Felmentési idő és a szabadságra való jogosultság

Kérdés: Általános iskolai közalkalmazott nő 40 év szolgálati idővel nyugdíjazását kérte. 2016. 08. 15-e az utolsó napja. Hét hónap felmentési idő illeti meg. A 3,5 hónap, amelyre fel kell menteni a munkavégzés alól, 2016. 05. 01-től 2016. 08. 15-ig fog tartani. Ezt az időtartamot a szabadság időarányos kiszámításánál figyelembe kell-e venni? Vagy csak a 2016. 01. 01-től 2016. 04. 30-ig terjedő időszakra számoljuk az időarányos szabadságot? Ezt a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében is ki lehet adni?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 115. §-ának (2) bekezdése sorolja fel azokat az időtartamokat, amelyek alatt, bár nem végez munkát a közalkalmazott (munkavállaló), mégis szabadságra jogosító időnek kell tekinteni. Ebben a felsorolásban a felmentési (munkavállalóknál: felmondási) idő le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Fizetés nélküli szabadság házastárs külszolgálata idejére

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléganő férje külföldön kapott munkát, ezért ő fizetés nélküli szabadságot kért, hogy a család együtt maradhasson. A Kjt. szerint van-e lehetőség arra, hogy a kolléganőnek fizetés nélküli szabadságot engedélyezzünk addig, amíg a férje külföldön dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 58/A. §-ának (1) bekezdése szerint a közalkalmazottnak – kérelmére – a külszolgálat időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha házastársa külszolgálatot teljesít. A külszolgálat nem egyenlő valamennyi külföldi munkavégzéssel. A Kttv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Igazolatlan távollét tartama nem jogosít szabadságra

Kérdés: Munkavállalónk több hete nem jelent meg munkavégzésre, telefonon, e-mailen, postai és egyéb úton többször próbáltuk felvenni vele a kapcsolatot, sikertelenül. Az álláspontunk szerint az azonnali hatályú felmondást ez megalapozza. Ezen időszak alatt igazolatlan távollétet rögzítettünk számára. A szabad­ságmegváltást lehet-e ebben az esetben csak arra az időszakra számolni, amikor még munkavégzés volt, vagy kötelező az igazolatlan távolléte idejére is megváltani a felgyülemlett szabadságát?
Részlet a válaszából: […] ...a munkában töltött időt kell figyelembe venni. Az Mt. pontosan meghatározza, hogy mely időszakok tekintendők munkában töltött időnek azon időtartamokból, amely alatt a munkavállaló egyébként ténylegesen nem végez munkát, és rendelkezésre állási kötelezettségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Kötelező orvosi vizsgálat elszámolása a munkaidőben

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kötelező időszakos orvosi vizsgálatot, hány órát kell figyelembe venni, ha a munkaidőben kell sort keríteni rá? Mi a helyzet akkor, ha a dolgozó helyi lakos, illetve akkor, ha utaznia kell ezért?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a kötelező orvosi vizsgálata tartamára [Mt. 55. § (1) bek. c) pont]. A mentesülés időtartamára távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. b) pont]. A mentesülés időtartamát a beosztás szerinti munkaidőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Utazó munkavállalók munkaideje

Kérdés: A munkáltató az OEP-pel szerződésben levő gazdasági társaság, amely keretében betegszállítói tevékenységet végez: időpontra beszállítja a betegeket a gyógyintézetbe, átadja a szakrendelőnek, és várakozik, majd több óra múlva a betegeket visszaszállítja lakóhelyükre. A gépjárművezetők B kategóriás jogosítvány és PAV I és PAV II-es vizsgával rendelkeznek. A gépkocsik GPS nyomkövetős rendszere alapján objektíve megállapíthatók a vezetési és a várakozási időszakok. A napi munkaidő elszámolásakor jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a várakozási időszakokat rendelkezésre állási időnek minősíti (a Kktv. 18/A. §-a, az utazó munkavállalók munkaideje fejezete alapján), azaz nem munkaidőnek, és erre 40%-os díjat számol el? Vagy alkalmazhatja a munkáltató az osztott napi munkaidőt is, amikor a gépkocsivezető hazamegy, és szabadon rendelkezik az idejével, majd visszamegy a betegekért, felveszi és hazaszállítja őket? Alkalmazhatja-e a munkáltató a rendelkezésre állást a teljes munkaidőre alkalmazott betegkísérő esetében is? A betegkísérő kora reggel beszáll a gépkocsiba, és a gyógyintézménybe érkezésig rendelkezésre állási időt számolunk el, tehát az ő napi munkaideje a gyógyintézménybe érkezéskor kezdődik, majd a betegek visszaszállításától ismét rendelkezésre állási időt teljesít, amikor is csak ül az autóban, egészen a telephelyre beállás időpontjáig, azzal a kitétellel, hogy reggel és a délutáni időszakra 1-1 órát munkaidőnek számol el a munkáltató a betegek be- és kiszállása segítésére, bekísérésére fordított időszakra.
Részlet a válaszából: […] ...folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. A be- és kirakodásra történő várakozás ideje is idetartozik, kivéve ha ennek időtartama előzetesen nem volt meghatározható, mely esetben munkaidőnek minősül [Kktv. 18/B. § a) és b) pontjai]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Munkaidő-beosztás előzetes közlése

