óta hatályos változása?
5. cikk / 41 Személyiségi jogsértés következménye – a nem vagyoni sérelem súlya
Kérdés: A jogi segítségért hozzánk forduló munkavállaló a munkáltatóval szemben munkaviszony munkáltató általi felmondása miatt jogvitát kezdeményezett. Az eljárás során sérelemdíjra is igényt tartana, mert a felmondás átadásakor, annak aláírása előtt nem engedték, hogy a helyiséget elhagyva telefonáljon a jogi képviselőjének, és csak a három vezető előtt használhatta a készülékét. A megtörtént és igazolható esemény jogosítja-e sérelemdíj kérésére?
6. cikk / 41 Munkavédelmi képviselő védelme és a perindítás
Kérdés: Amennyiben a munkáltató a munkavédelmi képviselő munkaviszonyát kívánja megszüntetni az érintett személy munkakörének megszüntetésére tekintettel, de a munkavédelmi bizottság megtagadja az egyetértés biztosítását, milyen bírósághoz fordulhat a munkáltató, és milyen határidőn belül nyújthatja be a keresetet? Vannak-e speciális eljárási szabályok az ilyen perekre?
7. cikk / 41 Illetménypótlék elévülése
Kérdés: Amennyiben valakinek a Kttv. szerinti jogviszonya 2019. október 13. napjától 2020. december 31. napjáig tartott, részére idegennyelv-tudási pótlék nem került kifizetésre, és ennek igényét 2023. október 30. napján jelzi e-mailben, figyelembe véve a hároméves elévülési időt, részére 2020. október 30. – 2020. december 31. napjáig kell kifizetni az elmaradt illetménypótlékot?
8. cikk / 41 Jogalap nélkül kifizetett cafeteria – a visszafizetése iránti igény érvényesítése
Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselő jogviszonya év közben megszűnt. Cafeteriajuttatásként a SZÉP-kártyájára utalt összegből visszatérítés-hátraléka van. Amennyiben díjhátralékát fizetési felszólítás ellenére sem rendezi, milyen mód áll rendelkezésre a tartozás behajtására?
9. cikk / 41 Közös megegyezés és utólagos igényérvényesítés
Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyt. A megállapodás tartalmazza, hogy nincs a továbbiakban követelésük egymással szemben. A munkaviszony megszüntetése után pár nappal a volt munkavállaló visszamenőlegesen több hónapra érvényes, a munkáltató nevére szóló számlát és jegyet adott le a munkába járás költségének elszámolása céljából. Köteles-e a munkáltató ebben a helyzetben megtéríteni a munkába járás költségét?
10. cikk / 41 Munkaruha költségeinek megtéríttetése
Kérdés: Közalkalmazott lemondása esetén hogyan kell a kihordásos munkaruhát megtéríttetni a lemondással élő dolgozóval, házipénztári befizetésként vagy a dolgozó béréből levonva a visszafizetendő összeget? Mi lesz a befizetés alapbizonylata?