Kérdés: Munkavállalóinkat négyhavi munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatjuk. A teljes időtartamra szóló munkaidő-beosztást a munkaidőkeret kezdő időpontja előtt egy héttel kihirdetjük. A munkaidőkeret időtartama alatti változások miatt csütörtökönként kihirdetünk egy módosított munkaidő-beosztást a következő hétre vonatkozóan. Helyes a fenti eljárás a munkaidő-beosztás szabályait tekintve?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Részmunkaidő – a legrövidebb időtartam

Kérdés: Létezik-e heti egyórás munkaviszony úgy, hogy az azért kapott díjazás havi 1000 Ft? Ebben az esetben biztosított-e a munkavállaló, jár-e neki orvosi ellátás?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. nem határozza meg, hogy részmunkaidő kikötése esetén mi lehet az a minimális időtartam, melyre a felek munkaviszonyt létesíthetnek, így nincs akadálya annak, hogy a felek heti egyórás részmunkaidőre létesítsenek egymással munkaviszonyt. Amennyiben pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Egyéni vállalkozói jogviszony – nem érinti a jubileumi jutalomra való jogosultságot

Kérdés: 2011. október hónapban az akkor hatályos Ktv. szerint a köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének szempontjából beszámított-e az egyéni vállalkozói jogviszony (1991. 08. 08.-1993. 01. 17.), illetve a munka nélküli időszak (1991. 01. 23.-1991. 08. 07.)?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységre irányuló jogviszony is. Ebből következően a Ktv. akkoriban hatályos szabályai szerint az egyéni vállalkozói tevékenység időtartama beszámítandó volt a köztisztviselő besorolásakor, de a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Szakmunkástanulói jogviszony nem számít bele a szolgálati időbe

Kérdés: A szolgálati viszonyba beszámításra kellene kerülnie a szakmunkástanuló-éveknek, de ezt mivel lehet dokumentálni? (Korábban munkakönyv volt, de természetesen ebben sem szerepel.) Szeretnék kérni valamilyen jogszabályi hivatkozást, a dolgozó így hamarabb érné el a jubileumi jogosultság idejét.
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazottat megillető szolgálati időbe csak meghatározott feltételekkel lehet a kinevezést megelőző jogviszonyból származó időtartamokat beszámítani, például szolgálati időként kell figyelembe venni a kinevezés előtt más igazságügyi vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Közös megegyezés és mentesítés a munkavégzés alól

Kérdés: Cégünk leépítések előtt áll. A nyugdíjkorhatárt pár éven belül betöltő kollégáink számára nem annyira a végkielégítés a fontos, mint hogy minél hosszabban fennálljon még a munkaviszonyuk, és így szolgálati időt szerezzenek. Lehet olyan megoldás részükre, hogy közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyt, azzal, hogy a munkavégzés alól hosszabb időre mentesítjük őket? Ez alatt az időszak alatt pedig havonta kapják a munkabérüket. Például, 3 hónap felmondási idő és 5 hónap végkielégítés helyett a közös megegyezéses munkaviszony megszűnésének napja 8 hónap múlva következne be. Van ennek törvényi akadálya? Lehetséges, hogy a munkavállalót e 8 hónap alatt visszahívjuk dolgozni, ha mégis lenne újra feladat? Ilyenkor persze kitolódna a megszűnés időpontja.
Részlet a válaszából: […] ...akadálya annak, hogy a felek úgy egyezzenek meg a közös megegyezésben, hogy a munkavállaló nem végkielégítést kap, hanem bizonyos időtartamig még fennmarad a munkaviszonya, amely időtartam alatt a munkavállaló havonta megkapja a járandóságát (alapbérét vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.
1
66
67
68
137